Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-473
u 475. országos ülés Í913 november ll-én, kedden. logikus dolog. De ez az ankét nem eredményezett akkor törvényjavaslatot, amelyet az akkori kormány magáévá tett volna, ebbe a stádiumba a kérdés egyáltalán nem jutott, az akkori kormány a kérdésben állást nem foglalt, azzal nem is foglalkozott. Azóta a nézetek módosulhattak, azóta a tapasztalások megsokasodtak, azóta ez a kérdés a közfigyelemből annyiban eltűnt, hogy amint épen most hallottuk, a kormánypártnak egyik jogi kitűnősége is annak a meggyőződésének adott kifejezést még ez év tavaszelején, februárban, hogy a sajtó kodifikácziójához ez az országgyűlés nem fog hozzányúlni. Azután benyújtják a javaslatot. Október 25-ikén látta a közönség először ezt az alkotási tervezetet. Október 25-ike óta van a közvélemény orgánumainak, van a szakköröknek, a nemzet széles rétegeinek alkalma és módja ezzel a tervezettel foglalkozni, ehhez hozzászólni, ezt megbirálni, megvilágítani. Október 25-től november 10-ig: elegendő idő ez akkor, amikor alkotmányunk alapvető intézkedéséhez, amikor közszabadságunk oszlopaihoz nyulunk hozzá, amikor ezeken módosítani akarunk, amidőn itt minden intézkedésnek szabadságerősitő vagy szabadságromboló hatása lehet? Elegendő idő ez arra, hogy ilyen nagyszabású műhöz hozzáfogjunk? (Elénk helyeslés balfelöl.) A szakkörök hevenyészve, hamarosan megcsinálták és beadták véleményüket. Ezek alapján bizonyos módosítások történtek az igazságügyi bizottságban. Ezekről a módosításokról csak ma reggel szereztünk tudomást, illetve azok, akik tegnap történetesen a pártkörökben voltak, már tegnap tudtak róla, mert mint hallom, oda elküldték ezt a jelentést, csakhogy senkinek sem kötelessége, hogy ott legyen és igy sokan, akik foglalkozni akarnak az ügygyei, igy csekély magam is, csak ma reggel jutottunk annak az átalakított szövegnek birtokába, amelyről nem állapithatjuk meg hamarjában, hogy mely részei jelentenek javítást, mely részei jelentenek súlyosbítást az eredeti törvényjavaslathoz képest. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Sok tekintetben módosult uj konczepczióval állunk szemben és nemcsak egy hónapra, nemcsak egy hétre, de még egy napra való ideje sem volt a közvéleménynek és a szakköröknek, hogy ehhez az uj konczepczióhoz hozzászóljon és a képviselők vele foglalkozhassanak. (Ugy van! a baloldalon.) Egy olyan éles eszű jogásznak is, mint Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam, be kellett vallani, hogy habozva szól bizonyos intézkedésekhez, mert még ő sem tudja hamarjában azoknak horderejét megbirálni. Engedelmet kérek, akárhogy vélekedjünk érdemben a dologról, de lehet-e egy ily nagy horderejű reformot igy hevenyészve, igy meglepetésszerűen rábocsátani, rászabadítani a mit sem sejtő nemzetre, sőt a tájékozottság lehetőségétől is elzárt képviselőkre. (Igás! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Egy olyan alkotásról van itt szó, melyhez a nemzeti közvélemény különböző árnyalatainak kölcsönös megértésére volna szükség, melyhez az volna kívánatos, hogy közös elvi alapokra juthassanak el azok is, akiket különben más politikai kérdések egymástól elválasztanak. Közszabadsági garancziáról van szó, a közvélemény egy legfőbb orgánumáról, a sajtóról van szó. Tehát ha a közvélemény orgánumáról van szó, akkor talán illetékes hozzászólni maga az a közvélemény, amelynek orgánuma a sajtó ? (Helyeslés a bal- és szélsöbaloldalon.) Ezen közvélemény harmonikus kifejlődésére és elfogulatlan kialakulására kell hogy mód, kell hogy alkalom legyen. Alkalmas-e ez az idő, alkalmas-e ez a helyzet ahhoz, hogy a közvélemény egy ily elfogulatlan, harmonikus, a maga végeredményeiben, a maga lényegében, gondolataiban összhangzó kialakulása várható legyen? Ne hunyjunk szemet azon tény előtt, hogy a politikai táborok ellenségekként állanak egymással szemben; (Igaz! Ugy van! a bál- és szélsőbaloldalon.) ne hunyjunk szemet azon tény előtt, amely ezen háznak elnöki székéből állapíttatott meg, hogy még a személyes érintkezés is nehézzé van téve a különböző politikai táborokhoz tartozó egyénekre nézve. (Zaj jobbfelől. Felkiáltások : Ki az oka ? Maguk kezdték!) Ne hunyjunk szemet azon tény előtt, hogy a tárgyilagos, kölcsönös kapaczitálásnak minden előfeltétele ma hiányzik. (Igaz! Ugy van! balfetöl.) Kodifikálni, közszabadságokat, alkotmánybiztositékot érintő intézményeket átalakítani, azokhoz hozzányúlni, ezen a téren ujat alkotni, mikor ilyen hangulat van, mikor az egész közvéleménynek, habár kontradiktorius vitában, de mégis lelkületben összeforró együttműködése erkölcsi lehetetlenség, ilyenkor sajtótörvényt alkotni, ilyenkor alkotmánybiztositékokat átalakítani, ez nem az objectiv, ez nem a tárgyilagos, ez nem az animus lege ferendi, ez nem a reformáló szándéknak szinét viseli magán, hanem ez magánhordja azt a jelleget, hogy fel akarnak használni egy alkalmat, midőn az ellenzéki normális parlamenti működést ki nem fejthet... (Elénk ellenmondás jobbfelől.) Elnök (csenget) : Csak arra akarom figyelmeztetni a képviselő urat, hogy tisztán az ellenzéktől függ kiván-e normális parlamenti működést kifejteni. (Zaj balfelöl. Igaz! Ugy van! jobbfelől.) ' Gr. Apponyi Albert: Az ellenzéktől nem függ, mert nem függ tőlem, vájjon e lelkiismeretem sugallatát kövessem-e vagy sem, ez reámnézve kategorikus inperativus, már pedig én a jogrend ezen felforgatásának, mely ebben a házban rendszerré vált, részese nem lehetek. (Hosszantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldälon.) Elnök: A képviselő urat ezen kijelentéseért rendreutasitom. (Felkiáltások balfelöl: Éljen