Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-483
378 Í83. országos ülés 1913 november 29-én, szombaton. legalább is megtámadható. Én nem hiszem, hogy fennálló törvényeink szerint bíróságunk ezt az álláspontot magáévá tehetné, s a munkásság természetesen el lehet készülve arra, hogy a szerződésszegést igenis, ilyen esetekben is meg fogják állapítani, sőt az is bekövetkczketik, hogy kötelezik a munkást a munka folytatására, amit foganatosítani lehet a végrehajtási törvény 222. és az ipartörvény 159. §-a szerint. E szakaszok alapján vissza lehet hozni azokat a munkásokat, akik valamely gyárban dolgoztak és — eddig még nem történt meg és nem is tartom kívánatosnak, hogy valahol megtörténjék, — de ezenkívül még húsz forintokat is lehet velük fizettetni. így áll tehát a dolog az ipari munkára vonatkozólag. Vagyis megvan a szerződésszegés, sőt a szerződésszegésnek némi kihágásszerű jellege is. Ha pedig nézzük a többi törvényeket, amelyek nem az ipari munkásságról szólanak ... Elnök (Csenget) : Kérnem kell a képviselő urat, hogy mivel a tanácskozásra megállapított idő már^ rég letelt, szíveskedjék beszédét befejezni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj balfelöl.) Beck Lajos: Éjfélig beszélhet, ha tetszik! Elnök: Ne méltóztassék megjegyzést tenni az elnök figyelmeztetéseire! (Nagy zaj balfelöl. Élénk helyeslés a jobboldalon és a. középen.) Székely Aladár: Nem akarom ezeket a törvényeket külön felsorolni, melyek a sztrájk különféle eseteiről szólnak. Csak arról a törvényről akarok megemlékezni, amely szerint a munkabérszerződés egyszerű megszegése kihágás és elzárással és pénzbüntetéssel büntetendő. (Zaj és mozgás a jobboldalon. Felkiáltások balfelöl : Meg kell hosszabbítani az üléseket! Nem elég a nyolez óra!) Látjuk, hogy ahol ez kihágásnak minősíttetik, ott már kissé veszedelmesebb a do^g. Ha hozzáveszem ehhez a büntetőtörvénykönyv 171. §-át, amely szerint a bűntettre, vagy vétségre vonatkozó felhívás büntetendő cselekmény, akkor azt kell mondanom, hogy a sztrájkra való felhívás is csak azért nem büntetendő cselekmény, mert véletlenül maga a sztrájk nem vétség és nem bűntett, hanem csak kihágás. Azonban mindenesetre a sztrájkra való felhívás ezen törvényre való tekintettel olyan közel jár már a civilis injuriához, hogy abból a kártérítési kötelezettséget nagyon könnyen deriválni lehet, s épen ezért, ha ezt ki akarjuk zárni, erre külön pozitív intézkedéseket kell felvenni. Az eljárási részről egyáltalában nem akarok szólni. Itt az a véleményem, hogy a t. igazságügyminister ur erős összeütközésbe jutott azzal az elvvel, amelyet sokat hallottunk hangoztatni tőle, t. i. az anyagi igazság elvével. Mert mihelyt az anyagi igazság elve és az eljárás gyorsításának elve összeütközésbe jut, az igazságügyminister ur az eljárás gyorsítása elvének javára és az anyagi igazság elvének helyrehozhatatlan kárára a legmesszebbmenő következtetéseket hajlandó levonni, még pedig minden habozás nélkül. Ez látszik a javaslatból. (Igaz! TJgy van! a bál- és a szélsőbaloldalon. Folytonos zaj jobbfelöl.) Tisztelt ház! Minden törvényalkotásnak, amely több akar lenni az egyszerű paragrafusgyártásnál, éltető eleme a szeretet, amelylyel a törvényhozásnak eltelve kell lennie azok iránt az intézmények iránt, amelynek szabályozásáról van szó. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Sajnálattal tapasztaljuk, hogy ez a szeretet mintha megcsökkent volna a törvényhozás utóbbi működésében, sőt egyenesen annak a véleménynek kell kifejezést adnom, hogy ennek helyébe egy másik elv: az intézmények és az illető társadalmi tényezők iránt való gyűlölet iránt való elve érvényesül. Sümegi Vilmos: Különösen a sajtóval szemben! Székely Aladár: Ez a gyűlölet nyilvánul meg az alsóbb néposztály irányában a választói törvényben, az esküdtszéki törvényjavaslatban a polgári igazmondás irányában és ez nyilvánul meg a sajtótörvény szelleme iránt a jelenlegi javaslatban. Ennek a sajtójavaslatnak más megfogható czólját nem tudom, mint azt, hogy a választásokig egy olyan állapotot teremtsen, mely által a szabad véleménynyilvánítás az egész közvéleményben lehetetlenné tétessék. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezzel az irányzattal szemben én a küzdelmet a végső fokig helyeslem. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Hiába akarják elhitetni a t. túloldalon, hogy ennek a sajtótörvényjavaslatnak nem a gyűlölet, hanem a sajtó visszaélései miatt érzett jogos felháborodás a létalapja. Ha a dolog így volna, ha a sajtó bűnei miatt gyúlt volna harag az igazságügyminister ur kebelében, akkor lesújtott volna tüzes villámaival erre a sajtóra s nem apró tűszurásokkal igyekezett volna a sajtót büntetni. De az igazságügyminister ur jeles büntetőjogász és tudja, hogy az ölési cselekményeknek mindig van egy kritériuma, s ez: az alkalmas eszköz. Ahol nincs alkalmas eszköz, ott nem lehet kimondani senkire a bűnösséget ölési cselekmény miatt. 0 nem akarja magát kitenni azon vádnak, hogy a sajtót meg akarja ölni; ő nem használja azokat az extrém eszközöket, — azt el kell ismernem — a czenzurának, a lapbetiltásnak eszközeit, amelyek a sajtónak életét képesek volnának egyszerre meggyilkolni. 0 csak olyan eszközöket alkalmaz, amelyek húsz napon alul vagy húsz napon tűi gyógyuló sérülések okozására alkalmasak, (Tetszés a báloldalon. Mozgás jobbfelöl.) amelyek azonban alkalmasak minden körülmények között, különösen abban a halmozásban, amelyben ezen törvényjavaslat-