Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-481

i-81. országos ülés 1913 november %7-én, csütörtökön. 305 kiadója minden esztendőben egy hónapra külföldre utazik, hogy nyaraljon s ez a lap kellemetlen a kormánynak, akkor a közigazgatási hatóság, amelyre a sajtórendészeti ellenőrzés tartozik, ezen sajtótörvény alapján, annak megfelelően egyszerűen eljár az illető lap ellen, mert a 17. szakasz azt mondja, hogy aki állandóan nem lakik az ország területén, az nem lehet kiadó. Az a közigazgatási tisztviselő tehát egy szép napon megállapítja, hogy a kedvezőtlen hangú lap kiadója külföldön tartózkodik és ezen az alapon megindítja az eljárást. De ez talán még nem volna olyan súlyos természetű aggály, mert hiszen a perjogban is szabályozva van, mit kell érteni állandó tartózkodás alatt, bár ezzel ellentétben a 17. szakasznak ez a kifogásolt kitétele nagyon is alkalmas arra, hogy a közigazgatási tisztviselő némi jóakarattal a kormány iránt, ugy értelmezze, hogy, mivel a kiadó egy vagy két hónapot külföldön tölt, már nem forognak fenn azok a feltételek, amelyet a 17. szakasz szerint a közigazgatási hatóság elvárhat a laptól s amelynek fenn nem forgása esetén a kihágás és vétség esetei lesznek alkalmazandók. Mondom, ettől talán el lehetne még tekintenünk, de itt van ugyancsak a 17. szakasz ama rendelkezése, mely szerint nem lehet kiadó az, aki szabadság vesztési büntetésre van ítélve. Itt már a törvényjavaslat értelmezése ebben a formájában nem lehet vitás Az a kitétel: »aki szabadságvesztés-büntetést tölt ki«, vitás lehet. Ha a t. igazságügyminister ur itt a félreértést el akarja kerülni és azt akarja, hogy tényleg ez a kérdés ne legyen akként értelmezhető, hogy akármikor, még ha custodia honestas alatt áll is a kiadó, alkalmazható legyen a törvényjavaslat 17. §-a, akkor egyszerűen módosíthatja ezt akként, hogyha a büntetőtörvénykönyv különös részében megjelölt azon esetek forognak fenn, amelyek államfogházzal büntettetnek, a 17. §. rendelkezése nem alkalmazandó. Ez a módosítás azonban nem tartozik azon módosítások közé, amelyeket az igazságügyminister ur kilátásba helyezett, hacsak nem szerepel azok között az engedmények között, amelyekkel meg akarja majd lepni az ellenzéket, vagy annak kedveskedni akar, vagy amelyekkel legutoljára fog előállani. Mindenesetre csak sajnálatosnak mondhatjuk a magunk részéről azt, hogy a t. igazságügyminister ur bizonyos módosításokat tart készen és nem közli azokat, pedig ezzel elősegítené azt, hogy rövidebben szólalhatnánk fel a javaslat bírálatánál. Látható tehát már ebből a két kifogásból is, hogy a sajtójavaslatnak 16. §-ában foglalt az a nagyhangú első kijelentés, hogy időszaki lapot mindenki szabadon alapithat és az alapításhoz engedély nem szükséges, mennyire összetörpül a 17. §. rendelkezése folytán és hogy mennyire bizonytalanná válik az engedélyezés joga is akkor, ha ez a törvényjavaslat törvényXÉPVH. NAPLÓ 1910 —1915. XX. KÖTET. erőre emelkedik. Van azután a 17. §-nak, amely az engedélyezéssel kapcsolatosan rendelkezik, egy bekezdése, az utolsó bekezdése, amely azt mondja, hogy (olvassa) : »A kiadói és szerkesztői minőség igazolására szükséges bizonylatokat a hatóságok késedelem nélkül kötelesek kiállítani.« Megállapítható, hogy ebben a sajtójavaslatban kétnapos, nyolcznapos és nagyon sürgős hatósági intézkedést magukban foglaló rendelkezések foglaltatnak. Ezzel szemben áll a 17. §. utolsó bekezdése, hogy t. i. azokat az okiratokat, amelyek az engedély elnyeréséhez, vagyis a bejelentéshez illetőleg a bejelentés tudomásulvételéhez szükségeltetnek, hogy ezeket & hatóság késedelem nélkül tartozik kiadni. Én nem akarok meggyanúsítani egy közigazgatási hatóságot sem, ez távol áll tőlem. Azonban emberek által való végrehajtásra lesz bizva ez a törvény, miért ne zárjunk tehát ki mindenféle lehetőséget a tekintetben, hogy tényleg ezzel a törvénynyel senki vissza ne élhessen. Az egész feladat megoldásának titka a stilizálás szabatoss ágában rejlik. Ha azt akarjuk, hogy félreértés ne támadjon és visszaélés ne eredhessen valamelyik törvény rendelkezéséből, akkor nyilvánvalóan nincs egyébre szükség, mint szabatosan stilizálni ezt a szakaszt. Nem azt irnám oda, hogy késedelem nélkül tartozik... Elnök (csenget) : A stiláris módosítások már igazán a részletes tárgyalások keretébe tartoznak. Én a lehetőségig elnézéssel vagyok az iránt, hogy az általános vitánál a képviselő urak a részletekbe mennyire mennek bele, de az általános vita folyamán stiláris módosításokat még se méltóztassék tenni. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem tehát a képviselő urat, szíveskedjék ettől tartózkodni és beszédét folytatni. Hegyi Árpád \ Meghajlom az elnök ur figyelmeztetése előtt. Én abból a felfogásból indulok ki, hogy a sajtószabadság egyik lényeges feltétele nemcsak a gondolatszabadság kifejezésének lehetősége, hanem lényeges feltétele a terjeszthetőség szabadsága is. Ennek korlátait tárgyaltam általános elvi szempontból és épen azt akartam bizonyítani és az elnök ur szives figyelmeztetése következtében eltekintek ennek további indokolásától, hogy igenis a terjesztés szabadságának egyik korlátja az a bejelentési kötelezettség, illetőleg e kötelezettség rendszabályozása, amelyet a javaslat magában tartalmaz és így a sajtószabadság és a vélemény szabad terjeszthetésének egyik korlátjaként tekintem a bejelentési kötelezettség ekként való szabályozását és igy már e szabályozás módjából is nyilvánvaló, hogy itt a t. minister ur és a kormány nem sajtószabadságot akar szabályozni, hanem igenis politikai czélzatból rendszabályozni akarja a sajtót. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Nem jogkitérjesztést, hanem rendszabályo39