Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-481
306 k-M. országos ülés 19Í3 november 27-én, csülÖrlÖkon. zást foglal tehát magában és ezt már az első etapénál, azt hiszem, sikerült bebizonyítanom. De tovább megyek, t. képviselőház. (Halljuk! Hallj uh! a hál- és a szélsöbaloldalon.) Azt az általános tételt állítom fel, hogy igenis a sajtószabadság további föltételei közé tartozik annak lehetősége is, hogy a sajtószabadság eszköze a sajtó, és a sajtótermékek lehetőleg minden akadályozó feltétel nélkül jelenhessenek meg ós legj r enek kiadhatók. Már pedig épen a korábban megállapított azon állításomnak, hogy ez nem sajtószabadságot inaugurál, hanem sajtórendszabályozást foglal magában, igazolása az óvadék kérdésében elfoglalt álláspont is. Hogy egész Európában, sőt Amerikát sem kivéve, az óvadék kérdésében már mily álláspontra helyezkedtek az egyes törvényhatóságok, arról az ezen oldalról elhangzott beszédekből meggyőződést és tanúságot szerezhettek. De az óvadék kérdésében épen Polónyi Géza : t. képviselőtársam, a most elhangzott beszédében kimutatta, hogy az óvadékkérdésnek e rendszabályozása, melyet a törvényjavaslat magábanfoglal, nemcsak a sajtószabadság korlátait foglalja magában, de azonkívül jogos magánérdeket is a lehető legérzékenyebben károsít. Erre nézve nem akarok bővebben kiterjeszkedni, mert Polónyi Géza t. képviselőtársam már eléggé részletesen ismertette ezt is. En azt hiszem, nem fog részletkérdésekre való behatolásnak minősülni, hogy én az óvadék kérdésével kapcsolatosan keterjeszkední kívánok arra is, hogy voltaképen a törvényjavaslat azt a fogalmat, melyet ő a lap politikai tartalmaként jelöl meg, egyáltalán nem szabályozza és nyitottan hagyja. Azt mondja ugyanis a törvényjavaslat, hogy a politikai tartalmat magában foglaló időszaki lap óvadékot tartozik letenni, még pedig a budapesti ós az államrendőrség hatáskörébe utalt környék területén alapított lapok 50.000 koronát, a vidékiek pedig 20.000 koronát. , Nem érdektelen az a kérdés, mely felett a törvényjavaslat csak ugy könnyedén fut át, hogy mi is a politikai tartalmú időszaki lap? Polónyi Géza t. képviselőtársam fényesen rámutatott, hogy mennyi kontroverziára, perre, véleményeltérésre és viszályra fog okot adni annak a kérdésnek elbírálása, vájjon egy lap politikai tartalmu-e vagy sem. Hangsúlyozom, hogy ez nem a részletkérdésekbe való behatolás — nehogy kitegyem magamat megint a tisztelt elnök ur figyelmeztetésének — hanem ez nagyon fontos elvi kérdés, mely nélkül a politikai sajtó kérdéséi egyáltalában elképzelni sem tudom és ezen kérdés megoldása nélkül nyitva hagyjuk egy óriási területét a sajtójogi kérdéseknek,.melyeknek pedig rendezését és megoldását nem szabad bizonytalanságban hagynunk és. a bíróságokra bízni. Végül azt is hangsúlyozom, hpgy igenis äz' általános kérdésekhez tartozik ennek elbírálása, I mert hiszen az óvadék kérdése nem csekélység, miután 50.000 koronát kell letenni annak, ki óvadék mellett akar jiolitizálni és : semmit sem kell annak letenni, ki óvadék nélkül akar politizálni. A kérdésnek tehát par exeellence -a sajtójog szempontjából óriási hordereje van és azért ennek a kérdésnek nyitvahagyását végtelenül csodálom az igen t. igazságügyminister úrtól. (Igaz! Ugy van! bal felől.) Az igazságügyminister ur, aki tudományos alapon is a jogtudomány majdnem minden kérdésében beható tanulmányokat folytatott és akit én mint tudós' tanárt tiszteltem még az egyetem padjain és tisztelek most is, ismerheti e kérdésnek óriási horderejét, fontosságát és ismerheti azt is, hogy a királyi Curia ebben a kérdésben milyen merőben ellentétes álláspontokat foglalt el. Hogy ezt bebizonyítsam, a Curiának négy határozatára leszek bátor rámutatni, melyek a legutóbbi időből erednek, azt mondja a Curia 1901-ben 3419. számú határozatában (olvassa): » Önmagában az, hogy valamely lapnak hírei politikai pártokról és azokban szereplő egyénekről szólnak, valamint hogy ezekhez a szerző személyes dicséreteket kapcsol, politikai célzatnak vagy tartalomnak nem tekinthető*. Polónyi Géza t. képviselőtársam felolvasott egy tudományos munkát, melyben defineáltatott, hogy mi az a politika és ebből a defini^ czióból megtudtuk, hogy voltakép nem lehet sem a közélet teréről, sem a társadalmi életből, sem a kulturális életről czikket irni, amelyikre ne lehetne ráfogni azt, hogy ez is politikai tartalmú czikk. Es ezzel szemben a Curia abban a most hivatkozott határozatában kimondotta, hogy még ha politikai tényre vonatkozik, ha politikai tényekben szerejáő egyéneket érint is a czikk, még akkor sem tekinthető politikai tartalmúnak. De továbbmegyek. A Curia ugyanabban az évben, 10.907. szám alatt egy másik határozatot is hozott, amelyben ezt mondja (olvassa) : »Annak ismérvéül, vájjon valamely irodalmi termék politikai tartalommal bir-e, egyedül annak czélzata fogadható el«. E szerint én az orpingtontyúkokról is irhatok czikket, ebben konkludálhatok földmivelésügyi politikánkra és akkor ez is politikai czikk lesz. Viszont az előbbi esetben a Curia megállapítása az, hogy ha kifejezetten politikai kérdésről és politikai személyekről irok is, az nem politika. De hogy a változatosság még tovább tartson, egy másik kúriai határozatot is leszek bátor ismertetni. A Curia négy évvel utóbb, 1905-ben «zt mondja: (olvassa): »A törvényhozási és közigazgatási kérdésekkel foglalkozó czikk, tekintet nélkül a közlő czélzatára, politikai tartalmúnak minősítendő és mint ilyen óvadék letevését vonja maga után«. A Curia I tehát négy év után megint mást gondolt és
