Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-480

480. országos ülés 1913 november 26-án, szerdán. 261 Megnyilatkozott abban a készségben, amelylyel a magyar törvényhozás a társországoknak minden jogos, méltányos és magyarország érdekeivel összeegyeztethető kívánalmait és igényeit törvényhozási utón is, a törvényekben is kielégíteni és honorálni törekedett (Helyeslés.) és amely tekintetben törvényeinknek egész hosszú sorozata szolgáltatja a kétségbevonhatatlan fényes bizonyítékot. Ennek daczára, t. ház, fájdalom, a legutóbbi időkben Horvátországban olyan jelenségek merültek fel, amelyek ezt a benső, békés, barátságos együttműködést egyenesen lehetetlenné tették és e kormányt azon kényszerhelyzet elé állították, hogy az alkotmányos helyzet felfüggesztésével a mai helyzetet megteremtse. Az kétségtelen, t. ház, hogy a kormány intézkedésének egyedül és kizárólag ez volt az inditó oka. Ebből tehát jogszerüleg vonhatjuk le azon következtetést, hogy amennyiben a szárnyaló hirek valóknak bizonyulnak és hogy amennyiben Horvátországban az alkotmányos helyzet helyreállítható lesz, ez annak lesz kétségbe nem vonható tanúbizonysága, hogy HorvátSzlavonországok kebelében ismét megvannak annak előfeltételei, hogy békésen és barátságosan, egymást megértve munkálkodhassunk együtt. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) És ha ez csakugyan így van, t. ház, akkor nem szenved kétséget, hogy ez a tény mindnyájunkban igaz, őszinte örömet és valódi hazafias megnyugvást kelt. (Igaz 1 TJgy van! a jobboldalon és a középen.) De azt hiszem, t. ház, hogy igaz örömmel és hazafias megnyugvással kell hogy fogadják a helyzet ezen alakulását nemcsak itt, Magyarországon, hanem Horvátországban is, (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) még pedig nemcsak azok, akik velünk szemben épen azzal a rokonszenvvel viseltetnek, amelylyel viseltetünk irányukban mi, hanem hazafias megnyugvással kell ezen változást fogaclniok azoknak is, akik csak a legcsekélyebb mértékben is érzékkel bírnak hazájuk kulturális és gazdasági fejlődése iránt, (Igaz! TJgy van! a jobboldalon és a középen.) mert én azt tartom, t. ház — és a legutóbbi események is fényes bizonyságot szolgáltatnak emellett —, hogy a társországok minden irányú fejlődésének elengedhetetlen feltétele az anyaországgal fennálló közjogi kajjcsolat érintetlensége, (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) az anyaországgal való jogviszony fentartása és minél erősebbó tótele. (Igaz! TJgy van! Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezen kérdés kiváló fontossága indokolja meg azt, hogy én e tekintetben hiteles értesülést erről a helyről, az ország házából óhajtok szerezni ós éppen azért méltóztassanak megengedni, hogy az igen t. ministerelnök úrhoz a következő kérdéseket intézzem. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Való-e, hogy Horvát-Szlavónországban a királyi biztosság megszüntetése és az alkotmányos helyzet helyreállítása küszöbön áll? Ha igen, van-e abban a helyzetben a ministerelnök ur, hogy ennek közelebbi körülményei felől a házat tájékoztassa?* (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza istván ministerelnök: T. ház! Amidőn szót kérek, hogy t. barátom interpellácziójára azonnal válaszoljak, azzal a kéréssel fordulok nemcsak e ház minden tagjához, hanem a magyar közélet minden tényezőjéhez is, hogy az interpelláczióban szőnyegre hozott kérdést illetőleg még a pártélet mai szenvedélyes momentumában is igyekezzünk félretenni minden párttekintetet. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Legyen róla meggyőződve a t. ház, hogy nem az a szempont adja ajkaimra ezt a kérelmet, mintha bárminő pártszempontból okom volna e kérdés pártpolitikai vonatkozásaitól félni. Ha belekényszerittetném — amit nagyon sajnálnék —, én azt gondolom, abban a helyzetben volnék, hogy kellő sikerrel képviseljem ebben a kérdésben is a pártpolitikai vonatkozásokat. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) De azt hiszem, az ország érdeke nem ez. Azt hiszem, az ország érdeke az, hogy ilyen egymásközötti torzsalkodásokkal ne hagyjuk elhomályositani azt a nagy tényt, hogy Magyarországon a magyar nemzetnek horvát politikája csak egyetlenegyféle lehet. (Igaz! TJgy van! Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Magyarországon nincs politikai pártárnyalat, amely ne a teljes testvéri szeretet, a megértés álláspontján állana Horvát-Szlavonországokkal szemben, (Igaz! TJgy van! a jobboldalon és a középen.) és nincs egyetlenegy pártárnyalat, amely eltűrné azt, hogy az 1868 : XXX. t.-cz.ben Horvát-Szlavonországokkal szemben olyan igazán liberális alapon megállapított állami közösségen, bárminő tekintetben is rés üttessék. (Igaz! TJgy van! Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Én tehát annak a nemzeti érdeknek nevében, amely ahhoz fűződik, hogy ezen alapigazságot elhomályosítani ne engedjük, kérném és óhajtanám azt, hogy ezt a kérdést pártszenvedélyek és párttaktikai meliéktekintetek nélkül vegyék bonczkés alá. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) T. ház! Néni is megyek a dolog előzményeinek kutatásában messzebb vissza, mint a királyi biztosság felállításához. Szükségessé tette a királyi biztosság felállítását az a körülmény, hogy Horvát-Szlavonországok közéletének igen jelentékeny számú tényezőinél olyan jelenségek mutatkoztak, amelyek komoly bonyodalmakkal és igen komoly alkotmányjogi krízisek felvetésével fenyegettek, hogyha azoknak mód és alkalom nyílik az alkotmányos élet rendes utján való nyilvánulásra. Attól lehetett tartani, hogy Horvát-Szlavonországok alkotmányos tényezői-