Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-480
236 4-80, országos älés 1913 november 26-án, szerdán. — politikai felfogásomtól eltekitnve — belső örömet szerzett; mondom, volt szerencsém több jeles alkotásában és sikerében gyönyörködni, de mondhatom t. minister ur, hogy ezzel a törvénynyel ugy van, mint az az anya, aki számos gyermekei között épen a legnyomorékabbat szereti legjobban. (Derültség.) Ez egy olyan púpos, sánta, vak és nyomorék gyermek, amelyre csakugyan csak az édesanya lehet büszke, csak az szorongathatja annyira keblére Isten, ember, világ és törvényhozás és mindenki előtt. Mert igenis, igazsága volt gróf Apponyi Albert t. képviselő urnak, amikor azt mondotta és rezignáltam, szelíden csak erre a nyilatkozatra szorítkozott, hogy ez a törvény, igenis, kompromittálta a királyság intézményét, mert Magyarországon a monarchikus államformához való ragaszkodás, a király személye iránti tisztelet nem azon a fokon áll, hogy ezt ilyen törvényekkel kelljen védelmezni. Jaj annak a monarchikus államformának és nagyon csekély volna csakugyan a mi felkent alkotmányos királyunk iránti tisztelet ebben az országban, ha ilyen törvényekkel kellene őt megvédelmezni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Azt mondja az igen tisztelt igazságügyminister ur, hogy erre a törvényjavaslatra azért volt szükség, mert a rusznyákok mozognak Mármarosmegyében (Derültség a szélsőbaloldalon.) és olyan iratokat terjesztenek közöttük, hogy esetleg más pán velko gy más uralkodójuk lesz, aki alatt aztán jobban megy dolguk, mint a mostani uralkodó alatt ment. Ezért kellett a köztársasági mozgalmak ellen biztosítani a királyság intézményét, ezért kellett azt olyan fundamentumosan alátámogatni, mert a rusznyákok közt mozgalom indult meg. (Zaj baljélől.) Elnök : Csendet kérek! Ne méltóztassék a szónokot párbeszédekkel zavarni. Vázsonyi Vilmos : Nem arról van szó. Eltért a minister a tárgytól! Elnök : Csendet kérek ! Benedek János : Ebben a kérdésben nemcsak hogy nem tért el a tárgytól, hanem nagyon örülök, hogy épen ennék a kérdésnek a fejtegetésére itt alkalmat adott, mert hiszen a kontradiktórius eljárást ennél a törvénynél ug}* is nélkülözte a t. képviselőház. Mivel ez kétségtelenül szerves összefüggésben van a sajtótörvénynyel, nekem bizonyos szempontból örübiöm kell annak, hogy alkalmam nyilik arról a törvényről is nyilatkozni és elmondani a magam véleményét. Magának a törvénynek nincs okom örülni, nincs is okom rajta búsulni, mert engem semmi tekintetben nem érint. Azonban, mint törvényalkotásról, utólag mégis el kell mondanom a nézeteimet azért, mert tényleg integráns része a sajtótörvémmek, a sajtószabadságnak ; hiszen a sajtószabadság, amelyet a most szőnyegen levő törvényjavaslattal akar megvédelmezni a t. igazságügy rminister ur, már ugy is nagyon fogyatékos, már úgyis nagyon elgyengült. Elgyengitette épen az 1913 : XXXIV. törvényczikk, mert abba nemcsak a királyszemélyét, nemcsak a monarchikus államformát méltóztatott belefoglalni, hanem sok mindent utólag belecsusztattak abba a törvénybe, amelyet még ráadásul ugy hoztak meg, hogy visszaható erővel is felruházták, ami példátlan merénylet a törvényhozások történetében, hogy ilyen súlyos törvényjavaslatot visszaható erővel ruházzanak fel Nagy jogászi múlttal és nagy jogászi érdemekkel kell birnia annak az embernek, aki ezért Isten és ember előtt vállalja a felelősséget, mert visszaható erővel ruházni fel egy törvényt, csak ugyan oly szokatlan, oly példátlan, oly merész lóugrás a politika és a törvényalkotás sakktábI Iáján, amelynek magyarázatát nemcsak elvárom, I hanem kérem is a t. igazságügyminister úrtól. Balogh Jenő igazságügyminister: Minden perjogi szabály visszaható erővel bir. Méltóztassék megnézni a bűnvádi perrendtartást életbeléptető törvényt! Vázsonyi Vilmos: Ez anyagi jog! Balogh Jenő igazságügymiiüster: Csak hatásköri szabály! Elnök : Csendet kérek ! Méltóztassék folytatni. Benedek János : Nemcsak most, a jelen alkalommal, amikor helye van e kérdés megvitatásának, hanem már más alkalommal is , . . . Pető SándOr : A kisebb kauezió szerzett jog! j (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassék folyI tatni! Benedek János: Mondom, nem csak most, a jelenlegi alkalommal, hanem már egy más alkalommal is hangsúlyozta az igen tisztelt igazságügyminister ur azt, hogy az esküdtszéki intézménynek a megreformálására is azért volt szükség és azért kellett az esküdtszék hatásköréből kiemelni a királysértési pereket és a monarchikus államforma megtámadására vonatkozó deliktumokat, mert az esküdtszék, mint sajtóbiróság, igen eklatáns esetekben, amikor nagyon erős módon megsértették a királyt és a monarchikus államforma ellen nagyon vehemens támadást intéz: tek, mindenkor felmentő Ítéleteket hozott. Amint az igazságügyminister ur a mai alkalommal, de egy múlt alkalommal is kifejezte, fel: mentették azért, mert az esküdtek elé odaállt egy bozontos, dushaju ember diszmagyarban, aki addig szavalt, amig az esküdtek felmentő Ítéletet hoztak. Az igazságügyminister ur sokszor sok gyanúsítást visszautasított. Jól is teszi, ha visszautasítja azokat a gyanúsításokat, amelyek teljesen alaptalanok, amelyek sem személyére, sem működésére nem illenek. Helyes. De akkor engedjék meg nekem, hogy én pedig a szabad polgárok és az esküdtek nevében visszautasítsam azt a gyanúsítást, mintha az esküdtek Magyarországon nem bírnának érzékkel a legelső magyar ember, a király személyének megoltalmazása iránt. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Vissza kell utasítanom továbbá azt az inszinuácziót, mintha Magyarországon az intelligens, jóformán előkelő polgárokból álló esküdtszékeknek,
