Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-479

Í79. országos ülés 1913 november 25-én, kedden. 173 az osztrák sajtótörvény 19. §-ában, a franczia sajtótörvény 12. §-ában, az olasz sajtótörvény 43. §-ában és a német sajtótörvény 11. §-ában és én azt hiszem, hogy ez a hazai viszonyoknak megfelelően a hazai szaksajtó gyenge anyagi alapját figyelembe véve, nálunk is szabályozható lenne. Egyébként pedig ismételten kijelentem, hogy én mindezt csak a komoly, megállapodott szaklapokra és azokra is csak akkor kérem, ha tárgyilagos tapasztalatokon, megfigyeléseken, kísérleteken alapuló véleményt mondanak ; egyébként azonban ha akár az időszaki, akár a napilapok hatóságokat támadó, személyek és intézmények ellen irányuló, becsmérlő vagy izgató czikkeket közölnek, vagy ha rosszindulatulag olyan czikkeket közölnek, ahol bebizonyitható, hogy rosszindulatból lettek közölve és ezáltal gépgyárosoknak, kereskedőknek, iparosoknak anyagi kárt okoztak, ebben az esetben a szaklapokra nézve is tartassanak fenn mindazok az intézkedések, amelyek most a törvény] avaslatban foglaltatnak. T. ház ! Én teljes mértékben hive vagyok annak, hogy közéletünk purifikáltassék, és hogy a közéletben szereplő tisztességes és becsületes emberek azon hátbatámadások ellen meg legyenek védve, amelytől ma a nem tisztességes sajtó részéről megvédve nincsenek. De miután hive vagyok annak, hogy amikor a sajtó kinövései ellen hozunk igen üdvös és szükséges törvényeket, amikor a családi és magánbecsület megvédésére törekszünk, amikor az izgatásoknak akarjuk elejét venni, annak is hive vagyok, hogy ne korlátozzuk az arra hivatott szaksajtót bírálati jogának gyakorlásában, mert ugy érzem, ez igen sok anyagi károsodást vonhat maga után. Ezekben voltam bátor egész röviden felszólalni. Megjegyzem, hogy én tisztán csak lelkiismeretem szavát követtem, amikor felszólaltam és ismétlem, hogy ha feltevéseim tévesek, ha az igen tisztelt igazságügyminister ur ki tudja nekem mutatni, hogy én tévedtem és nem ilyen sötét az a kép, mint aminőnek én látom, akkor, ha a helyreigazitási kényszer a komoly és reális szaklapokra mai formájában megmarad, én leszek a legboldogabb és megnyugvással veszem ezt tudomásul. Egyébként pedig a törvényjavaslatot mai alakjában a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés.) Bakonyi Samu : Csak a konklúzió hibás, a többi helyes volt! Elnök : Ki következik szólásra? Gr. Draskovich János jegyző : Ivánka Imre ! (Halljuk ! Halljuk !) Ivánka Imre : T. ház t Vannak egyesek, akik csodálkoznak azon, hogy a mai kiélezett politikai viszonyok, kiélezett politikai harczok közt, aminőkhöz hasonló hatvan év óta még nem volt, a t. igazságügyminister ur egy ily nagyfontosságú reformot, egy ily nagyfontosságú jogalkotást jónak talál épen most létesíteni. Részemről ezen nem csodálkozom. Nem csodálkozom, mert látom, hogy ez a sajtójavaslat csak egy epizód abban a hadjáratban, melyet a t. kormány folytat mindennemű szabadságjogok bilincsbeverésére. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Amidőn a mostam párt létezését egy olyan választásnak köszönhette, melyre példa még a magyar történelemben nem volt, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) már akkor lehetett látni, hogy ezen szokatlan és helytelen eszközökkel megszerzett uralmat csak szokatlan és helytelen eszközökkel, erőszakkal, pénzzel és a szabadságjogok eltiprásával lehet biztosítani. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Folytatódott ez elsősorban azzal, hogy gróf Tisza ministerelnök ur saját beismerése szerint is a házszabály fel lett lökve, súlyosan meg lett sértve ; folytatódott azzal, hogy a képviselői immunitás illuzóriussá lett téve ; folytatódott azzal, hogy a királysértésekről és a királyság védelméről egy ily lojális népnél, mint a magyar, teljesen felesleges törvényt terjesztettek be ; folytatva lett azzal, hogy az esküdtszéket eredeti mivoltából kiforgatták, semmivé, nevetség tárgyává tették és folytatódik most azzal, hogy jön a sajtójavaslat. A magyar sajtó, melynek megszületése a magyar alkotmány, a magyar szabadság megszületésével egybeesik, ugy látszik, osztozik az alkotmány sorsában, (Igaz ! Ugy van I balfelől.) s amikor az alkotmánynak csak külső látszatát, külső mázát tartják meg, a sajtót is egy olyan alapokra fektetett törvénnyel akarják megrendszabályozni, amely szerint ezután csak azt irhássá, ami a mindenkor uralmon lévőknek kedves, kellemes és általuk megengedett. (Ugy van! balfelől.) A törvényre tehát, ha a sajtó szempontjából nem is volt szükség, a párturalom szempontjából mindenesetre szükség volt, mert volt még egy fórum, ahol legalább büntetlenül elmondhatta mindenki a maga igazát. (Igaz ! Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) Hogy az a törvén}^ direkt a párturalom szempontjából és direkt megrendelésre készült, gyorsan és hebehurgyán, azt csak két jelenséggel akarom igazolni. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Az első, hogy Kenedi t. képviselőtársam csak ez év tavaszán fejtette ki a Jogtudományi Szemlében, hogy egyelőre sajtóreform nem várható, mert még nem forrtak ki teljesen az alapelvek, még nem forrtak ki azok az intencziók, amelyek alapján ezt tenni lehetne, s mert különben is az idő most erre nem alkalmas ; a másik pedig az, hogy olyan gyorsan készült az igazságügyministeriumban ez a törvényj avaslat, hogy még maga az igazságügyminister ur sem tudta azt kellőleg megtanulni, ő sem tudott annak szellemébe behatolni. (Derültség jőbbfelől.) A napokban egy szoczialista hirlapirókból álló küldöttség volt fenn az igazságügyminister urnái s a Népszava szerint, mikor az igazságügyminister úrtól felvilágosítást kértek, a minister ur egyetmást mondott nekik, de mert ezek a szoczialisták rossz fiuk és nem vettek mindent készpénznek, a minister ur kénytelen volt azt mondani : »Károly,