Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-479

174 if9. országos ülés 1913 november %-én, kedden. gyere be !<< (Élénk derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Balogh Jenő igazságügyminister: Majd megmondom, mi történt. Ivánka Imre : T, ház ! Ennem voltam jelen . . . Bródy Ernő: Gyorsírói feljgyezések! Ivánka Imre: . . .csak a gyorsírói feljegyzések alapján beszélek. A Károly bejött, azután hivatkozott angol példákra, mint ahogy a t. túloldalnál szokás (Mozgás a jobboldalon.) s a végén azt mondta, hogy majd a magánjogot szabályozó törvényben erre intézkedés lesz. Arról volt t. i. szó, hogy a sztrájkjog, ha hirlapilag egy gyár ellen kimondják a sztrájkot, biztosítva van-e a törvény által, vagy pedig veszélyeztetve van. Elsősorban, ha a minister ur, akinek a neve alá van irva ezen javaslat alá — külön megnéztem ezek után, vájjon alá van-e írva . . . Bródy Ernő: Jegyezte. Ivánka Imre: ... ha ellenjegyzi a törvényjavaslatot és nem ismeri, hogyan kívánhatja majd azt, hogy a birák tudják az országban alkalmazni ? Azok nem szólhatnak mindig, hogy »Károly, gyere be !« (Derültség a baloldalon.) Vagy talán sokszorosítani fogják a törvénynyel együtt azt az igen t. urat is és minden bíróságnak egy péklányt adnak ? (Elénk derültség balfelől.) De eltekintve ettől, teljes komolysággal felfogva a dolgot, nagyon szokatlan az és nagyon kis véleménye lehet a minister urnak azon szék iránt, amelyben ül, hogy ha egy törvényjavaslatot, amelyet beterjeszt, nevével ellát és ide képviselni jön, nem ismer minden konzekvencziájában, minden vonatkozásában, hanem másokat kell megkérdeznie, hogy milyen következményei lehetnek annak. (Igaz! JJgy van! balfelől. Mozgás a jobboldalon.) Sem Szilágyi Dezső, sem az utána következő igazságügyministerek alatt sohasem voltunk hozzászokva, hogy egy minister ne tudott volna válaszolni bárkinek is, bárminő felvilágosítást is adni arra a törvényjavaslatra vonatkozólag, amelyet ide beterjeszt és nevével ellát. (Igaz! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hantos Elemér: A képviselő ur is azt hiszi, hogy jobban tudja, mint a minister. Ivánka Imre: De ha ő sem tudja, miért kell nekem tudnom ? (Folytonos zaj a jobb- és baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Ivánka Imre: Hogy a. törvény lényegével foglalkozzam, abból indulok ki, amiből az igazságügyminister ur kiindult. Ö t. i. hozzáhasonlitotta a franezia forradalom sajtójogi alkotásához s konstatálta, hogy eza törvényjavaslat tulajdonképen ugyanazon alapelvek alapján van megalkotva, mint a franezia forradalom által megalkotott szabad franezia sajtó. Konstatálta, hogy az emberi jogok deklarácziója szerint kimondatott, hogy gondolatait bárki szabadon megírhatja és kinyomtathatja, kivéve, hogy a törvény által meghatározott esetekben felelős az ezen szabadsággal való visszaélésért. Itt a t. igazságügyminister ur forradalmárnak tünteti fel magát, s ez eszembe jutattatja azt az esetet, amidőn az olasz republikánusok egyszer elmentek az olasz királyhoz tisztelegni, és akkor egy olasz lap »royalista republikánusok«-nak nevezte őket. Epén ugy, amint royalista republikánusok vannak, vannak reakczionárius forradalmárok is, s az igen t. igazságügyminister ur ezek közé tartozik. (Tetszés a balés a szélsőbaloldalon.) Mert igaz, hogy ezen törvényjavaslat is átveszi a 48-iki törvénynek kiindulási pontját s igaz, hogy ezen törvényjavaslatnak 1. §-a — a bizottság által meghatározott szöveget mondom — jónak látja nagy fontossággal az »a« szót kihagyni, azt mondván, hogy (olvassa.) : »Sajtó utján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti gondolatait.* ; de azután jönnek a kivételek, a megszorítások, a büntetések, ugy hogy abból a mindenkiből végre egy kis csoport lesz : a félhivatalosoknak igen tiszteletreméltó csoportja. (Mozgás jobb felől.) Igen, a félhivatalosok szabadon fogják terjeszthetni gondolataikat, még akkor is, hogyha le is hazaárulózzák azokat, akik közéletünknek hosszú éveken át oszlopos tagjai voltak, szabadon terjeszthetik, ha meg is támadnak valakit, azoknak szabad, másoknak azonban nagyon kis mértékben. A javaslat igen tágkörüen fogja fel azt, hogy mi. minden tartozik a sajtóhoz. A javaslatnál is azonban még tágabb kört jelöl meg a bizottság a 2. §-ban, amidőn azt mondja, hogy minthogy pedig a technika fejlődésével számolni kell a különböző optikai készülékekkel is, amelyek a gondolatok tömeges közlésére alkalmasak, a bizottság tágabb értelmet kivánt adni a 2. szakasz 2. bekezdésének, vagyis a mozifilm is sajtó lesz a végén. (Mozgás és zaj.) Sümegi Vilmos : Az orosz duma sajtójavaslata sokkal liberálisabb. Most tárgyalják. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Ivánka Imre: Ha a mozifilmen valaki például elő fogja adni a margitszigeti dolgot azon a czimen: »Rosszul sikerült vállalat, vagy az elveszett tőke«, akkor sajtójogilag fogják üldözni. Ugy látszik, hogy minden, bármiféle érzékelhető dolog a sajtójoghoz tartozik. De van egy kivétel is, a vakok irása ; erre nem gondolt sem a bizottság, sem az igazságügyminister ur, hogy ugyanis tűvel is lehet újságot nyomni, tehát a vakok fognak sajtószabadságot élvezni, (Mozgás.) de más az országban nem. (Mozgás és derültség a jobboldalon : Felkiáltások: Bravó !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Sümegi Vilmos: Az is sokszorosítás. Nagy Sándor: Még egy ilyen szónok ! Ivánka Imre : A kolportázsra vonatkozó része e törvényjavaslatnak, amely az eddigi korlátokat, ugy látszik, nem akarja szaporítani, mégis szaporítja e korlátokat. Nem határozza meg az utczai terjesztést, egyszerűen utczai terjesztésnek vesz bármit. Utczai terjesztés tehát az is, hogy ha valakinek az utczán odaadok elolvasni egy lapot. Utczai