Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-479
172 Í79. országos ülés 1913 értőkből, esetleg olyan Ítéletet hozzon, amely reánézve kedvezőtlen, amikor azután nemcsak leadni tartozik immár birói Ítélet alapján a helyreigazító közleményt, hanem ezenkívül még az összes perköltségeket is viseli. Mindez pedig azért lesz, mert az a komoly és reális szaklap közérdekből leadott egy olyan közleményt, amelyben valaki gyakorlati tapasztalatok, megfigyelések és kísérletek alapján valamely gyártmányról kritikát mondott, amit a lap rovatvezetője ellenőrzött, amit azonban az a gyáros vagy kereskedő magára nézve sértőnek talál. Meg vagyok róla győződve, hogy ha a helyreigazitási kényszer ilyen formában törvényerőre emelkedik, akkor még a legreálisabb, leghiggadtabb szaklap is arra lenne kényszerülve, hogy bírálati szabadságát korlátozza, ami pedig semmi esetre sem kívánatos, mert ezzel a vásárló közönség teljesen ki lesz szolgáltatva a féktelen versenynek, a nem lelkiismeretes üzleti vállalkozásnak. Balogh Jenő igazságiigyminister: Valótlan tények ! Krolopp H ugó : Ennek az áramlatnak a helyreigazitási kényszer a mai formájában nem tudná útját állani, mert nincs az az erős szaklap, amely gyakrabban hasábokra terjedő helyreigazító nyilatkozatokat közölhetne a nélkül, hogy anyagilag tönkremenne. És hogy egyes ipari körök mennyire várják a helyreigazítás mai kontemplált formájában való életbeléptetését, erre nézve legyen szabad, egy legutóbb megtörtént konkrét esetre hivatkoznom. (Halljuk ! Halljuk!) A »Köztelek« október 4. számában egy vegyészmérnök, egy uj műtrágya-félét ismertetett, amely Vulkán-fonolit név alatt kerül a forgalomba és amelyről a mérnök vegyészeti szempontból véleményt nyilvánított. Kimutatta, hogy az analízis minő eredményre vezet és aláhúzta, hogy az illető műtrágyában a káli nem oly könnyen oldódó alakban van jelen, hanem kovasavas káli alakjában, amelynek ő a maga részéről fontosságot tulajdonit. Ezt a czikket leadtuk a Köztelekben. Rovatvezetőnk, Kossuthány Tamás dr., az országos kémiai intézet igazgatója azonnal megjegyezte, hogy azzal a műtrágyával szemben nagyon óvatosnak kell lenni és kimutatta azt, hogy elvégre is oldható kovasavra a növénynek nincsen szüksége, mert vizkulturákban termesztett Magyaróváron igen magas zabot, amivel bebizonyította, hogy a növény kovasav nélkül megélhet, tehát az, amit a vegyészmérnök fontosnak talált, felesleges és megjegyezte még, hogy nem érzi magát jogosítva e trágya dolgában állást foglalni. Erre a Köztelek november 1. számában Gass Gyula debreczeni gazdasági akadémiai tanár másik czikket közölt, amelyben ő azt mondja, hogy öt év óta foglalkozik ezzel a fonolit-műtrágyával és nem helyesli a vegyészmérnök állásfoglalását. ő kísérleteket végzett és a kísérletek alapján öt év óta bebizonyította, kogy először is ez a fonolittrágya, mely káli-trágya, körülbelül hétszer annyiba november 25-én, kedden. kerül, mint a most forgalomban levő és kipróbált káli-trágyák és arra az előnyre nézve, amelyet az a társaság, amely a fonolitot forgalomba hozza, felhozza, hogy a fonolit egyúttal nitrogén-trágya is, erre nézve azt fejtegeti, hogy a fonolit lúgos kénhatást idéz elő a talajban és ekként bizonyos nitrogéngyüjtő mikroorganizmus életműködésére előnyösen hat. Meg is nevezi, mondván, hogy ezek az azobakter néven ismeretesek. De egyúttal kimutatja azt is, hogy ha pillangós növényeket trágyázunk azzal a műtrágyával, amelyek a baczillus radiczilok segélyével természetes nitrogéngyüjtők, ezeknél a nitrogéngyüjtési tulajdonság elenyészik. Mindezt fényképekkel igazolja és összefoglalja eddig szerzett tapasztalatait abban, hogy csak egy tanácsa lehet a gazdaközönségre nézve, hogy haladjon el érzéketlenül amellett a trágya mellett és hivatkozik itt Wagner titkos tanácsosra, a németországi darmstadti kísérleti állomás vezetőjére, aki annak idején azt mondotta, hogy megérdemli sorsát az olyan gazda, aki intő szó ellenére erre a haszontalanságra költ. Méltóztatnak látni, hogy nagyon is alaposan és tárgyilagosan foglalkoztunk a Köztelekben ezzel az esettel és mégis mi volt a következménye ? Hogy folyó hó 19-én az a németországi társaság, amely ezt a kétes értékű műtrágyát forgalomba hozza, egy levelet intézett a Köztelek szerkezőségéhez, amelyben kéri azt, hogy addig is, amig az uj sajtótörvény életbe lép és amig az uj sajtótörvény értelmében neki joga lesz a helyreigazítással élni, engedje meg a Köztelek szerkesztősége, hogy helyreigazító közleményt adjon le és menynyiben nem engedi meg, ő kártérítési pert fog indítani. A Köztelek szerkesztősége bizva a szakértőkben, nem adja meg a helyreigazítást és a kártérítési pernek nyugodtan néz elébe. Balogh Jenő igazságiigyminister: No hát! Kroiopp Hugó: De ha az uj sajtótörvény életbelép . . . Balogh Jenő igazságiigyminister: Nem véleménynyilvánítás. (Zaj a baloldalon.) Hantos Elemér : Azt a biró fogja megállapítani. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelól.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Krolopp Hugó: Ha tévedek a megítélésben, nagyon fogok örülni annak, ha ez nem képezi azt a veszélyt, amelyet én annak látok. A szaklapok helyzetét még súlyosbítja, bogy a helyreigazító közleménynek ingyenes közlésén kivül és az azzal kapcsolatos perveszteséggel járó anyagi károsodásokon kivül még erkölcsi kártérítésre is kötelezhető. Ámbár nem hiszem, hogy a gyakorlatban előforduljon, mégis erre is rá kell mutatni. Már most én csupán arra kérem az igen t. igazságügyminister urat, feltéve, hogy ezen aggályaim tényleg igy vannak, hogy a hosszabb múlttal biró, megállapodott, komoly szaksajtóra nézve a helyreigazitási kényszer maximuma mondassék ki a törvényjavaslatban, ugy amint szabályozva van
