Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-478
478. országos ülés 1913 noüember 2h-én, hétfon. 131 képen sem szabad engedélyezni az utczai terjesztést. Azonban ne méltóztassék abba a naiv hangulatba beleesni, mintha ez annyit jelentene, hogy minden más esetben közigazgatási hatóságaink meg fogják engedni a lapok utczai terjesztését, vagy hogy csakis ezen esetek bekövetkeztével lesz eltiltva az utczai terjesztés. Nagyon érdekes példája a kodifikálás pongyolaságának, mikor azt mondja a javaslat, hogy nem szabad engedélyezni olyan lap utczai terjesztését, mely közrendet, közerkölcsöt sért. A javaslat tehát nem azt mondja, hogy el kell vonni az utczai terjesztésre vonatkozólag megadott jogot, ha ilyen eset bekövetkezik, hanem azt, hogy ily lapot nem szabad engedélyezni. Ha tehát valaki időszaki lapot indit és kolportázsra kér engedélyt, akkor hogyan fogja e szakasz negyedik bekezdése alapján a hatóság már előre megbírálni, hogy sérti-e a közrendet, a közerkölcsiséget az illető lap ? Hát, kérdem én, próféta-e az a hatóság ? Hiszen ha valaki lapot alapit, nem fogja megmondani magáról, hogy a közrendet vagy közerkölcsöt akarja sértem. Hát próféta az a közigazgatási hatóság, tehát esetleg a minister, — ha az egész országra szóló engedélyről van szó — illetőleg az a helyi hatóság, ha csak egy területrészre vonatkozik az engedély, kérdem én : próféta-e az, hogy már előre tudja, hogy sérteni fogja az illető lap a közrendet és a közerkölcsiséget 1 Nyilvánvaló, hogy ha ez a javaslat ebben a pongyola szövegezésben marad, ez önkénykedésre ad okot, mert a maga jóslási képessége szerint azt mondja, hogy ebben a lapban nem bizom, nem adok utczai terjesztésre engedélyt, de tapasztalatai nincsenek még semmi irányban sem. Ábrahám Dezső : Főszolgabírók mint tenyérjósok fognak szerepelni. Elnök : Kérem Ábrahám képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Ráth Endre: Én is kértem már az előbb. (Élénk derültség halfelől.) Elnök : Csendet kérek. Pető Sándor : Nagyon érdekes ennek a negyedik bekezdésnek az a része, amelyről ebben a házban még egyáltalában nem esett szó. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Ez tudnillik azt mondja, hogy nem szabad az utczai terjesztésre való engedélyt megadni annak a lapnak, melynek közleménye osztály elleni gyűlölet ébresztésére alkalmas. Nagyon érdekes az igazságügyminister ur által beterjesztett törvényjavaslat indokolásának 36. oldalán lévő az a passzus, amely megindokolja azt, hogy miért nem szabatnak meg ezek a feltételek. Azt mondja az indokolás (olvassa) : »Ez a rendelkezés — ami a közerkölcsiséget sértő vagy veszélyeztető sajtótermékeket illeti — a ponyvairodalomnak s a pornográfiának erkölcstelen termékei ellen irányul s az ismert elfajulásoknak kivan gátat vetni«. Tehát nemcsak az igazságügyminister ur november 15-iki beszédében, hanem ebben az indokolásban is fallácziával találkozunk, találkozunk ismét Bodónéval, aki másról beszél, amikor a bor árát kérik tőle. Senkinek kifogása a pornográfia üldözése ellen nincs, de a pornográfia üldözése czimén és ürügye alatt korlátokat szabni az utczai terjesztés ellen nem lehet. Igen érdekes bizonyítéka a 36-ik oldalon található indokolás annak, hogy a törvényjavaslatnak azt a részét, mely szerint az utczai terjesztés nem engedélyezésére elég indok az, hogy az osztálygyülölet ébresztésére alkalmas a közlemény, ugy az előadó ur, mint az összes szónokok, mint az igazságügyminister ur, de maga az igazságügyministeri indokolás is teljesen lazsirozta. Erről szó eddig nem esett, pedig azt hiszem, hogy ez a legveszélyesebb rendelkezése a javaslatnak. Mert hogy a közerkölcsiséget sértő lapközlemények ne terjesztessenek, az ellen ebben a házban, de ebben az országban józan embernek kifogása nincs. (Ugy van ! balfelől.) Ebben egyetértünk és ha a korlátok olyan természetűek, amelyek igazán a közvélemény és a közérzés kifolyása, ha a t. igazságügyminister ur a maga javaslatával csakugyan csak a pornográfiát akarná üldözni, akkor mi őt igen szívesen támogatnók ezen törekvésében. Azonban ez alatt a suba alatt azután már politikai dolgokat és politikai okokat is belevinni a javaslatba és azt mondani, hogy nem szabad az utczai terjesztést megengedni annak, akinek közleménye osztálygyülölet felkeltésére alkalmas, ez egyenes megrendszabályozása a politikai szabadságnak és a politikai véleményeknek. (Ugy van ! Ugy van ! balfelöl.) Mert én nem csinálok abból titkot, nem is lehet abból titkot csinálni, hogy az egész élet, amint van, amint azt megismerjük, a politikai élet, ennek a parlamentnek munkája nem egyéb, mint osztályharcz. (Ugy van! balfelől.) Aki az osztályharczot letagadni akarná Magyarországon, aki azt akarná beigazolni, hogy itt nem állanak egymással szemben az osztályok, amely osztályok egymást megenni, egymás jogait, egymás előjogait elvenni akarják, amely osztályok egyik a másik rovására akarnak boldogulni és érvényesülni, az letagadja a való tényeket. Például akárhányszor hangoztatták és magam is vallom azt az igazságot, hogy ez a parlament maga is egy osztályparlament. Rosenberg Ignácz: Minden parlament. Pető Sándor : Nem minden parlament. Bocsánatot kérek közbeszóló t. képviselőtársamtól. Az a parlament, amely az igazi általános választói jog alapján alakul meg, amelybe tehát a társadalom minden rétege beküldi képviseletét, nem nevezhető igazságosan osztályparlamentnek. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Sümegi Vilmos: Most pinkapénz-parlament van ! Elnök: Már harmadízben kérem Sümegi képviselő urat, méltóztassék a közbeszólástól tartózkodni. Amennyiben nem fogadja meg figyelmeztetésemet, kénytelen leszek legközelebb rendreutasítani. 17*
