Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-477

í77< országos ülés 1913 november lj-én, szombaton. 113 »Egyébként csodálom Tisza Istvánt, hogy annyi baja van a Fejérváry-rezsimmel, holott tudhatná, hogy abból a legtöbb hasznot épen ő húzta.« Erre másnap a Népszavában megjelent egy közlemény, amely Krístóffy József ezen nyilatkozatát igyekszik magyarázni. Ez a közlemény . a következőképen szól (olvassa) : »Tiszának föltétlenül tisztáznia kell magát a Kristóffytól felhozottak alól. Különösen egy verzió keringett a Tisza István nagy anyagi hasznáról; ez a híresztelés az 1905-iki Tisza Istvántól vezetett téli választásokkal kapcsolatos. A jelzett körök magyarázata szerint Kristóffy József nyilatkozata is csak erre czélzott. A választások után ugyanis több százezer korona maradt fedezetlen és ezeket a százezreket Tisza István személyes garancziája mellett bocsájtották a különböző bankok és vállalatok a szabadelvüpárt választási kasszájának rendelkezésére. Nem ajándékképen állítólag, hanem hitelként. A szabadelvüpárt akkor összetört, Tiszának mennie kellett és Tisza nem fizethetett. Megkérte tehát, nagyon szépen megkérte a Fejérváry kormányt, hogy fizessen helyette és a Fejérvárykormány a rendelkezésére állott alapokból ki is fizette Tisza István politikai adósságát«. Erre még ugyanaz nap délután a kormánypárti Pester Uoydban megjelent a következő közlemény és nyilatkozat (olvassa) : »A Népszava jelentette mai számában, hogy a Fejérváry-kabinet az akkori visszalépett gróf Tisza István ministerelnök politikai adósságait, a rendelkezésére álló alapokból kifizette. Ezzel szemben a Budapesti Tudósító — tehát a félhivatalos — arról értesül, hogy a jelzett időpontban a szabadelvű pártnak anyagi hátralékai tényleg fennállottak, hogy báró Fejérváry Géza ezen hátralékok kiegyenlítését elvállalta és körülbelül egy negyedét ezeknek ki is egyenlitette«. Megállapíthatjuk tehát, hogy félhivatalos közlemény, tehát kormánykommüniké jelent meg és ez beismeri, hogy a szabadelvű pártnak voltak hátralékai, illetőleg politikai vagy választási adósságai és ezeket a fennállott adósságokat Fejérváry kormánya fizette ki negyedrészükben. Nem volna ezen adósságokhoz semmi közünk, ha itt is, mint az aradi választásnál, lelkes polgárok vagy a szabadelvű párt tagjai összeadták volna az adósság kifizetéséhez szükséges pénzt. De nem így történt, hanem állami alapokból, kormánypénzekből lettek egy negyedrészt ezen adósságok kifizetve és igy van hozzászólni valónk és ellenőrzési jogunknál fogva, amelyet annyira hangoztatni méltóztatnak, kötelességünk szóvá tenni és megkérdezni a ministerelnök urat : miből lettek ezek az adósságok egy negyedrészben a Fejérváry-kormány által kifizetve? És itt még egyet kívánok megvilágítani. Á Fejérváry-kormány 1905 június 31-én mutatkozott itt be a képviselőházban és a szabadelvű párt ezt megelőzőleg oszlott fel. Méltóztatnak tudni, hogy a pénzintézetek a változó politikának kitett pártoknak nem igen szoktak hitelt nyújtani, SÉPTH. UAPLÓ 1910—-1915, xx. KÖTET. hanem amennyiben hitelt nyújtanak, ezt csak megfelelő jótállás mellett és pedig a párttagok vagy a párt vezetőség jótállása mellett élvezhette a szabadelvű párt. Már most, mivel a szabadelvű párt a Fejérváry-kormány megalakulása előtt feloszlott, feltétlenül megszűnt ezen jótállás és a jótállóknak ezen adósságot magukhoz kellett váltaniok. Ez az adósság tehát megszűnt a párt adóssága lenni, hanem egyeseknek privát adóssága lett és ezen privát adósságot fizette ki egy negyedrészig a Fejérvárykormány. De itt közel áll még egy másik kérdés. Nevezetesen az 1905. évi választásoknál, amelyekből ezen adósságok származtak, a ministerelnök ur is fellépett és pedig több helyen és csak a közelmúltban jelentette ki itt a képviselőházban a ministerelnök ur, hogy ő igenis megengedhetőnek tartja, hogy amennyiben ő több kerületben lép fel, akkor az egyik kerületben a küzdelem költségeit a párt, vagy a párt tagjai viseljék. És mivel 1905-ben is a ministerelnök ur több kerületben is fellépett, nevezetesen itt a belvárosban Budapesten, ahol nagy küzdelem volt, tehát közel fekszik a kérdés, hogy ezen belvárosi választásnak költségei is bentfoglaltatik-e ezen hátralékokban és adósságokban. Tudni akarjuk, vájjon az 1905. évi belvárosi választás költségei is a pártkasszának ezen adósságában bentfoglaltatnak-e és nem abból lettek-e kifizetve ? T. képviselőház ! Továbbá, amennyiben tényleg állami alapok vagy állami pénzek használtattak fel ezen czélra, privát adósságok fizetésére, akkor igenis kívánnunk és követelnünk kell, hogy ezen állami pénzek az állampénztárba visszafizettessenek, mert nem tűrhető, hogy az állami pénzekkel igy gazdálkodjanak és az állam vagyonát ekként kezeljék. (Helyeslés balfelöl.) Különben, t. képviselőház, jellemző a mai rendszerre, hogy az országban csak ugy ordít a nyomor, nap-nap mellett ezrek vándorolnak ki, az árvízkárosultak hiába könyörögnek a kormányhoz támogatásért és segítségért, .(Ellenmondás jobbról.) sőt akadt egy főszolgabíró a felvidéken, aki a kormányhoz, vagy a központhoz felirt, hogy engedtessék meg járásában a lakosság kivándorlása, mert különben valamennyien éhen pusztulnak — és ilyen körülmények között miliókat harácsolnak össze pártczélokra és pártkasszába. De különben Kristóffynak ezen leleplezése egészen más világításban tünteti fel a szabadelvű párt elmúlását és Tisza István gróf ministerelnök urnak akkori visszavonulását. A ministerelnök urnak akkori visszavonulását a politikai élettől az önzetlenségnek bizonyos zománczával vonták be és most, nyolez év után, jön egy kellemetlenség, amely az önzetlenségnek ezen zománczát lekoptatja (Felkiáltások jobbjelöl: Ez rágalom!) <'s egyszersmind elmúlik, eloszlik egy legenda, amely a köztudatban élt, hogy nevezetesen az 1905. évi választások olyan nagyon is tiszták lettek volna és hogy akkor nem dolgoz15