Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.
Ülésnapok - 1910-468
262 Í68. országos ülés 1913 október 30-án, csütörtökön. hogy azok az idegen pénzek, amelyek a pénzintézetek vezetőinek rendelkezésére bocsáttatnak, ezélszerü, okszerű, a nemzet gazdasági fejlődését előmozdító befektetésekre, nem pedig kétes vállalkozásokra fordíttassanak. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A negyedik tanulság, amelyet levonnék, az, hogy városaink beruházási politikája is egységesen és okszerűen irányítandó amaz alapelvek alapján, amelyeket kifejteni szerencsém volt, aminek természetesen egyik előfeltételét képezi a városi hiteligények helyes kielégítésének a lehetővé tétele. (Helyeslés jobbról.) Végre az ötödik tanulság, amelyet le kell vonnunk az, hogy a mai viszonyok között, amidőn a fix kamatozású jjapirok elhelyezése mind nagyobb nehézségekbe ütközik, s amidőn olyan nehézségekkel állunk szemben, amelyekre vonatkozólag ugyan senki jós nem lehet ós senki meg nem mondhatja, hogy meddig fognak tartani, de amelyek valószínűleg tovább fognak tartani, mint egy múló jelenség, mert hiszen az okok, amelyek azt előidézték, igen hosszú időre hatók, — mondom, hogy a mai viszonyok között, midőn a fixkamatozásu papírok elhelyezése mindig nagyobb nehézségekbe ütközik, szakitanunk kell azzal az eljárással, amely talán helyes volt akkor, midőn a kamatláb csökkenő irányzata mellett a fixkamatozásu papírok elhelyezése nagyon könnyű volt és amidőn a külföldi tőkének megszerzése fixkamatozásu papírok kibocsátására a legkönnyebben biztosítható volt. Ezzel az irányzattal most a változott viszonyokhoz alkalmazkodva szakitanunk kell, és igyekeznünk kell a külföldi tőke számára más csatornákat megnyitni. Ez az elv vezet akkor, midőn az erdélyi földgáz nagyobb arányú hasznosítását egy, a külföldi tőke bevonásával alapítandó erős vállalattal kötendő szerződéssel óhajtom biztosítani, anélkül természetesen, hogy e tekintetben döntő lépést tennék addig, míg erre vonatkozólag a közvélemény ki nem alakul. Ez a mód nézetem szerint ama módok egyike, amelyekkel a külföldi tőkék a mai viszonyok között az országba behozhatok és nézetem szerint vannak más közmunkák és más nagyobb befektetések is, amelyekhez megszerezhető az a külföldi tőke, amely más módon meg nem szerezhető. Ismétlem, mindig különös tekintettel arra, hogy csak olyan czélokra szerezzünk külföldi tőkét, amely czélok és amely befektetések mindig gyümölcsözőek a gazdaság szempontjából és megtermik annak a külföldi tőkének a kamatait. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Természetes, hogy a mai közgazdasági viszonyok alig alkalmasak ezeknek a kérdéseknek a megoldására. Elsősorban meg kell várnunk, hogy e tekintetben a helyzet, még pedig nemcsak nálunk, de világszerte javuljon. Ha kutatjuk azokat az okokat, amelyek a mai gazdasági depressziót nálunk előidézték, a főok mindenesetre a pénzpiaeznak rendkívüli igénybevétele világszerte, ami azt idézi elő, hogy körülbelül egy évet meghaladó idő óta a világpénzpiacz egyáltalában nem képes megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyek vele szemben támasztatnak. Növelte még a pénzpiaeznak ezt a hiányát egyrészt a balkáni háborúnak nagy szükséglete, másrészt az összes európai államoknak nagy pénzszükséglete. Természetes, hogy a pénzpiaeznak ezt a helyzetét legjobban egy olyan állam és olyan közgazdasági helyzet érzi meg, mint a mienk, amely külföldi tőkékre van utalva; mert míg ilyen viszonyok között közgazdaság, amelynek külföldi elhelyezései vannak, azokat bevonja és ilyen módon táplálja saját közgazdaságát, adclig egy olyan közgazdaság, amely külföldi tőkére szorul, nemcsak hogy a status-quot nem tudja megtartani, nemcsak hogy uj tőkéket nem tud szerezni, de még szenved is a külföldi tőkék elvonása által. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Ehhez hozzájárul, hogy természetesen a balkáni háború következményei a szomszédsági viszonynál és azon élénk kapcsolatnál fogva, amely a balkáni államokat velünk közgazdaságilag összeköti, nálunk sokkal nagyobb hatással voltak, mint más államokban. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Hogy csak egy példát említsek, az államvasutaknak kedvezőtlen bevételi eredményei az idén jelentékeny részben annak tulajdonitandók, hogy az egész balkáni transitoforgalom elesett, ami nemcsak a megfelelő bevétel elmaradását eredményezte, hanem egész kereskedelmünkre és általában egész közgazdaságunkra is kedvezőtlen befolyást gyakorolt. Végül nehezíti a helyzetet az abnormis időjárás is, amely egyes vidékeken — habár országos átlagban a termés inkább kielégítőnek mondható — rossz termést idézett elő, amit még az a körülmény is súlyosbított, hogy ugyanezen vidékeken tavaly, sőt részben két év előtt is rossz termés volt, ugy, hogy ezen helyeken az állapotok kétségtelenül igen kedvezőtlenek. Ezek az állapotok előidézték azt, hogy az a nagy konjuktura, amely még a múlt év közepén fennállott és amely konjukturát a spekuláczió túlbecsült, most átcsapott egy másik irányba; a spekuláczi® teljesen elveszítette a bátorságát, s a spiekuláczió által túlfokozott konjuktura helyébe oly nagymérvű üzlettelenség lépett, amely a tényleges gazdasági viszonyok által indokolva nincs. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) A helyzet tehát nem kedvező, de nincs ok kishitűségre, s még kevésbbó indokoltak azok a támadások, amelyekkel ellenfeleink a magyar közgazdasági életet akarják diskreditálni. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) A magyar közgazdasági élet organizmusa nem beteg; azok a jelenségek, amelyekkel most találkozunk, nem organikus betegségek, hanem akut, múló bajok, amelyek,
