Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-450

18 45W. országos ülés Í9Í3 május 6-án, kedden. ideje és több választót azon ürügy alatt, hogy lámpás nélkül jelentek meg, a lovascsendőrök szétugrattak, mire azok otthagyva lovaikat és kocsijaikat, eszeveszetten menekültek a szomszé­dos Oraviczabányára ? 11. Van-é tudomása a belügyminister urnak arról, hogy dr. Talajdi Sándor választási elnök intézkedésé folytán ugy-dr. Vlád Aurél ország­gyűlési képviselőjelölt, valamint annak bizalmi­férfiai, országgyűlési képviselők, a román intelli­genczia szine-java ä szó szoros értelmében foglyok voltak a választás napján, és dr. Gropsian Illés szászkabányai • ügyvéd csak csendőrkisérettel mehetett a postára csomagja kiváltására? 12. Väri-e tudomása a belügyminister urnak arről, hogy a belügyi kormány mindezen merény­letekről kellő időben értesítve lett és ennek daczára semmi sem történt a felpanaszolt sérel­mek orvoslása érdekében? 13. Vari-e tudomása ! a honvédelmi minister urnak árról, hogy a'csendőrök, mikor a polgári jogok és szabadságok legsúlyosabb természetű korlátozását hajtják végre, minden felvilágosí­tást megtagadnak és ezáltal lehetetlenné teszik a jogaikbari riiegsértetteknek, hogy jogorvoslást kereshessenek ? " •' 14. Van-e tudomása a honvédelmi minis­ter urnak arról, hogy Osiklófalun folyó évi márczius hó 29-én délután 3 órakor a két lovascsendőr, kik dr. Pop G. István ország­gyűlési képviselőt és dr. ISTedelcu János oravicza­bányai ügyvédet " eszkortálták, útközben ezen urak szemeláttára minden ok nélkül kardlapoz­ták a mitsém sejtő népet? 15. Hajlandó-e a belügyminister ur ezen rémregénybe illő választási botrány ügyében a legszigorúbb vizsgálatot megindítani, az ezen interpelláczióban megemlített hatóságok és köze­geik ellen a fegyelmi eljárás megindítását el­rendelni és a bűnösöket példásan megbüntetni? ' 16: Hajlandó-e a honvédelmi minister ur a csendőrök ellen a legszigorúbb eljárást foga­natositatni? ' : i "Mielőtt interpelláeziómat átadnám, csak egy pontot akarok még megvilágítani, ós jjedig azt, hogy azt is megtiltották, hogy a községekben a .mi bizalmi embereink közül valaki fuvarnak félfogadása végett megjelenhessek, ugy hogy mi egy hétig az összes községektől hermeticze el voltunk zárva. A másik körülmény, amelynek fontossága ezen interpelláczióból kitűnik az, — s erre különösen kérem a belügyminister urat és ké^ rem az önök helyeslését is — hogy a csend­őrök akkor, amikor valakit megtámadnak, adják elő legalább az okot, hogy miért teszik ezt és mondják meg, hogy kinek a parancsára teszik; mert eddig a csendőrök mindig megtagadták a Hevük bemondását és Annak előadását, hogy 'kinek a parancsára járnák el esnem mutatnak fel semmiféle meghatalmazást. Én azt hiszem, hogy «zen" kérelmem jogos, és ahhoz önök is i hozzájárulnak, mert egy képviselő legalább annyira igényt tarthat, hogy tudja, hogy a csendőrök kinek a parancsára járnak el. Ezeket voltam bátor előterjeszteni, és tisz­telettel kérem, méltóztassék ezen interpelláczió­mat a belügyminister úrral és a honvédelmi ! minister úrral közölni. Egyúttal annak beigazolására, hogy itt milyen terrorizálás történt, becsatolom az idé­zéseket. • • T. ház! Interpellácziómat befejeztem. Azon­; ban, hogy megmutassam, hogy nem akartam a • t. háznak türelmét túlságosan igénybe venni és nem akartam a mentelmi jogsérelmekből külön i kázust csinálni, habár egy mentelmi esetet az elnök ur ő nagyméltóságának bejelentettem — a többi mentelmi ügyeket, amelyek reám és képviselőtársaimra vonatkoznak, ezúttal jelentem i be. Ezeket az interpellácziómban előterjesztettek folyamán már elmondottam. Mély tisztelettel kérem tehát, méltóztassék 1 -a naplót, illetőleg beszédemnek egész tartalmát, ' a mentelmi bizottsághoz áttenni, azzal a kére­: lemmel, hogy a mentelmi bizottság teljesítse kötelességét s igen-igen elvárom, hogy a men­telmi bizottság ebben az ügyben a legszigorúb­ban és a legsürgősebben fog eljárni. Elnök: Miután a képviselő ur egyidejűleg mentelmi bejelentést is tesz, ez a bejelentés a házszabályok 182. §-a értelmében minden vita nélkül a mentelmi bizottsághoz utasítandó. A ministerelnök ur kíván szólni. Lukács László ministerelnök: T. ház! (Hall­juk ! Halljuk !) Azt hiszem, méltóztatnak meg­engedni, hogy nem véve túlságosan igénybe a t. ház becses türelmét, azonnal igyekszem vá­laszt adni az interpelláló képviselő urnak hoz­zám intézett interpellácziójára. (Halljuk! Hall­juk !) Azt hiszem, valóságos szerencse, hogy a jelenlegi esetben két nem magyarajku jelölt állott egymással szemben, mert ha a véletlen ugy hozta volna magával, hogy a nemzeti munkapárt részéről a magyar jelölt állíttatik fel, akkor abból a szines előadásból, amelyet az imént szerencsénk ". volt :a t. képviselő úrtól hallani, az egész világ azt a következtetést.von­hatná le, hogy itt csakugyan valamely óriási atroczitás történt a nemzetiségi jelölt ellen. Itt azonban két románajku jelölt állott egymással szemben, akik között a különbség csak az volt, hogy az egyik a nemzeti munkai pártnak tagjaként, a másik pedig mint ellen­zéki jelölt lett fölléptetve, és igy lefolyt kö-^ zöttük az a küzdelem, amely minden választás­nál le szokott folyni, amikor két jelölt áll egy­mással szemben. És megvallom, azokból, amiket •én tudomásul szereztem erről a, választásról, nem látom teljesen beigazolva mindazokat a rettenetes vádakat, amelyekkel- t. képviselőtár­sam itt az ottani funkczionáriusokat illetni jónak látta. . ..' Mielőtt erre áttérnék, konstatálom, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents