Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.
Ülésnapok - 1910-468
254 hm. országos ülés Í9Í3 < ugy a véderő-, valamint a pénzügyi bizottsághoz, a harmadik törvényjavaslatot pedig, -úgyszintén a jelentéseket is csak a véderő bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök : Á betérj esztett törvényjavaslatok közül a közös haderő fentartásához szükséges ujonezlétszámnak és a honvédség fentartásához szükséges ujonezjutaléknak uj megállapításáról szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi és a véderőbizottságokhoz utasittatik; az 1912. évi XXXI. t.-cz. 5. és 12. §-ainak módosításáról szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett Id fog adatni a pénzügyi és a véderőbizottságoknak, az 1914. évre Maliitandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat pedig szintén M fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás- és jelentéstétel végett a véderőbizottsághoz utasittatik. A honvédelmi minister ur által benyújtott jelentések, és pedig az 1912—13. évben tényleges szolgálatban állott egyévi önkéntesek tiszti vizsgáinak eredményéről, továbbá az 1912—13. szolgálati év folyamán előfordult öngyilkossági esetekről és a közös hadsereg magyar honosságú tisztjeinek számáról és szolgálati beosztásáról szóló jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni, és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderőbizottságnak adatnak Id. A kereskedelemügyi minister ur kivan előterjesztést tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Br. Harkányi János kereskedelemügyi minister: T. ház ! (Halljuk!Halljuk 1 .) Van szerencsémbenyujtani egy törvényjavaslatot a léva—nagysurányi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában (Írom. 911). Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi és közlekedésügyi bizottságokhoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök: A léva—nagysurányi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában benyújtott törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi és közlekedésügyi bizottságokhoz utasittatik. A pénzügyminister ur kivan szólni. Teieszky János pénzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az 1913: XXVI. t.-czikk értelmében ezentúl a budgetév minden év Julius havának 1-én fog megkezdődni. Ennek következtében 1914. január 1-től Julius hó végéig egy átmeneti félév áll elő, amely átmeneti félévre vonatkozólag az államháztartás továbbviteléről kell gondoskodnunk. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot, amely az 1914. év első felében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szól (ír. 902), a kormány elkészítette, és midőn azt előterjeszteni szerencsém van, kérem, méltóztassanak megengedni, hogy pár vonással röviden ismertessem (Halljuk! Hall:tóber 3Ö-án, csütörtökön. juh!) azon adatokat és alapelveket, (Mozgás és zaj. Halljuk! Halljukl) Elnök (csenget): Csendet kérek! Teleszky János pénzügyminister:... amelyek alapján ezen törvényjavaslat értelmében az államháztartás az 1914. év első felében viendő lesz. (HaUjuk! Halljuk!) A kormány ezen átmeneti félévre nem szándékozott egy részletes uj költségvetési előirányzatot előterjeszteni, nem pedig azért, mert az 1913. évi költségvetés úgy is széles keretekben lett megállapítva s mert a kormány, azon törekvés által vezettetve, hogy ezentúl a költségvetések mindig kellő időben törvényerőre emelkedjenek, rövid néhány hónap alatt úgy is be fogja terjeszteni az 1914—15. évi költségvetésre vonatkozó előirányzatát. Ebbe az előirányzatba szándékozik felvenni mindazokat az újításokat és módosításokat, amelyek a kormányzat irányelvére vonatkozólag döntő befolyásuak s amelyek a budgetben a kormánynak kormányzati irányelveit kifejezésre juttatják. Ennélfogva természetes, hogy ez a költségvetési, illetve felhatalmazási törvényjavaslat, amelyet most előterjeszteni szerencsém van, az 1913. évi költségvetés kereteiben mozog s ebből a kormányzat irányelveire nézve következtetést vonni nem lehet. Ennek következtében mai expozém is más természetű lesz, mint amilyen a rendes költségvetési előirányzat előterjesztése alkalmával lenni szokott s méltóztassék megengedni, hogy mindenek előtt azokat az alapelveket ismertessem, amelyeken a most benyújtott törvényjavaslat felépül, s amelyek ennek a törvényjavaslatnak szerkezetét képezik. (HaUjuk! Halljuk!) Egészben véve ez a törvényjavaslat felhatalmazási törvényjavaslatnak, indemnitásnak tekintendő. Mégis lényegesen eltér a szokásos indemnitási törvényjavaslatoktól, főként azért, mert az államháztartásnak egy bizonyos időszakban nemcsak ideiglenesen való vezetésére ad felhatalmazást, hanem arra az időszakra egyúttal a végleges felhatalmazást is tartalmazza, vagyis ezt a felhatalmazási törvényjavaslatot nem fogja követni, mint rendesen történni szokott, ugyanazon időre megállapított tényleges költségvetés. Ennek következtében ebben a törvényjavaslatban megjelölendők már azok a hitelek, melyek az illető időszakra, vagyis az 1914. első félévre vonatkozólag összeállítandó zárszámadás alapjául fognak szolgálni. Ezek a hitelek egészben véve a rendes kiadásoknál, átmeneti kiadásoknál és a rendes bevételeknél az 1913. évre megállapított hiteleknek felét teszik ki; a beruházásokat illetőleg azonban ez az eljárás követhető nem volt, mert ha a beruházásokat illetőleg is ezt az eljárást követi a kormány, akkor az 1914. év első felében legfeljebb azon beruházások lettek volna foganatosíthatók, amelyek már az 1913. évi költségvetés ala]xján megkezdettek s ezeknek
