Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-468

Í68. országos ülés 1913 ok, czéljaira is legfeljebb olyan összegek lettek volna felhasználhatók, amelyek az 1913. évi költségvetésben ezen czélokra megállapított hiteleknek felét tették volna ki. Már pedig a kormány éppen a közgazdaság mai helyzetében az állam beruházási tevékenységét éppen nem akarja (Elénk helyeslés jobbfelöl.) s ennélfogva a beruházásokat illetőleg az 1914. év első felére nézve egészen uj költségvetési előirányzatot készített, s ezt tartalmazza ez a törvényjavaslat. (Helyeslés jobbfél'úl.) Ama kapcsolatnál fogva, amely a rendkívüli bevételek és a beruházások között fenforog, természetesen egészen új előirányzatot tartalmaz a törvényjavaslat a rendkívüli bevételeket illetőleg is. A rendes és átmeneti kiadások tekintetében sem volt azonban teljes merevségében fenntartható elv, hogy az 1914. év első felére nézve az 1913. évi költségvetésben megállapított hitelösszegek felerésze vétessék irányadónak; nem volt pedig ez az elv a maga merevségében keresztülvihető három okból. Először azért, mert a kiadások igen tekintélyes része nem oszlik meg aránylagosan a két naptári félév között, hanem különösen jelentékeny olyan kiadások vannak, amelyeknek nagyobb része esik az első félévre, mint az egész évi hitelnek fele. Nem akarnám a t. ház türelmét untatni (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl,) ezen összes kiadásoknak felsorolásával, megemlítek azonban egypár ilyen kiadást. Ilyen j>. o. a belügyi igazgatás körében a városok közigazgatási szükségleteinek fedezésére adott járulék, amely mindig teljes összegében az év első hónajyjában utaltatik át a városoknak; ilyen a községi jegyzők fizetésére vonatkozó hozzájárulás, amely teljes összegében az év elején utaltatik át a községeknek; ilyen a hadügyi igazgatás terén az összes terménybeszerzések költsége, amennyiben mindig az év első felében szereztetnek be az egész évi szükségletek ; ilyen továbbá, hogy meg csak egy példát említsek, a kultuszministerium kiadásának jelentékeny része, azok a kiadások t. i., amelyek a tanévvel vannak összefüggésben, amennyiben a tanévnek 10 hónapjából hat hónap esik az első felére az évnek és csak négy esik a másik felére, természetes tehát, hogy e kiadások sem oszthatók el aránylagosan egyformán a két félévre. De másodszor nem voltak a rendes kiadások tekintetében is tisztán az 1913. évi költségvetésben előirányzott hitelösszegek irányadókul tekinthetők minden kiadás tekintetében az 1914. év első felére nézve, mert vannak az 1913. évi költségvetésben oly kiadások, amelyek az évközben keletkezett intézmények szükségleteinek fedezésére hivatvák, amelyek tehát az 1913. évi költségvetésben nem az egész évi hitellel, hanem annak csak egy részével állíttattak be. E kiadásokat illetőleg természetesen szintén meg kellett állapítani azt az összeget, amely megfelel az egész évi hitel felének s ezt tőber 30-án, csütörtökön. 255 kellett előirányozni az 1914. év első felére. Végre harmadszor, nem volt teljesen alkalmazható ez az elv azért sem, mert vannak részben törvényekben, részben azóta létesült megállapodásokban vállalt oly kötelezettségek, amelyek az 1914. év első felében lesznek foganatositandók, és amelyek szükségleteinek fedezéséről a költségvetésben szintén gondoskodni kellett. Ennélfogva ez a törvényjavaslat a rendes és átmeneti kiadások, továbbá a rendes bevételek tekintetében azon fejezetekre, czimekre és rovatokra vonatkozólag, amelyekre nézve egyszerűen a félévi hitelösszeget előirányozni nem lehetett, megállapítja a hitelösszegeket, amelyek az 1914. év első felében felhasználhatók és előirányzatot fognak képezni, megállapítja továbbá azokat a fejezeteket, czimeket és* rovatokat, amelyeken az 1914. év első felében utalványozás, illetőleg előírásoknak helye nem lesz. Ily módon az általam benyújtott törvényjavaslat, habár szerkezetére nézve sokkal egyszerűbb és összeállítása tekintetében sokkal könnyebb, mégis az államháztartásnak az 1914. év első felében való vitelére nézve époly biztos alapokat fog nyújtani, mint aminőket a rendes költségvetési előirányzatok nyújtanak. Az ezen alapokon készített előirányzat szerint az államnak összes kiadásai az 1914. év első felében 1.110,901.884 koronát fognak kitenni. 74»/s millióval többet, mint az 1913. évi hitelnek fele. A bevételek pedig ugyanebben az időszakban 1.072,824.044 koronát fognak kitenni, azaz az 1913. évre megállapított összeg felével szemben 36'4 millióval többet. Mint méltóztatnak tehát látni, 38,077.840 korona különbözet mutatkozik, amely különbözet az 1914. évi költségvetési mérleg szempontjából látszólag hiánynak tűnik fel. Ez a hiány azonban csak látszólagos, mert összesen a költségvetési előirányzatban 38,177.541 korona olyan rendes és átmeneti, illetőleg beruházási kiadás foglaltatik, amely mint mondtam, abból áll elő, hogy a kiadások nem egyenletesen oszolnak meg az első és második félév között, hanem, hogy bizonyos olyan kiadások, melyek tulajdonképen az évnek második részét terhelik, tényleg az év első részében kerülnek utalványozásra. Ez nem uj eljárás, ez minden évben rendszeresen előforduló dolog, ezeket a kiadásokat az állampénztár eddig is mindig az év első felében fedezte, és pedig természetesen ideiglenesen a pénztári készletek igénybevétele által, a kiegyenlítés pedig megtörtént az év folyamán azáltal, hogy a második félévben megfelelően kevesebb kiadás volt utalványozandó. Ez a kiegyenlítés pénztárilag a jövő évben is épen igy fog megtörténni, számadásilag azonban a kiegyenlítés igy meg nem történhet, mert a költségvetési év eltolódása következtében 1914 Julius 1-én uj költségvetési és zárszámadási év kezdődik, tehát természetes, hogy az az időszak, melyben a kiegyenlítés megtörténik, egy más