Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-450

450. országos ülés Í9Í.3 május 6-án, kedden. 17 Hát t. képviselőház, körülbelül két kilométer távolság volt az urnától az a hely, ahonnan őket igazolvány alapján elbocsátották. De igazolvány nélkül erre nem került a sor, mert a községből nem mozdulhatott ki és ha kerülő utón ment igazolvány nélkül, valamely közeli községben lefogták, mert igazolvány nélkül nehezebb volt bejuthatni Szászkabányára, mint ahogy a biblia mondja, könnyebb volt annak a tevének a tüfokán keresztülmenni, mint igazolójegy nélkül a szászkabányai urnához. Ezzel az eljárással, ezzel az intézkedéssel, hogy nem engedték be, hogy igazolványt követeltek és csak az igazolványosokat engedték be, megsértették a törvényt, mert az 1899: XV. t.-cz. 158. §-a szerint: »A szavazásra jelentkezett választó, ha személyazonossága máskülönben megállapítható, nevének, életkorának vagy foglalkozásának hibás vagy hiányos bejegyzése miatt a szavazástól el nem üthető«. Azt mondja megint egy másik szakasz: »Amennyiben a választók igazolványnyal láttatnak el, az ilyen igazolvány hiánya sem a szavazatszedő küldöttség előtt való megjelenés, sem a szavazat beadásának és érvényesítésének akadályául nem szolgálhat.« Tehát a törvény maga előírja, hogy igazolványnélküliek feltétlenül bejuthatnak a küldöttségbe. Ilyen intézkedéseket tett az elnök, és ezekhez nem is lehet több szavam. Ezek nagyjában azok a visszaélések, amelyek most elkövettettek, amelyek során például a tanfelügyelő kiment a felekezeti tanítókhoz és megfenyegette őket arra az esetre, ha nem szavaznak a munkapárt emberére. Igazán nem tudom, hogy érdemes volt-e azért, hogy e választás révén pártjuk egy uj taggal szaporodjék, ilyen eljárásokhoz folyamodni. Ezek előterjesztése után bátor vagyok interpellácziómat a következőkben előterjeszteni (olvassa) : Interpelláczió a belügy- és honvédelmi minister urakhoz. 1. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy a szászkabányai f. évi márczius hó 31-én megejtett országgyűlési képviselőválasztás alkalmából az oraviczabányai járás főszolgabírója 48/1913., a járni járás főszolgabírója pedig 16/1913. eln. számok alatt olyan határozatokat hoztak, melyeknek indokai e hatóságok által költött tényeken alapulnak s teljesen azonosak az 1910. évben megtartott általános képviselőválasztások alkalmából általuk kibocsátott határozatokkal, melyek azonban a polgárok, valamint a választás szabadságát mélyen sértik, az állam alkotmányát felforgatják, a lakosságban pedig a legmélyebb elkeseredést provokálják ? 2. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy ezen törvénytelen határozatok alapján a községi elöljáróságok, jobban mondva a jegyzők és a csendőrök, egy héttel a választás KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XIX. KÖTET. napja előtt egyetlen Vlád-párti bizalmiférfinak, lett légyen az országgyűlési képviselő, megyebeli törvényhatósági bizottsági tag, de még magának a képviselőjelöltnek sem engedték meg, hogy a választókerülethez tartozó községekben megjelenjenek, avagy ott tartózkodjanak? 3. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy különösen a járni járás főszolgabírója közvetlenül a választás előtt százakra menő idézéseket bocsátott ki büntető ügyekben és különféle kihágás czimén megindított eljárással a nemzetiségi párt választóit terrorizálta? 4. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy Krassó-Szörény vármegye főispánja két vármegyei törvényhatósági bizottsági tag előtt kijelentette, hogy Vlád Aurélnak nem szabad megválasztatnia, a tanfelügyelő pedig bejárta a községeket és a felekezeti tanítókat különböző fenyegetésekkel kényszeritette, hogy a munkapárt jelöltjére szavazzanak? 5. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy az alantas hatóságok pótlólag rendeleteket bocsátottak ki, amelyekben megtiltották, hogy a nemzetiségi párt bizalmi emberei a választóknak a választás helyére való összegyűjtése végett a községekben megjelenjenek és ezen tilalmat ugy a két járás főszolgabírója, mint a választási elnök az országgyűlési képviselőkre is kiterjesztették ? »6. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy az egyes községekben a nemzetiségi párthoz tartozók egymással nem is érintkezhettek; Hévér községben Pancsován lelkésznek csendőrök megtiltották, hogy az bárkihez beszéljen, egyáltalán, hogy a lelkészek is papi funkcziókat, mint temetéseket is, csak csendőri asszisztenczia mellett végezhettek? »7. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy a csendörök a nemzetiségi párthoz tartozó választókat és azok hozzátartozóit tettleg bántalmazták, Ilyéd (Illadia) községben pedig azon ürügy alatt, hogy trikolór szinü szőnyegeket akarnak elkobozni, két özvegy aszszony házába behatoltak, mi által a ház népét rémületbe ejtették? »8. Van-e tudomása — erről értesítettem a minister urat — a belügyminister urnak arról, hogy dr. Vajda Sándor, dr. Serbán Miklós és dr. Pop C. István országgyűlési képviselők mentelmi joga a választás folyamán több izben megsértetett ? 9. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy az igazolójegyek birtoka kötelezővé tétetett, ennek daczára az azokért jelentkező nemzetiségi párti választókat, különösen Csiklófalun, a csendőrök bántalmazták, többeknek pedig az igazolójegyek kiszolgáltatását megtagadták ? 10. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy a nemzetiségi párt választói részére egyes községekben, többek között Csiklófalun, reggeli két órára lett megállapítva az elinduláu 3