Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-465

210 465. országos ütés 1913 október 8-án, szerdán. Lényeges újítása a javaslatnak az, hogy az esküdtbíróság tanácskozásán az esküdtbíróság elnöke jelen lesz. (Élénk helyeslés.) Belátom, hogy ez az esküdtbíróság jelenlegi szervezetének nagyon lényeges módosítása és tudom, hogy ezt a közvéleményben ugy fogják majd beállítani, mint amely a kormánynak az intézmény nem tudom micsoda letiprására irányuló szándékát mutatja. Ezzel szemben legyen szabad utalnom arra, hogy már eddig pl. Svájcz egyes kantonjaiban, nevezetesen Genfben 1884 óta, Olaszországban pedig 1913 február óta meg van engedve, hogy az elnök a tanácskozást vezesse. Ennek indoka, hogy az esküdtek nagyon gyakran nem rosszakaratból, nem malicziából, hanem egyszerűen azért, mert tájékozatlanok, vagy félreértik az általuk megoldandó feladatot, vagy pedig ki vannak szolgáltatva egy olyan társuknak, aki nagyobb erővel, nagy hévvel, esetleg jogi ismeretekkel is rendelkezvén, nagyobb eloquencziájávai őket dominálja és magával ragadja. Magam is meggyőződtem ilyenekről, amikor mint hivatalnok és tanár az esküdtszék tagja voltam. Meggyőződtem, hogy a legnagyobb zavarodottsággal odafordulnak az esküdtek jogtudó társukhoz és kérdik, hogy most mit csináljanak, mert a kérdések tömegében nem ismerik ki magukat és legfeljebb ugy segítenek a dolgon, mint az egyszeri olasz esküdt, akinek levelét az olasz jogtudósok közölték, aki előre elhatározta, hogy mindenkit felment, csakhogy valamikép ártatlan embert ne ítéljen el. Ezzel szemben most a perbeszédek után következni fog az elnöknek a felek jelenlétében és az esküdtek előtt tartott befejező fejtegetése, amelyben útmutatást ad az esküdteknek az általuk megoldandó jogi feladatra nézve. Azután a felek eltávoznak és egyedül az esküdtbíróság elnöke marad az esküdtekkel és vezeti tanácskozásukat, amely természetesen nem nyilvános. A szavazás mindig titkos marad, (Élénk helyeslés.) ugy hogy az esküdtbiróságot féltők nem fognak arra gondolhatni, hogy az elnök csak sejthesse is azt, mily módon jött létre a verdikt. (Élénk helyeslés.) Ezzel szemben, t. i. azzal szemben, hogy az elnök bejő a tanácskozásra, megadja a javaslat az esküdtek egy részének azt a jogot, hogy a büntetés kiszabásában részt fognak venni. Ennek indoka pedig az, (Halljuk ! Halljuk /) hogy rendszerint arra szoktak hivatkozni, hogy az esküdtek attól félnek, hogy a bíróság a bűnösség kimondása esetén majd nagyon súlyosan fogja büntetni a vádlottat. Hogy ez meg ne történhessék, inkább teljesen felmentik a vádlottakat, Most, hogy az esküdtek maguk közül választandó két esküdtet beküldhetnek a birói tanács tagjai közé, és ez a két esküdt a három bíróval együtt egy kollégiumban fogja megállapítani a büntetést, mód nyílik arra, hogy az esküdtek a maguk felfogását, a maguk érveit, enyhébb álláspontjukat, mindazt, amit az élet pszichológiája bennük felébreszt, a tanácskozás alkalmával kifejthessék. (Elénk helyeslés.) Minthogy ez a mód meg van adva az esküdteknek, minthogy továbbá a büntetőtörvénykönyv 92. §-a alapján bármely esetben rendkívüli enyhítő körülmények megállapítása alapján a bíróság enyhébb büntetési nemre is áttérhet, minthogy végre a magyar bíróságok az esetek túlnyomó részében eddig is rendkívüli enyhítő körülményeket állapítottak meg, ilyformán nem kell majd félni a tárgyi igazságnak megfelelő verdikt meghozatalától. (Mozgás a középen.) Szász Károly: Szavazati joguk lesz a tanácsban ? Balogh Jenő igazságiigyminister: Az a két esküdt, akit a tanácsba beküldenek, ép oly joggal fog szavazni, mint a három biró. És ezt már most felhozhatjuk azok ellen, akik bizonyára akadni fognak és akik azt fogják állítani, hogy a reform az esküdtszék ellen irányul. Hiszen látható, hogy ezzel az újítással az esküdteknek uj hatáskört adunk, ezt az uj hatáskört jelenlegi szabályaink nem ismerték, de megadjuk azért, mert ez is a tárgyi igazságot fogja szolgálni. (Elénk helyeslés.) Még röviden utalok arra, hogy az a hatáskör, amelyet a királyi Curiának a törvényjavaslat 31. szakasza ad, módot nyújt a verdiirt alapján, hogy a ténykérdésre igen-nel felelő verdiktet minden irányban felülvizsgálhassa, tehát a bűnösség megállapítására, vagy esetleg arra. hogy az ítélet megsemmisítésével az ügyet uj esküdtbíróság elé utalhassa. így tehát legalább azokat a képtelen fölmentő Ítéleteket, azt hiszem, ezután a legfőbb bíróság bölcsesége korrigálhatja. (Elénk helyeslés.) T. ház ! Amikor sok száz paragrafus tanulmányozása után mintegy üdülésül nézegettem néha az ellenzéki lapoknak ellenem irányuló közleményeit, természetesen ott találtam a politikai gonoszság legsötétebb képét, ott találtam az adatokat arra, hogy az imbeczillitásnak minő fokára sülyedtem és azt miképen mutatom. De olyan naiv mégsem vagyok, hogy erről a javaslatról azt képzelném, hogy népszerű lesz, vagy ki fogja elégíteni az igényeket. Azt hiszem, aki az esküdtbiróságnak ellenese ma Magyarországon, az két módon szerezhetne népszerű fogadtatást. Az egyik a nyílt, két szakaszból álló javaslat, mely a hatáskört megszünteti vagy korlátozza ; (ügy van ! ügy van !) a másik, a ravaszabb : hagyni ugy mindent, ahogy van és akkor az intézmény néhány év alatt ugy lejárja magát, hogy okvetetlenül meg kell szüntetni. (Igaz ! ügy van !) Én azonban nem a népszerűséget keresem, hanem meggyőződésemet iparkodtam követni. (Helyeslés.) Jól tudom, ki leszek téve és ki lesz téve a kormány a legerősebb támadásoknak, hogy ismét merényletet követünk el a közszabadságok ellen, hogy az alkotmánynak utolsóelőtti (Derültség.) vagy nem tudom hányadik bástyáját romboljuk le. (Derültség.) ~Eizze\ szemben szabad legyen arra utalnom, (Halljuk ! Halljuk!) hogy az esküdtszék intézmé-