Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.
Ülésnapok - 1910-462
462. országos ülés 1913 j ugyancsak Hágában megtartott nemzetközi békeértekezlet ezen kórházba] ókat bizonyos kedvezményekben kívánta részesíteni, nevezetesen a kikötői illeték alóli mentességet adta meg nekik, ami nem is olyan lényegtelen, mert tudvalevő, hogy egy kikötőben való kikötés a hajó tonnatartalma szerint horribilis összeget tesz ki. Hogyha ezen illetékektől a kórházhajókat mentesítjük, ezzel megkönnyítjük azt, hogy ezek a hajók ezen emberbaráti czélokat hathatósabb mértékben szolgálják. (Helyeslés.) Kívánatos volna, hogy ezen kórházhajók ne csak az állam által szedett kikötői illetékek alól, hanem a községek ós a magánosok által szedett illetékek alól is mentesittessenek. Ez azonban a jövő kérdése marad és egy további nemzetközi értekezleten lesz tárgyalandó. Miután azonban ezen kedvezmény is előmozdítja a kórházhajók működését, indítványozom, hogy ezen egyezmény ugyancsak beczikkelyeztessék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a tárgyalás alatt lévő, a kórházhajókról szóló nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a rész letes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) Kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és az 1—3. %-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a napirend 9. pontj damaskusi cs. és kir. konzulátusnak teljes birói hatáskörrel történt felruházásáról szóló ministerelnöki jelentés (írom. 588, 634) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Kenedi Géza előadó: T. képviselőház! Az 1911. esztendeig a damaszkusi konzulátus tulaj donképen tiszteletbeli alkonzulátus volt, amely önálló birói hatáskörrel épen e miatt nem birt és a beiruti főkonzulátustól kapott esetenként az egyes ügyekre nézve olyan hatáskört, amilyennel a korlátolt hatáskörrel bíró konzulátusok birnak egyáltalában. 1911-ben a delegácziók határozata következtében ezt a tiszteletbeli alkonzulságot önálló konzulátussá tették és ennek következtében előállott annak szüksége, hogy teljes birói hatáskörrel ruháztassák fel. Az 1891. évi XXXI. t.-czikkben biztosított állami szuverenitás következtében ezt a közjogi aktust a magyar királyi ministerium 1912. évi május 15-én kelt 2885. sz. kendeletével teljesítette, amennyiben a damaskusi konzulátust teljes bírósági hatáskörrel ruházta fel. Indokolta ezt nemcsak azzal, hogy önálló konzulátussá lépett elő az emiitett konzulátus és ennek következtében a konstantinápolyi császári íinius 19-én, csütörtökön. 187 és királyi nagykövetség alá rendeltetett, hanem indokolta azzal is, hogy a hasonló átruházott hatáskörök egyáltalán nem váltak be, csak a munkát szaporították, s végül, hogy Törökországban az ottani sajátszerű viszonyok következtében helyes és szükséges, hogy minden konzulátus az ott lévő alattvalók számára teljes bírósági hatáskörrel legyen felruházva. A magy. kir. ministerium ezt a rendeletét az 1881. évi XXXI. t.-cz. 18. §-ában foglalt utasításhoz képest bemutatja az országgyűlésnek, elsősorban tehát a képviselőháznak, az emiitett indokokkal. Miután ez az indokolás helytálló és közjogi aggály nem merült fel ez intézkedés ellen, tisztelettel ajánlom az igazságügyi bizottság nevében a képviselőháznak, hogy a m. kir. ministeriumnak ezt a rendeletét tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a damaszkusi cs. és kir. konzulátusnak teljes birói hatáskörrel történt felruházásáról szóló ministerelnöki jelentést tudomásul venni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Tudomásul vétetik. Ehhez képest mondom ki a határozatot és egyúttal azt is, hogy ezen határozat közöltetni fog a főrendiházzal. Következik a napirend 10. pontja, a közösügyi kiadásokból a magyar szent korona országaira eső, de törvényhozásilag még nem engedélyezett összegeknek, mint a magyar szent korona országait terhelő kiadásoknak törvénybe iktatásáról a pénzügyminister ur törvényjavaslata. (írom. 798, 840). Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Lóránt előadó: T. képviselőház! A közösügyi kiadások törvénybe iktatásáról szóló javaslat voltaképen nem pénzügyi, hanem közjogi törvény. Két dologról van szó. Az egyik az, hogy az 1904-ik évtől 1909-ik évig tartó magyar állami zárszámadások és a közös zárszámadások között az összhang megteremtessék; másrészt pedig, hogy az 1909. év óta a delegácziók által megszavazott azon összegek, amelyek még nem illesztettek be a magyar költségvetésbe, abba beleillesztessenek. A pénzügyi bizottság ez alapon a javaslatot elfogadta és megállapította azt, hogy a javaslatnak két eredménye lesz. Az egyik az, hogy teljes összhang állapittatik meg a delegácziós zárszámadások és költségvetések s a magyar pénzügyi jog között, másrészt pedig, hogy a pénzügyminister ur azon póthiteleket, amelyeket a delegáczió megszavazott, kiutalványozhatja. T. ház ! Méltóztatnak tudni, hogy ezen póthitelek a rendkívüli külügyi helyzet által okozott kiadásokkal függnek össze. Mindezt megállapítván, a pénzügyi bizottság nevében tisztelettel 24*
