Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-461

£•61. országos ülés 1913 június 18-án, szerdán. 163 évadra nélkülözni lett volna kénytelen a fürdők használatát. Minthogy azonban ezen fürdők haszohbérbeadásánál a szerződés megkötésénél az állam érdekében szükséges messzemenő gon­dosság tekintetei a kívánatos mértékben be tartva nem voltak, a bizottság azon óhajának ad kifejezést, hogy ez a jövőben ne ismétlődjék meg. A zárszámadási bizottság az 1908-ik év zárszámadási eredményének vizsgálatánál ugyan­azon túlkiadásokkal találkozott a személyszapo­ritást illetőleg, mint az 1907-ik évi zárszám­adásoknál. Ismét sok olyan uj állás létesít­tetett előirányzaton kivül, amelyek leplezett létszámemelés ismérveit hordják magukon, miért is a bizottság az 1907-ik évre vonatkozólag elő­adottakat e helyütt is alkalmazza. Yégül az igazságügyi tárcza rendes keze­lésénél a királyi törvényszékek és járásbíróságok személyi járandóságai tételénél előforduló meg­takarítást is kifogásolja a bizottság. Kifogásolja ezt azért, mert kívánatos, hogy az igazságügyi szervezetnél az állások, amelye­ket a költségvetési törvény engedélyez, minél előbb betöltessenek, kívánatos ez azért, hogy az igazságszolgáltatás gyorsasága ezzel előmozdit­tassék. (Helyeslés.) Egyebekben a zárszámadási bizottság java­solja, hogy a ministerium részére az 1908. évi költségvetés és az azt kiegészítő törvények alap­ján engedélyezett hitelekkel szemben az 1908-iki zárszámadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat és kevesebb be­vételeket jóváhagyja s a törvényszerű felment­vényt adja meg. Kérem ezen javaslat elfogadá­sát. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik ? . Nyegre László jegyző: Grőf Khuen-Héder­váry Károly! Gr. Khuen-Héderváry Károly: Azt hiszem, a t. képviselőház megengedi, hogy ugyanazt az indokolást újra elmondjam, melyet az 1907-iki zárszámadásra vonatkozólag benyújtott határo­zati javaslatom alkalmával elmondottam. Ezért röviden bátor vagyok ugyanolyan tartalmú hatá­rozati javaslatot előterjeszteni az 1908-iki szám­adásokra nézve (olvassa): Mondja ki a ház, hogy az 1908. évi zárszámadásokat tudomásul veszi és hozzájárulás végett a főrendiházzal közli. Elnök: A kereskedelemügyi minister ur ki­van szólni! Beöthy László kereskedelemügyi minister: Meg méltóztatik engedni, t. ház, hogy én is a magam részéről csak röviden kérjem a t. házat arra, miszerint az előterjesztett határozati javas­latot elfogadni és a bizottság indítványát mel­lőzni méltóztassék. Elnök: Szólni senki sem kivan? A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a szavazás. A zárszámadási bizottság az előirányzat nélküli kár összegének per utján való érvényesítése, — az állam érde­kében szükséges gondosság mellőzésének kifo­gásolása — a személyzetszaporitás tűltengésének ismételt kifogásolása és az igazságügyi személy­zeti állások be nem töltésének hátrányaira való reá mutatás mellett a ministerium részére az 1908-iki költségvetés és az azt kiegészítő tör­vények alapján engedélyezett hitelekkel szemben az 1908. számadási évben előfordult túlkiadá­sokat, előirányzat nélküli kiadásokat és kevesebb bevételeket jóváhagyni és a törvényszerű fel­mentvényt megadni javasolja. Ezzel szemben Khuen-Héderváry Károly gróf képviselő ur határozati javaslatot terjesztett be, amely igy szól: mondja ki a ház, hogy az 1908. évi záró­számadásokat tudomásul veszi és a hozandó határozatot hozzájárulás czéljából a főrendiház­zal közli. Miután a két javaslat egymással ellentét­ben áll, egymással szemben fogom szavazásra feltenni. A kérdést a bízottság javaslatára teszem fel, ugy hogy amennyiben a bizottság javaslata elfogadtatnék, leszavazottnak és elejtettnek tekin­tendő gróf Khuen-Héderváry Károly indítványa; amennyiben pedig a bizottság javaslata nem fogadtatnék el, a gróf Khuen-Héderváry Károly által beterjesztett indítványt fogom elfogadott­nak kijelenteni. Méltóztatnak-e ehhez hozzá­járulni? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést: méltóztatnak-e a zárszámadási bizottság által előterjesztett javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A ház a bizottság javaslatát mellőzi és ennek . folytán gróf Khuen-Héderváry Károly képviselő ur határozati javaslatát elfogadja. Ki­mondom, hogy a ház az 1908. évi zárszámadást tudomásul veszi és ezen határozatot hozzájáru­lás végett a főrendiházzal közli. Következik a tárgysorozat 8. jiontja: az 1909. évi zárszámadás (írom. 868). (Az elnöki széket Szász Károly foglalja él.) Nagy Sándor előadó: T. képviselőház! A valódi rendes kezelésénél az 1908. évi L. t.-czikkben foglalt költségvetési előirányzat a felesleget 50 millió koronával irányozta elő. Ezen .felesleg a zárszámadás szerint 76 millió volt, ugy hogy a zárszámadás eredménye 26 millióval haladta meg az előirányzatot. A rendkívüli kezelésnél, egybevetve már az átmeneti és beruházási kezelést, elő volt irá­nyozva 50 millió hiány. A zárszámadás szerint ezen hiány 118 milliót tett ki, ugy hogy az eredmény 68 millióval kedvezőtlenebb, mint az előirányzat. Ezekből kitűnik, hogy míg a költségvetési törvény a felesleget 48.000 koronában állapí­totta meg, addig zárszámadásilag a hiány 42 millió korona volt, vagyis ennyivel kedvezőtle­nebb az eredmény. ...'•. A kormány a költségvetési törvényen kivül ezen évben is jogot nyert külön törvényes fel­hatalmazás alapján kiadások megtételére; még 21*

Next

/
Thumbnails
Contents