Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-461

itíl. országos ülés 1913 június 18-án, szerdán. 161 adási bizottságra, ugy a ház tagjaira is ráragadt azon engedékenység, mely szerint a milliókra menő előirányzat nélküli kiadásokat tűrni kell, mert hiszen az illető ministerek vissza nem fizethetik.« Ilyenformán vagyunk a pénzügyi ellenőrzéssel, ugy hogy ha csak bűnös maiver záeziók nem történnek, a parlament ezeket a tulkiadásokat pénzügyi feleletrevonással nem igen torolhatja meg. Egészen más a politikai felelősségre vonás. Ugy, de hogyan lehessen politikailag felelősségre vonni hat esztendő multán egy kormányt, melynek tagjai tán nem is tagjai már a parlamentnek, sőt közülök egyik-másik talán már el is költözött oda, hol sem pénzügyileg, sem politikailag felelősségre vonni senkit nem lehet ? Gróf Lónyay Menyhérttel történt meg 1877-ben, hogy vádaskodtak ellene olyan dolgok miatt, melyeket ő mint pénzügyminister még 1869-ben engedélyezett. Lónyay Menyhért erre azt mondta (olvassa) : »Ott, ahol egészséges parlamenti kormányzat fejlődött, szigorúan van ugyan szabályozva a ministerek felelőssége, de nem tudok arra esetet, hogy egy ministernek közel 8 évvel ezelőtt tett intézkedése évek multán, akkor, mikor a volt minister már régen megvált a hatalomtól, feleletre vonassék.« Mutatis mutandis áll ez a jelen esetre is, és mikor én ezt felemlitem, csak azt óhajthatom, hogy a jövőben ne forduljon elő többé az, hogy évek előtti zárszámadások kerülnek a parlament tárgyalása alá, s ha e tekintetben ismét valamely intézkedés létesíthető, én részemről azt a legnagyobb örömmel üdvözlöm. (Helyeslés.) Általában a zárszámadások tekintetében mi nem tápláljuk azt a magas véleményt, melyet parlamenti rendszerünknek megalapitói, nemzetünknek nagyjai ide vonatkozólag tápláltak. A mi történelmünknek, különösen alkotmányos jogunkért folytatott küzdelmünknek egyik legszebb lapja fűződik a zárszámadások képviselőházi letárgyaltatásának törvénybiztositotta jogához és kötelességéhez. Nevezetesen az 1848-iki IV. t.-cz. azt rendelte, hogy »az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatók:. 1861 augusztus 2Lén Deák Ferencz erre a törvényczikkre hivatkozva készitette el és olvasta fel óvását az akkori gyorsirói feljegyzések szerint, >>viharos, kitartó, hosszas közhelyeslés, zajos taps és harsány éljenzés között«. Az 1867-iki X. t.-cz. módositotta ugyan az 1848 : IV. t.-cz.-t, de a számadások minél előbbi letárgyalásának politikai értékét ez a módositás semmikép sem változtatja és én azt hiszem, akkor járunk el a magyar parlament nagy alapitóinak szellemében, ha nem elégszünk meg a puszta előterjesztéssel és a bizottság elé utalással, hanem az egyes zárszámadásokat lehetőleg minél gyorsabban le is tárgyaljuk, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1910 —1915. XIX. KÖTET. ugy a pénzügyi, mint a politikai felelősségrevonás eszközölhető legyen. (Elénk helyeslés.) Azok alapján, miket épen a zárszámadásoknak késedelmes letárgyalása kérdésében elmondottam, csatlakozom gróf Khuen-Héderváry Károly t. képviselőtársam indítványához és azt magam is elfogadásra ajánlom. (Elénk éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) i Beöthy László kereskedelemügyi minister: T. képviselőház ! Méltóztassék megengedni, hogy egy egész rövid megjegyzést tehessek és ez az, hogy a kormány a maga részéről is hozzájárul ahhoz a határozati javaslathoz, melyet gróf KhuenHéderváry Károly képviselő ur előterjesztett s ezért kérem a házat, hogy a bizottsági indítvány mellőzésével az előterjesztett határozati javaslatot méltóztassék elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, ugy a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Miután a zárszámadási bizottság azon javaslatával szemben, amelyben állást foglal a személy szaporitás folytán felmerült tűlkiadásokkal szemben, s melyben az alapok és alapítványok szorgosabb ellenőrzése végett javasolja, hogy azok az állami számvevőszék közvetlen ellenőrzése alá helyeztessenek és végül a magyar államvasút anyagbeszerzéseire nézve szükségesnek mutatkozó reform inicziálása mellett javasolja, hogy az 1907. évi költségvetési előirányzatban engedélyezett hitellel szemben az 1907. számadási évben előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és kevesebb bevételek jóváhagyassanak, azokra nézve a kormánynak a felmentés megadassák, — szemben áll gróf Khuen-Héderváry Károly képviselő urnak határozati javaslata, mely szerint mondja ki a ház, hogy az 1907. évi zárszámadásokat tudomásul veszi s a hozandó határozatot hozzájárulás czéljából a főrendiházzal közli: a kérdést oly alakban fogom feltenni, hogy a zárszámadási bizottság javaslatával szemben teszem fel gróf Khuen-Héderváry Károly képviselő ur beterjesztett határozati javaslatát. (Helyeslés.) Ha tehát a ház a zárszámadási bizottság javaslatát elfogadja, akkor elvetettnek tekintendő gróf Khuen-Kéderváry Károly határozati javaslata; amennyiben pedig a ház a zárszámadási bizottság javaslatát elvetné, ugy elfogadottnak fogom kijelenteni gróf KhuenHéderváry Károly képviselő ur határozati javaslatát. (Helyeslés,) Kérdem a t. házat, méltőztatnak-e a zárszámadási bizottság által előterjesztett javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Miután a ház a zárszámadási bizottság javaslatát nem fogadta el, elfogadottnak jelentem ki gróf Khuen-Héderváry Károly képviselő ur indítványát. Következik most a napirend 7. pontja, az 1908. évi zárszámadásokra vonatkozó bizottsági jelentés (írom. 761). Nagy Sándor előadó: Az 1908.évi költség21