Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-461

164 467. országos ülés 1913 június lB-án, szerdán. ezen kérdésekkel minél behatóbban foglalkozni és azokat bírálat tárgyává tenni, amihez mind több és több idő vált szükségessé. Kötelességem volt ezeket a zárszámadási bizottság mentségére felhozni, bejelentvén egyben, hogy immár a t. ház előtt feküsznek az 1907., az 1908. és az 1909. évi zárszámadások, amelyek a mai napirendre vannak kitűzve, úgyszintén a Horvát-Szlavon Dalmát országokkal történt leszámolásra vonatkozó jelentések is az 1904., 1905., 1906. és 1907. évekre vonatkozólag és hogy ezenkivül a zárszámadási bizottság letárgyalta az 1910. évi zárszámadást is ugy, hogy az is nemsokára a t. ház elé fog kerülni. (Helyeslés.) Most pedig, mielőtt a zárszámadási bizottság észrevételeire és javaslataira térnék át, szükségesnek tartom az 1907. évi zárszámadások eredményét, azok számcsoportjait, hacsak röviden is, ismertetni. (Halljuk! Halljuk!) Előrebocsátom, hogy kikerekített számokban fogok beszélni. Egybevetve az 1907. évi költségvetést az elért eredményekkel, azt látjuk, hogy a rendes valódi kezelésnél a felesleget 46 millióban irányozták elő és hogy ezzel szemben a zárszámadási eredmény 161 millió felesleg volt, ugy hogy 115 millióval haladja meg az előirányzatot. (Halljuk ! Halljuk !) A rendkívüli kezelés eredményei a következők voltak. Az átmeneti kezelésnél előirányzott felesleg volt 33 millió ; ezzel szemben a zárszámadás szerint nem felesleg, de hiány volt és pedig 45 millió ; igy tehát itt 78 millióval kedvezőtlenebb az eredmény. A beruházásoknál megtakarítás volt és pedig 11 millió, amennyiben 79 millió volt előirányozva és csupán 68 millió lett felhasználva. Ha már most egybevetjük a rendes és rendkívüli kezelés eredményét, azt látjuk, (Halljuk! Halljuk !) hogy a költségvetési törvény szerint a felesleg 20.000 koronában volt megállapítva, de a zárszámadási felesleg 48 milliót eredményezett, minélfogva majdnem teljes 48 millióval kedvezőbb az elért eredmény. Ez az eredmény a költségvetési törvény alapján. Azonban a költségvetési törvényen kívül a kormány még külön törvényes felhatalmazás alapján jogot nyert más kiadások megtételére és pedig 29 millió korona erejéig, mig a tényleges eredmény a zárszámadás szerint az, hogy 43 milliót költetett el, vagyis a külön törvényes felhatalmazás alapján történt kiadás 14 millióval kedvezőtlenebb, mint az előirányzat. A bevételeket illetőleg azt látjuk, hogy mig az összes, tehát a költségvetési törvény és külön felhatalmazás alapján alakuló bevétel, 1263 millióban volt előirányozva, a zárszámadásilag kimutatott eredmény 1397 millió, ugy hogy a tényleges bevétel nagyobb 134 millióval. Ha már most, az összes bevételekkel szemben, az összes kiadásokat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az összes kiadásokra elő volt irányozva 1291 millió,' utalványozva volt pedig 1392 millió, tehát 101 millióval több volt a tényleges, mint az előirányzott kiadás és ha ezen 101 milHó többletkiadást levonjuk a 134 millió többletbevételből, akkor az eredmény az, hogy egészben véve a kezelés 33 millióval kedvezőbb. Áttérek már most a leltár eredményére. (Halljuk ! Halljuk !) Itt látjuk, hogy az ingatlan vagyon értéke, álladéka az 1907. év végével 4310 millió volt, vagyis a vagyongyarapodás kitett ebben az esztendőben 77 milliót, természetesen egybevetve a gyarapodást és a fogyatkozást. Az ingó vagyon álladéka az 1907. év végével 448 millió volt. Itt a gyarapodás 28 millió hasonló alapon. A pénztári maradvány 1,342.000 koronával fogyatkozott. Az értékpapíroknál a gyarapodás 16 és fél millió volt. Az államadósságoknál az 1907. év végi álladék volt 4753 millió s igy fogyatkozott 458.000 koronával. Az állami követeléseknél 6 és fél millió volt. a gyarapodás. A jövedelmi mérleg 126 millió vagyonszaporulatot eredményezett, amennyiben tényleges vagyon volt 2063 és fél millió, mig az 1906-ik év végén volt 1932 millió. A bizottság megállapította még azt, hogy az 1907. évben az építkezési és építkezés jellegével bíró átalakítási és felszerelési czélokra lekötött hitelből 31 millió koronát nem használt fel az akkori kormány. Ezt az összeget a következő 1908. év kezelésébe vitte át és kéri annak további lekötését. A bizottság is javasolja azt, hogy a t. ház vegye tudomásul annak a következő évre való lekötöttségét. (Helyeslés.) Megvizsgálta azután a zárszámadási bizottság a kormány kezelése alatt álló alapokat és alapítványokat, aminek eredménye az, hogy az álladék az 1907. év végén volt összesen 240 millió. Már most előterjesztem a zárszámadási bizottságnak az 1907. évi zárszámadás eredményeire vonatkozó észrevételeit és javaslatait. (Halljuk! Halljuk !) Ilyen három van. Az első a személyi járandóság czimén tett kiadásokra vonatkozik. Az uj és uj állások és hivatalok létesítésében valóságos túltengés van. Öriási mérvben növekedik évenként az állam terhe már ezen az utón is. De ez még nem elégséges, hanem az egyes ministeriumok a költségvetési törvényben előirt személyi státust akként játszották ki, hogy igen gyakran tisztviselőket és nem egy izben magas ranguakat, ideiglenes minőségben és jelleggel neveztek ki és alkalmaztak, azután pedig ezeket egyszerűen becsempészve véglegesítették. (Mozgás.) Az ezen utón való személyszaporitáshoz hozzájárult még egy másik helytelen eljárás, amely abban, nyüvánult, hogy kinevezett állami tisztviselők csupán azért, mert pártállásuk más volt, mint a kormányé, egyszerűen mellőztettek, legtöbbször nyugdíjaztattak s ezek helye az akkori kormány pártállását valló egyénekkel lett betöltve. (Mozgás.) Egy hang (jobbfelöl) : Dolgozott a henger! Nagy Sándor előadó': Természetesen ez az eljárás a személyi járandóságok czimén szereplő kiadásokat tetemesen megnövelte és pedig kétsze-