Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-461

ÍM. országos ülés 1913 június í8-án, szerdán. 153 Veendő és elfogadandó lenne, magáévá tenni, igen vagy nem ? (Igen !) Kimondom a ház határo­zatát, amely szerint a- ház a beliigyminister urnak a Nordatlantischer Dampferlinien-Verbandban (Continental-Pool) egyesült gőzhajós-társaságok részére kivándorlók szállítására adott engedélyek tárgyában 248. szám alatt beadott jelentését helyeslőleg tudomásul veszi és elfogadja és e ha­tározatot egyszersmind a főrendiházzal közli. Ezzel a határozattal egyúttal elintéztettek a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének, a Bács-Bodrog vármegyei, a Bereg vármegyei, a Fejérvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Hont­vármegyei Gazdasági Egyesületnek, a ÍTógrád­vármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Pest-Pilis­Solt-Kiskun vármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Sárosvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a So­mogymegyei Gazdasági Egyesületnek és a Temes­vármegyei Gazdasági Egyesületnek e jelentésre vonatkozó kérvényei. Következik a napirend 5. pontja : a belügy­minister jelentése a kivándorlási irodák tárgyában (írom. 269, 275). "' j Az előadó urat illeti a szó. Hátnory László előadó: T. képviselőház! A belügyminister ur a kivándorlásról szóló 1909. évi II. t.-ez. 11. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelőleg bejelenti az országgyűlésnek, hogy — a kivándorlási tanácsnak fentemiitett törvény 32. §-a értelmében történt meghallgatása után — folyó évi április hó 9-én 55.000/XI. sz. alatt engedélyt adott a Cunard Steam Ship Co. Ltd. liverpooli haj ósátrsaságnak, illetve magj^arországi helyettesének, az »Adria« m. kir. tengerhajózási részvénytársaságnak, hogy Pancsova, Újvidéki Gombos és Gyékényes határszéli állomásokon kivándorlási irodákat állithasson fel. Ugyanezen vállalat megtartja jövőre is — a fentieken kivül — a fiumei és csáktornyai irodáit, mig az ország északi és északnyugoti határszélén működő irodái közül Csacza, Pozsony, Királyiddá és Sopron 1911. évi márczius hó 25-ével a »Nord­atlantischer Dampferlinien-Verband«-ban egyesült gőzhajóstársaságok vezetése alá kerültek. Bejelenti egyúttal a belügyminister ur, hogy a Lajtaujfalu, Lajtaszentmiklós, Mezőlaborcz, Orló, Trsztena, Hőlak, Kutti, Savanyúkút, Gyanafalván engedélyezett irodák megszűntek s illetve azok engedélye érvényét vesztette. Tekintettel arra, hogy az 1909. évi II. t.-cz. '5. §-ában foglalt azon felhatalmazással él a belügy­minister ur, miszerint a 1 »kivándorlást bizonyos meg­határozott oly útvonalra vagy utvonalakra szorít­hatja, amelyek az állami felügyelet és a kivándorlók érdekei megóvása szempontjából legmegfelelőbbek­nek mutatkoznak*, s mivel ugy találjuk, hogy a ki­vándorlás hatályosabb ellenőrzése, a kivándorlók irányítása és védelme a belügyminister ur eddig tett, jól átgondolt terv szerinti megvalósítása : ajánljuk a t. háznak a belügyminister ur jelen­tését tudomásvételre és elfogadásra. (Helyeslés.) KÉPTH. NAPLÓ. 1910 —1915. XIX. KÖTET. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha nem, ugy a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szava­zás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kivándor­lási bizottság jelentése alapján a belügyminister urnak a kivándorlási irodák beadott jelentését tudomásul venni és elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen f) Ehhez képest mondom ki a határozatot, amely tudomásulvétel végett a főrendiházzal is közöltetni fog. Következik a napirend hatodik pontja: az 1907. évi zárszámadás (írom. 760). U&QY Sándor előadó : T. képviselőház ! A zár­számadási bizottság előadói tisztében közvetlen elődöm, midőn a koalieziós nemzeti kormány idejében az 1903. évi zárszámadásait ismertette, 1907. év Julius havában itt a t. ház előtt ezzel kezdette beszédét: »Mikor 1901-ben a francia szenátusban az 1902. évi költségvetést tárgyalták, akkor Caillcaux pénzügyminister rmnaszban tört ki, azt mondva, hogy mihelyt egyszer a költség­vetés meg van szavazva, azzal többé senki sem törődik.« Tisztelt elődöm azután ostorozta az előző parlamentet és azzal vádolta, hogy ép ugy csele­kedett, mint ami miatt Cailleaux panaszkodott, tudniillik, hogy csak költségvetést tárgyalt, de zár­számadásokkal egyáltalában nem foglalkozott. Ezen felszólalás folytán méltán azt lehetett volna várni, hogy a koalieziós kormány idejé­ben is, ne csak egyedül a költségvetéssel foglal­koztak légyen, hanem a zárszámadásokkal is. Azonban az eredmény nem ezt bizonyította, ök mindent tárgyaltak, csak zárszámadást nem. De, hogy igazságos legyek, mégis be kell ismernem, hogy igenis tárgyalták az előző kormány zár­számadásait, de a saját zárszámadásaikat tanul­mányozni és bírálat tárgyává tenni elmulasz­tották, így történt azután, hogy ezen képviselő­házra és ennek bizottságára hárult a feladat, hogy az 1907., 1908. és 1909. évekből maradt zárszá­madásokat megvizsgálja. A bizottság igyekezett is, hogy ezen kötelezett­ségének minél lelkiismeretesebben és minél előbb megfeleljen és azon volt, hogy az összetorlódott nagy zárszámadási hátralékokat minél hamarabb feldolgozhassa. (Helyeslés.) Azonban ezen törekvé­sében két akadály gátolta. (Halljuk ! Halljuk l) Az egyik akadály, amely a bizottság munkásságát megbénította, az az áldatlan politikai helyzet, amelybe úgyszólván a jelen országgyűlés megnyi­tásától kezdve jutottunk, (Igaz! Ugy van!) a melyben — sajnos — mai napigis vagyunk és amely nemcsak a t. ház normáHs munkásságát tette­nehézkessé, hanem egyúttal a zárszámadási bizott­ság munkásságát is hátráltatta, megbénította. (Halljuk ! Halljuk!) A másik akadály az volt, hogy a zárszám­adásokban nem egy ízben olyan jelenségek merül­tek fel, amelyek az indokolatlan tulkiadásoknak és a képviselőház büdzsét joga nyilvánvaló meg­sértésének bélyegét hordták magukon. (Mozgás.) Epén ezen oknál fogva a bizottság kénytelen volt 20

Next

/
Thumbnails
Contents