Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-461

ÍM. országos ülés 1913 június í8-án, szerdán. 153 Veendő és elfogadandó lenne, magáévá tenni, igen vagy nem ? (Igen !) Kimondom a ház határozatát, amely szerint a- ház a beliigyminister urnak a Nordatlantischer Dampferlinien-Verbandban (Continental-Pool) egyesült gőzhajós-társaságok részére kivándorlók szállítására adott engedélyek tárgyában 248. szám alatt beadott jelentését helyeslőleg tudomásul veszi és elfogadja és e határozatot egyszersmind a főrendiházzal közli. Ezzel a határozattal egyúttal elintéztettek a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének, a Bács-Bodrog vármegyei, a Bereg vármegyei, a Fejérvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Hontvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a ÍTógrádvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Pest-PilisSolt-Kiskun vármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Sárosvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Somogymegyei Gazdasági Egyesületnek és a Temesvármegyei Gazdasági Egyesületnek e jelentésre vonatkozó kérvényei. Következik a napirend 5. pontja : a belügyminister jelentése a kivándorlási irodák tárgyában (írom. 269, 275). "' j Az előadó urat illeti a szó. Hátnory László előadó: T. képviselőház! A belügyminister ur a kivándorlásról szóló 1909. évi II. t.-ez. 11. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelőleg bejelenti az országgyűlésnek, hogy — a kivándorlási tanácsnak fentemiitett törvény 32. §-a értelmében történt meghallgatása után — folyó évi április hó 9-én 55.000/XI. sz. alatt engedélyt adott a Cunard Steam Ship Co. Ltd. liverpooli haj ósátrsaságnak, illetve magj^arországi helyettesének, az »Adria« m. kir. tengerhajózási részvénytársaságnak, hogy Pancsova, Újvidéki Gombos és Gyékényes határszéli állomásokon kivándorlási irodákat állithasson fel. Ugyanezen vállalat megtartja jövőre is — a fentieken kivül — a fiumei és csáktornyai irodáit, mig az ország északi és északnyugoti határszélén működő irodái közül Csacza, Pozsony, Királyiddá és Sopron 1911. évi márczius hó 25-ével a »Nordatlantischer Dampferlinien-Verband«-ban egyesült gőzhajóstársaságok vezetése alá kerültek. Bejelenti egyúttal a belügyminister ur, hogy a Lajtaujfalu, Lajtaszentmiklós, Mezőlaborcz, Orló, Trsztena, Hőlak, Kutti, Savanyúkút, Gyanafalván engedélyezett irodák megszűntek s illetve azok engedélye érvényét vesztette. Tekintettel arra, hogy az 1909. évi II. t.-cz. '5. §-ában foglalt azon felhatalmazással él a belügyminister ur, miszerint a

1 »kivándorlást bizonyos meghatározott oly útvonalra vagy utvonalakra szoríthatja, amelyek az állami felügyelet és a kivándorlók érdekei megóvása szempontjából legmegfelelőbbeknek mutatkoznak*, s mivel ugy találjuk, hogy a kivándorlás hatályosabb ellenőrzése, a kivándorlók irányítása és védelme a belügyminister ur eddig tett, jól átgondolt terv szerinti megvalósítása : ajánljuk a t. háznak a belügyminister ur jelentését tudomásvételre és elfogadásra. (Helyeslés.) KÉPTH. NAPLÓ. 1910 —1915. XIX. KÖTET. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha nem, ugy a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kivándorlási bizottság jelentése alapján a belügyminister urnak a kivándorlási irodák beadott jelentését tudomásul venni és elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen f) Ehhez képest mondom ki a határozatot, amely tudomásulvétel végett a főrendiházzal is közöltetni fog. Következik a napirend hatodik pontja: az 1907. évi zárszámadás (írom. 760). U&QY Sándor előadó : T. képviselőház ! A zárszámadási bizottság előadói tisztében közvetlen elődöm, midőn a koalieziós nemzeti kormány idejében az 1903. évi zárszámadásait ismertette, 1907. év Julius havában itt a t. ház előtt ezzel kezdette beszédét: »Mikor 1901-ben a francia szenátusban az 1902. évi költségvetést tárgyalták, akkor Caillcaux pénzügyminister rmnaszban tört ki, azt mondva, hogy mihelyt egyszer a költségvetés meg van szavazva, azzal többé senki sem törődik.« Tisztelt elődöm azután ostorozta az előző parlamentet és azzal vádolta, hogy ép ugy cselekedett, mint ami miatt Cailleaux panaszkodott, tudniillik, hogy csak költségvetést tárgyalt, de zárszámadásokkal egyáltalában nem foglalkozott. Ezen felszólalás folytán méltán azt lehetett volna várni, hogy a koalieziós kormány idejében is, ne csak egyedül a költségvetéssel foglalkoztak légyen, hanem a zárszámadásokkal is. Azonban az eredmény nem ezt bizonyította, ök mindent tárgyaltak, csak zárszámadást nem. De, hogy igazságos legyek, mégis be kell ismernem, hogy igenis tárgyalták az előző kormány zárszámadásait, de a saját zárszámadásaikat tanulmányozni és bírálat tárgyává tenni elmulasztották, így történt azután, hogy ezen képviselőházra és ennek bizottságára hárult a feladat, hogy az 1907., 1908. és 1909. évekből maradt zárszámadásokat megvizsgálja. A bizottság igyekezett is, hogy ezen kötelezettségének minél lelkiismeretesebben és minél előbb megfeleljen és azon volt, hogy az összetorlódott nagy zárszámadási hátralékokat minél hamarabb feldolgozhassa. (Helyeslés.) Azonban ezen törekvésében két akadály gátolta. (Halljuk ! Halljuk l) Az egyik akadály, amely a bizottság munkásságát megbénította, az az áldatlan politikai helyzet, amelybe úgyszólván a jelen országgyűlés megnyitásától kezdve jutottunk, (Igaz! Ugy van!) a melyben — sajnos — mai napigis vagyunk és amely nemcsak a t. ház normáHs munkásságát tettenehézkessé, hanem egyúttal a zárszámadási bizottság munkásságát is hátráltatta, megbénította. (Halljuk ! Halljuk!) A másik akadály az volt, hogy a zárszámadásokban nem egy ízben olyan jelenségek merültek fel, amelyek az indokolatlan tulkiadásoknak és a képviselőház büdzsét joga nyilvánvaló megsértésének bélyegét hordták magukon. (Mozgás.) Epén ezen oknál fogva a bizottság kénytelen volt 20