Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-459

i-59. országos ülés 1913 Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét; az 1—2 §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltat vári, a harmadszori olvasás idejére nézve később fog a t. ház határozni. Következik a napirend 13. pontja : a PestPilis-Solt-Kiskun vármegyei Tószeg községhez tartozó területrésznek a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Szolnok rendezett tanácsú városhoz való átcsatolása tárgyában a belügyminister jelentésének tárgyalása, illetőleg az erre vonatkozó bizottsági jelentés (írom. 792, 851). Az előadó urat illeti a "szó ! Rakovszky Iván előadó : T. képviselőház ! Szolnok rendezett tanácsú város területén az ott megalakult Szolnoki Czukorgyár Készvénytársaság czukorgyártelepet létesített, amely csak részben fekszik Szolnok területén, másik része pedig a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Tószeg község határához tartozik. Ugy közigazgatási, mint különösen pénzügyigazgatási szempontból nagyon alkalmatlan helyzet lenne és sok nehézséggel járna, hogyha a gyártelep területe továbbra is két külön törvényhatóság területéhez tartoznék, ezért az érdekelt gyártelep az 1886. évi XXII. t.-cz. 148. §-ában biztosított jogával élve, megindította az eljárást, hogy a Tószeg községhez tartozó mindössze 60 hold 801 négyszögöl terjedelmű rész a Jász-Xagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó Szolnok rendezett tanácsú város határához csatoltassék. Az idézett törvényczikk megjelölt szakaszában előirt eljárásnak megfelelően a két törvényhatóság megegyezett az átcsatolásra nézve, és ezen megegyezésnek megfelelve a belügyminister ur az átcsatolást elrendelte. Az átcsatolás ellen semmiféle aggály nem merülhet fel, amennyiben az átcsatolás által a pótadó-kivetés alapjául szolgáló földadóban Tószeg község mindössze 155 K 77 fillérrel károsodik, ami Tószeg község vagyoni helyzetét tekintve, számba nem vehető. Az átcsatolásra nézve az összes formaságok kellőkép betartattak és az átcsatolást olyan fontos közgazdasági érdekek teszik indokolttá, hogy a közigazgatási bizottság javasolja, hogy e jelentést tudomásul venni és a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a t. ház az imént előadott belügyministeri jelentést, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a belügyministeri jelentést tudomásul veszi; az hasonló eljárás czéljából a főrendiházzal közöltetni fog. Következik a napirend 14. pontja a vasvármegyei Pápócz, Szentmiklósfa és Rábakecskéd községekhez tartozó területrészeknek a Sopron vármegyei Páli, Edve és Rábakeczöl község hatáSÉPYH. NAPLÓ. 1910 1915. XIX. KÖTET. június 16-án, hétfőn. 12D rához való átcsatolása tárgyában a belügyminister jelentése (írom. 793,852). Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó: T. ház I Pápócz, Szentmiklósfa és Rábakecskéd, másrészt Páü, Edve és Rábakeczöl községek között a Rába folyó medre képezte idáig a határt, képezte egyrészt Vasmegye, másrészt Sopronmegye közt az elválasztó vonalat. A Rába szabályozása folytán ezen természetes határvonal eltolódott olyanformán, hogy 61 katasztrális holdnyi terület, amely eddig Vas vármegyéhez tartozott, amelyet a természetes határ, a Rába folyása is Vas vármegyéhez kapcsolt, most a Rába túlsó oldalán fekszik és igy természetszerűleg Sopron vármegyéhez tartoznék. A felsorolt községek kataszteri felvétele alkalmával (Halljuk ! Halljuk !) már ezen állapot tekintetbe is vétetett és az 1907. évben eszközölt kataszteri felvételnél a szóban forgó területek már mint Sopron vármegye területéhez, amint emiitettem, Páli, Edve és Rábakeczöl községek határához tartozó területek vétettek fel. Az 1886: XXII. t.-cz. 149. §-a különösen rámutat arra, hogy olyan esetekben, amidőn a természetes határok megváltoznak és igy közigazgatási érdekek teszik indokolttá egyes községek határvonalainak megváltoztatását, erre vonatkozólag a belügyminister hivatalból is megteheti a kellő lépéseket. A jelen esetben azonban ezen hivatalos lépésekre nem is volt szükség, mivel az érdekeltek maguk tették folyamatba az eljárást az 1886: XXII. t.-cz. 148. §-a alapján. Az idézett törvényszakasz alapján a törvényhatóságok megegyeztek, pénzügyi szempontból nem forog fenn semmiféle veszedelem, mert a terület mindössze oly csekély, hogy a pótadó alapjául szolgáló állami adókban semmi nagyobb eltolódás nem mutatkozik, igy a jelentésben említett átkapcsolás aggályosnak nem tekinthető és ezért a közigazgatási bizottság azt javasolja, méltóztassék a jelentést tudomásul venni és azt hasjnló czélból a főrendiházhoz áttenni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, akkor a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Köveztkczik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a t. ház a belügyminister ur imént ismertetett jelentését, igen vagy nem % (Felkiáltások: Igen !) A ház a ministeri jelentést tudomásul veszi és igy hasonló eljárás czéljából a főrendiházzal közöltetik. Következik napirend szerint a 15. pont, az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi XLVI. törvényczikk 7. §-ának kiegészítéséről a vallás- és közoktatásügyi mmister ur törvényjavaslata, illetőleg a közoktatási bizottság vonatkozó jelentése (írom. 804, 805). Elsősorban sorra jön az általános tárgyalás. Az előadó urat illeti a szó. Herczeg Ferencz előadó: T. képviselőház! Az uj választójogi törvény szerint, amelyet az országgyűlés az elmúlt cziklusban alkotott meg, 17