Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-459

459. országos ülés 1913 június 16-án, hétfőn. 127 tását és hazafias kötelességeit, minél kevesebb vagy épen semmi okot sem íog adni arra, hogy ilyen, eljárás indittassék. Mindezek alapján kérem a t. házat, hogy a jelentést tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés). Elnök : Kivan még valaki szólni í Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a ház a vallás- és közoktatásügyi minister ur imént előadott jelentését, igen, vagy nem ? (Igen.') A ház a jelentést tudomásul veszi és azt hasonló eljárás czéljából a főrendiházzal közölteti. Mielőtt a napirendet tovább tárgyalnák, a házszabályok 208. §-a értelmében jelentem, hogy a belügyminister ur a napirend 9., 10., 11., 12., 13., 14. pontjának tárgyalásánál az esetleges szükséges felvilágosítások megadása czéljából Rakovszky Endre ministeri osztálytanácsos urat jelölte meg, mint megbízottat. A napirend szerint következik a 9. pont Koháryszentlőrincz községnek Kecskemét városba való bekebelezése tárgyában a belügyminister jelentése (írom, 574, 846). Az előadó urat, illeti a szó. Rakovszky Iván előadó : T. ház! Kecskemét városa és a vele szomszédos és összeépült Koháryszentlőrincz község közösen kérelmezték, ,hogy őket a belügyminister ur egyesítse. Koháryszentlőrincz község Pest-Pilis-Sült-Kiskun vármegye területén fekszik, ugy hogy szükségesnek mutatkozott az 1886 : XXII. t.-cz. 163. §-ában előirt eljárást folyamatba tenni avégből, hogy a két község egyesíthető legyen. A két törvényhatóság, Kecskemét városa és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, az egyesítésre vonatkozólag megegyezett, a megegyezés a belügyminiszter úrhoz terjesztetett fel, ki az egyesítést engedélyezte s ezt az idézett törvényszakasz értelmében a báznak bejelenti. Az egyesítés ellen semmiféle akadály nem merült fel, Koháryszentlőrincz község pénzügyei teljesen rendben vannak, annak ugy aktiv, mint passzív vagyonát Kecskemét városa átvette. Mindezek alapján a közigazgatási bizottság azt javasolja, hogy a belügyminister ur ezen jelentését tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházhoz áttenni méltóztassék. (Héíyes'és.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést. Kérdem a t. házat, hogy a Koháriszentlőrincz községnek Kecskemét városba való bekebelezése tárgyában a belügyminister ur jelentését tudomásul veszi-e, igen vagy nem ? (Igen I) A ház a jelentést tudomásul veszi és igy az további, hasonló eljárás czéljából a főrendiházzal közöltetik. Következik a napirend 10. pontja : A veszprémvármegyei Marczaltő községhez, illetőleg a vasvármegyei Várkesző községhez tartozó területrészeknek a sopronvármegyei Rábaszentandrás községhez történt átcsatolása tárgyában a belügyminister ur jelentése (írom. 736, 848), illetőleg a vonatkozó közigazgatási bizottsági jelentés. Kérem az előadó urat. Rakovszky Iván előadó: T. ház í A Rábaszabályozási Társulat a Rába folyó szabályozási munkálatainak folyamán a Veszprém vármegye és Vasvármegye, másrészt pedig Sopron vármegye közötti határvonal fölött egy vízművet létesített. Ennek a létesítménynek az a hátrányos következménye volt, hogy egyrészt az eddigi határvonal nem volt kitűzhető a vizmű károsítása nélkül, másrészt pedig az illető vizmű több törvényhatóság területén, feküdt volna. Ezért szükségesnek mutatkozott, hogy uj határvonal jelöltessék ki a három emiitett vármegye között, még pedig oly határvonal, amelynek kitűzésével egyrészt a vizmű egy vármegye, Sopron vármegye területéhez osatoltassék, másrészt pedig, amely határvonal a vizmű károsítása nélkül kitűzhető legyen. Az 1886 : XXII. t.-cz. 148. §-ában előirt eljárás ennek folytán megindult, a két vármegye a határok kiigazítása iránt megegyezett és a belügyminister az idézett törvényszakasz alapján elrendelte az illető területeknek Sopron vármegyéhez való átcsatolását. Semmiféle aggály ezen beliigyministeri intézkedés ellen nem mutatkozik, még pedig annál kevésbbé, mert az illető területek amelyek Sopron vármegyéhez csatoltattak, adómentesek, tehát azok a községek, amelyektől ezek a területek elvétetnek, a pótadó alapjául szolgáló földadóban sem veszítenek semmit. Mindezek alapján a közigazgatási bizottság javasolja, méltóztassék az idézett jelentést tudomásul venni s azt hasonló czélból a főrendiházhoz áttenni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, akkor a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : Tudomásul veszi-e a t. ház a belügyminister ur jelentését a Veszprém vármegyei Marczaltő községhez, illetőleg a Vas vármegyei Várkesző községhez tartozó területrészeknek a Sopron vármegyei Rábaszentandrás községhez történt átcsatolása tárgyában, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a belügyminister ur jelentését tudomásul veszi és igy az további hasonló eljárás czéljából a főrendiházzal fog közöltetni. Következik a napirend 11. pontja : Szilágy vármegyének 5%-ot meghaladó vármegyei pótadó kivetésére adandó felhatalmazásról a belügyminister törvényjavaslata (írom. 790,849), illetőleg a megfelelő közigazgatási bizottsági jelentés. Kérem az előadó urat. Rakovszky Iván előadó : T. ház ! Szilágy vármegye közönsége elhatározta, hogy közlekedési viszonyainak javítására nagyobb kölcsönt fog felvenni, ezt a kölcsönt ötven év alatt letörleszti és a törlesztési részletek fedezetése 3%-os pótadót vet ki. Mivel azonban a törvényhatóság az 1883. évi XV. törvényczikk 13. §-ában előirt jjótadó legmagasabb mértékét már igénybevette, az idézett