Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.
Ülésnapok - 1910-439
7(5 Í39. országos ülés 1913 márczius 1-én, szombaton koszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 68. szakaszt.) Elnök : Az előadó ur kivan szólani! Pirkner János előadó: T. ház! Hasonlóan a 60. szakasznál tett módosításomhoz, itt is kérem, hogy a negyedik sorban a pénzbírság maximumát 1000 koronában méltóztassék megáll apitani. Elnök: Kivan még valaki szólani ? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az előadó ur által tett módosítás szemben áll a szöveggel, s ezért a szöveget a módosítással szemben teszem fel szavazásra. Ennek folytán ha a ház a szöveget nem fogadja el, a szakaszt az előadó ur módosításával fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem a t. háztól, elfogadja-e a törvényjavaslat 68. szakaszát eredeti szövegében, szemben az előadó ur által javasolt módosítással, igen, vagy nem? (Nem!) Nem fogadtatott el, ennek következtében a szakaszt az előadó ur módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 69. szakasz. Nyegre László jegyző (olvassa a 69. szakaszt, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 70. szakaszt). Szinyei- Merse Félix jegyző: Szabó István (nagyatádi)! Szabó István (nagyatádi): T. ház! A 70. szakasz a következőket mondja : (olvassa) «Á jelen törvényben a közigazgatási bizottság hatáskörébe utalt tennivalókat a közigazgatási bizottságnak gazdasági albizottsága végzi. A gazdasági albizottság elnöke a főispán, akadályoztatása esetében a törvényhatóság első tisztviselője. Az elnökön kívül tagjai a közigazgatási bizottság által saját kebeléből vagy ezen kívül álló egyének közül választott két mezőgazdasági- és két erdőgazdasági szakférfiu». Ennek kiegészítésére a következő módosítást ajánlom.: A 70. §. 3. bekezdése kiegészítendő azzal : <<és két a vármegye területén lakó közös legelőtulajdonosból, a kiknek lehetőleg a kisbirtokosok soraiból kell kikerülni.* A törvényjavaslat ezeket a legelőtársulatokat teljesen a közigazgatási bizottság hatáskörébe utalja a ministei felügyelete mellett. A közigazgatási bizottságok azok, amelyek a legtöbb és a legfontosabb kérdésekben hivatva lesznek a társulat igazgatásában dönteni. Ugy ismerem a viszonyokat egész országszerte, hogy a vármegyéknél a. közigazgatási bizottságokban a kisbirtokosok nincsenek benne, kilátás sincs arra, hogy belekerüljenek, tehát a kizárólagosan kisbirtokosokból álló legelőtársulatok igazgatásába e szerint a paragrafus szerint lehetetlen, hogy közülük bárki is bejuthasson. En azon az állásponton vagyok, hogy akit igazgatni akarunk, akinek sorsáról határozni akarunk, akinek érdekében törvényt akarunk hozni, elsősorban őt magát kell megkérdezni, hogy mi az ő óhaja, mi fáj neki és ő mondja meg először is, hogyan óhajtja vagy hogyan gondolja, hogy lehet azon segíteni. Ezen társulatok igazgatásánál is azt az elvet tartom szem előtt, hogy az a hatósági fórum, amely ezeket a társulatokat igazgatja, legyen abban a helyzetben, hogy a társulati tagok közül is legyen valaki abban az igazgatásban. Ezért indítványozom azt, hogy a vármegye területén lakó közös legelőtulajdonosokból is kettő legyen tagja ennek a bizottságnak, és nem kötöm ki, hogy feltétlenül kisbirtokosokból kerüljenek ezek ki. Ámbár kizártnak tartom, hogy egy egész vármegye területén ne lehessen találni a kisbirtokosok között erre alkalmas két egyént, de mégis bevettem a módosításba, hogy «akiknek lehetőleg a kisbirtokosok soraiból kell kikerülni», mert ha épen volna Magyarországon olyan vármegye, ahol nem találnának a kisbirtokosok között alkalmas egyéneket, akkor lehet más legelő-tulajdonost találni, mert még a községi jegyzők is majdnem minden községben legelő-tulajdonosok, hiszen fizetésükben meg van az is állapítva. Tehát ezek közül a legelőtulajdonosok közül okvetlenül ki lehet választani erre alkalmas két embert. Nézetem szerint a kisbirtokosok között is lehet találni, mert hisz, az egész vármegye területén okvetlenül akad közöttük két ember, de ha nem lehetne találni, lehet találni a jegyzők között, és én nagyon kívánatosnak tartanám, hogy miután ez a közigazgatási bizottság a legtöbb kérdésben határoz és parancsol annak a társulatnak, abban a határozó bizottságban legyen benn a birtokosokból is két tag. Ezért kérem indítványom elfogadását. Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur kíván szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. ház! Tisztelettel kérem, méltóztassanak megtartani az eredeti szöveget és ne méltóztassék elfogadni nagyatádi Szabó István t. képviselőtársam indítványát. Az megengedett dolog, hogy a közigazgatási bizottságba ilyen kisgazdák, mint akikre t. barátom és képviselőtársam utalt, szintén megválasztassanak, de viszont nem lehet megkötni a közigazgatási bizottságot, hogy épen csak ezek közül vagy ezeket is kötelezőleg megválaszsza, még pedig annál kevésbbé lehet, mert valószínű, hogy igen nagy számmal vannak Magyarországon olyan törvényhatóságok, amelyeknek területén egyetlenegy olyan kisgazda sincs, aki a közbirtokosság tagja és egyúttal a törvényhatósági bizottság tagja volna, következőleg itt a törvény olyan dolgot írna elő kötelezőleg, amit az életben nem lehetne keresztülvinni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A Szabó István képviselő ur által benyújtott módositvány szövege a szakasz szövegével nem áll ellentétben, hanem annak Megészitését tartalmazza; ennek folytán a szövegtől függetlenül fogom erre vonatkozólag a kérdést feltenni. Maga a javaslat eredeti szövege megtámadva nem lévén, azt elfogadottnak jelentem ki és kérdem a t. háztól, elfogadja-e a törvényj avaslat 70. §-ához Szabó István kép-