Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.
Ülésnapok - 1910-439
k39. országos ülés 1913 márczias l^én, szombaton. 71 a 29. §., be kell szúrni ezeket a szavakat: utolsóelőtti és«. Elnök: Kivan még valaki szólni ? Szinyei- Merse Félix jegyző: Szabó István, nagyatádi! Szabó István (nagyatádi) : T. képviselőház ! A 30. §. második bekezdése azt mondja (olvassa) : »Ha az illetőséget a tag más ingatlanával együtt kivánja átruházni, az elővásárlási jogot a tag akarata ellenére csak az átruházás egész tárgyára lehet gyakorolni.« Ezzel szemben a következő módositást ajánlom (olvassa) : »A 30. §. kibővitendő a következőképen : »Az elővásárlási jog nem alkalmazható olyan legelőeladásoknál, melyek más ingatlanbirtokkal együtt adatnak el.« A törvényszakasznak ez a rendelkezése arra az esetre, ha valaki a birtokát a legelővel együtt adja el, ami igen gyakori eset, sőt sokszor el sem lehet adni a birtokot a legelő hozzákötése nélkül, az elővásárlási jogot a legelő mellett kiterjeszti az eladandó birtoktestre is. Én ezt nagyon helytelennek és károsnak is találom és annak Ítélem, mert az elővásárlási jog eredetileg csak a legelőkre nézve állapíttatott meg, ebben a törvényjavaslatban is és egyáltalában nem tartom helyesnek, ha ennél a szakasznál ez kiterjesztetik már a többi birtoktestekre is és eszerint azokra is fennáll az elővásárlási jog. Hiszen ha nem lehet beleegyezése nélkül eladni, akkor ennek forgalmi értéke is megköttetik és leszállittatik. Ha el akarom a földemet adni és csak olyan vevőt találok, aki legelőmet is meg akarja venni és eladhatom azt mindenféle 90 napos bejelentési várakozás nélkül, akkor az illető megfizeti érte azt az árat, amit az megér. De mikor az illető meg akarja venni a földemet a legelővel együtt és azt látja, hogy itt bejelentéseket kell tenni a társulatnál, a községnél, az államnál, és itt 60—90 napig kell arra várakozni, hogy az illetők beleegyeznek-e és nem bizonyos, hogy meg lehet-e kötni a szerződést, akkor annak a vevőnek elmegy a kedve és nem fizeti meg érte azt az árt, amelyet különben megfizetne, (Ugy van!) Én tehát itt a károsodás elkerülése végett, de különben jogi szempontból is, hogy ennek a szakasznak rendelkezése ne akadályozza a tulajdonjog forgalmát, kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Az igazságügyminister ur kíván szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. ház! Én azt az intencziót, amely a képviselő urat vezeti, helyeslem, de ugyanazt akartuk szolgálni akkor, amidőn a javaslat ezen szakaszával szemben, a mástéren felhangzott ellenvetések folytán, már előzetesen is megállapodtunk abban, hogy az előadó ur által, a kormány nevében, javasoltatjuk azt a beszúrást, hogy a 30. §-ban a 29. §-nak nemcsak utolsó, hanem utolsóelőtti bekezdésére is történjék hivatkozás. Az a módosítás, amelyet az előadó ur előterjesztett, egészen ugyanazt mondja, amit t. képviselőtársam, nagyatádi Szabó István ur, bővebb, részletezett módositványa. Minthogy azonban a törvényhozási technikának az a helyes módszere, hogy amit rövidesen és tömören lehet kifejezni, azt nem kell több sorban, hosszadalmasan elmondani, kérem, méltóztassék a t. képviselő urnak a maga indítványát visszavonni és az előadó ur által elfogadott és a kormány által is a t. képviselőháznak elfogadásra ajánlott szövegét elfogadni. (Helyeslés.) Szabó István (nagyatádi) : Én visszavonom indítványomat, ha a 30. §-ból ez a második bekezdés, amely világosan elrendeli, hogy csak azzal együtt adható el, töröltetik. Ez esetben pótinditványt nynjtok be, hogy a 30. §. 2. bekezdése hagyassék ki, mert ez teljesen felesleges, sőt ellentétben állna a 29. §. intencziójával. Balogh Jenő igazságügyminister: T. képviselőház ! Sajnálatomra a t. képviselő ur ujabb felszólalása sem győzött meg és igy kérem a házat, méltóztassék az előadó ur módosítványát elfogadni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kivan szólani, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Ugy az előadó ur által benyújtott módositvány, mint Szabó István képviselő ur módositványa nem áll ellentétben az eredeti szöveggel, hanem annak kiegészítését tartalmazza. Ennek folytán mindkét módositványt az eredeti szöveg elfogadása után külön-külön fogom szavazásra feltenni. Maga az eredeti szöveg megtámadva nem lévén, azt elfogadottnak jelentem ki. Most felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház az előadó ur által a javaslat 30. §-ához javasolt módositást, igen, vagy nem. (Igen !) Ezt tehát elfogadottnak jelentem ki. Következik a második kérdés. Elfogadja-e a ház a 30. §-hoz Szabó István képviselő ur által benyújtott módositványt, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem!) Ugy látom, a vélemények eltérnek. Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség ! Tehát nem fogadtatott el. Következik a 31. §. Nyegre László jegyző (olvassa a 31. %-t.) Pirkner János előadó: T. képviselőház! Tekintettel arra, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának bizonyos esetekben nincs helye, bejelentést nem kell eszközölni sem a községgel, sem az állammal szemben. Ennélfogva a 31. §. 1. pontjának 3. sorába <<A bejelentést)) szó után be kellene szúrni: «amennyiben az elővásárlási jog gyakorlásának helye van (30. §.)» — Ugyanezen szakasz második bekezdésének elején a «Ha» szó után be kellene szúrni: «elővásárlási jog gyakorlásának nincs helye, vagy ha» — továbbá, nehogy túlságosan megnehezittessék az átruházás, bátor vagyok proponálni, hogy a második sorba «hatvan» helyébe «negyvenöt» szurassék be, a harmadik és negyedik sorba pedig «harmincz» helyébe «tizenöt». Végül ugyanezen paragrafus harmadik bekezdésének első sorából törölni kellene ezt a szót: «is.» Szinyey-Merse Félix jegyző: Szabó István nagyatádi)!