Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.
Ülésnapok - 1910-439
70 'i39. országos ülés 1913 márczius 1-én, szombaton. gyűlése ki fogja bocsátani a legelőterület egy részét a társulati kötelékből és a földmivelésügyi minister. akit mindenesetre ugy kell felfognunk, hogy felügyeleti hatáskörében ezt az országos érdeket fogja képviselni, hozzájárul a társulat közgyűlésének határozatához s jóváhagyja a kibocsátást, akkor ez a legelőterület magántulajdon, amelyre a szabad rendelkezés mindenféle elvei irányadók és akkor az 58. §, korlátai után szabadon lehet felhasználni olyan czélra, amilyenre akarják. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy a benyújtott inditvány nem áll szemben a javaslat szövegével, hanem ezt pótlásképpen kiegészíteni kívánja, külön fogom a kérdést feltenni a javaslat szövegére és külön a módositvány szövegére. Ami magát a javaslat szövegét illeti, miután ez meg nem támadtatott, elfogadottnak jelentem ki. Most felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház nagyatádi Szabó István képviselő urnak a törvényjavaslat 21. §-ához beadott módositványát, igen vany nem ? (Nem!) Gondolom, kimondhatom a határozatot, hogy a ház a módositványt mellőzi. (Helyeslés.) Következik a 22. §. Nyegre László jegyző (olvassa a 22. %-t.) Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs !) Elfogadtatik. Nyegre László jegyző (olvassa a 23. %-t.) Szinyei-Merse Félix jegyző: Szabó István. Szabó István (nagyatádi): T. ház ! A 23. § törlését vagyok bátor indítványozni és helyébe a következő szöveget ajánlom : (olvassa) »A társtulajdonosok illetőségei a telekkönyvben egyénenként kitüntetendők és erre a tulajdonosok a felügyelő hatóság által szoritandók. Utasítás eredménytelensége esetén a felügyelő hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a telekkönyvi tulajdonjog egyénenkénti bekebelezése mellett«. T. képviselőház ! A javaslat ugy intézkedik, hogy ahol már eddig is egyénenként van a közös legelő telekkönyvezve, ott meghagyja a telekkönyvezetést az egyénenkénti tulajdonjog kitüntetése mellett, ahol azonban eddig nem hajtották végre az egyénenkénti telekkönyvezési, ahol rendezetlenek a viszonyok, ott elrendeli a javaslat, hogy nem a tulajdonosok illetőségeinek kitüntetése mellett, hanem a társulatra telekkönyvezendő a legelő, és mint a társulat vagyona szerepel a telekkönyvben is. Én ezt nem tartom helyesnek először is azért, mert a közös legelő tulajdonosait két kategóriába osztja ; az egyiknél megmarad a telekkönyvi tulajdonjog, a másiknál nem, hanem helyette csak a haszonélvezeti jog van meg. Ez magában véve is oly eUentét, melyet a javaslat szempontjából nem tartok helyesnek; de van szerintem más rossz következése is ennek, nevezetesen az, hogy ahol nincs egyénenkint telekkönyvezve az a terület, mely a tulajdonos tulajdonát képezi, ott eladás" esetén óriási értékcsökkenés következik be, vagy pedig ez egyáltalában megakadályozza a forgalmat. En, aki ismerem a falusi népet, tudom, hogy aki legelőt vesz, az tudja, hogy az eladónak van egynegyed-, egyfél-, egynyolczad-telekhez való legelője, hogy egynegyed telekhez két- vagy három hold tartozik és egy hold erdő és ha meg akarja venni azt a legelőt, tudja, hogy hány hold földet vesz meg s szívesen meg is fizeti az értékét; míg a másik esetben, ahol nem lesz kitüntetve, mennyi az a terület, és tulaj donképen a legelőnek a haszonélvezetét kell megvenni, a vevő nem tudja azt soha kellőképen értékelni és sohasem fizeti meg azt az értéket, mint ott, ahol az illető terület telekkönyvezve van. Ez okból arra kérem a t. házat, hogy módosításomat elfogadni kegyeskedjék, hogy a társtulajdonosok illetőségei mindenütt kitüntettessenek. Elnök : Kíván még valaki szólani ? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur kivan szólani. Balogh Jenő igazságiigyminister: A t. ház bizonyára már unalmasnak tartja azt a dialógust, amelyet Szabó István t. képviselőtársammal folytatnom kell, mert nagyon kevés módom van arra, hogy kissé élénkebbé tegyem a vitát, hogy bizonyos variácziókat vigyek bele, miután mindig csak ugyanazt az érvet használhatom. Ezért engedje meg a t. ház, hogy röviden arra utalhassak, hogy a társtulajdonosok a 23. §. esetében használhatják azt a bizonyos legelőt, oda hajthatják marháikat, eladhatják a maguk illetőségét, minden más azonban, amit igen t. képviselőtársam módositványával bekodifikálni akar, az nem egyeznék meg a törvény rendszerével s ezért a módosítás el nem fogadását kérem a t. háztól. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Miután a módosítás ellentétben áll a szöveggel, a szöveget a módosítással szemben fogom szavazásra feltenni. Ha a szöveg fogadtatik el, akkor a módosítás elesik, ha pedig a ház a javaslat eredeti szövegét el nem fogadná, akkor a benyújtott módosítást fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem a t. háztól, elfogadja-e a törvényjavaslat 23. §-át eredeti szövegében, Szabó István képviselő ur módosításával szemben, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a javaslatot eredeti szövegében fogadta el és így a módosítás elesett. Következik a 24. §. Nyegre László jegyző (olvassa a 24—29. %-okat, melyek észrevétel nélkül elfoagdtatnak. Olvassa a 30. %-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Pirkner János előadó : T. képviselőház ! Minthogy helyesebbnek látszik, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának csak akkor legyen helye, ha a tulajdonostárs a legelő illetőségét a törzsingatlanával együtt át akarja ruházni, bátor vagyok a következő módosítást proponálni: A 30. §. első bekezdésének első sorában ezen szavak után.