Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-437

'i-37. országos ülés 1913 február 27-én, csütörtökön. 37 kerülnek a fiatalkorúak birósága elé, hanem a rendes büntető perrendtartásszerü biróság elé. Ezeknek az eseteknek a száma azonban nagyon korlátozott. Az első eset az, hogy ha a kiskorú sajtódeliktumot követ el, még pedig 15 éves korán felül. Ebben az esetben a törvény, nehogy megbolygassa az e részben fennálló garancziáíis intézkedéseket, meghagyta az esküdtbirósági hatáskört. Azonkívül ha 18 éven aluli fiatalkorúnak valamelyik bűne összekerül egy olyan bűnével, amelyet 18 éven túl követett el, amely tehát már a rendes hatáskör alá esik, akkor szintén a rendes birói hatáskör alá vonatik. Végre a harmadik eset az, ha a fiatalkorú a büntetőkódex legsúlyosabb cselekményeit követi el, nevezetcsen, ha halállal fenyítendő cselekményt követ el, tehát gyilkosságot vagy pedig egyáltalában fegyházzal büntetendő cselekményt. Ebben az esetben a törvény az esküdtbirósági hatáskör kizárásával szintén a rendes hatáskör alá vonja, mert ezek súlyosabb deliktumok, amikor is a fogházbüntetés 15 évig is kiterjedhet. Máskülönben pedig az egyes bírák szabják ki a fogházat is 5 évet meg nem haladó terjedelemben. Ennél a rendes eljárásnál is természetesen az enyhébb szabályok közül egész sorozatnak alkalmazását rendeli a törvény és itt is egyszerűsítve van épen ezekben a vizsgálati eljárás, ugy hogy itt sem érvényesül a kiskorúakkal szemben a törvénynek az a merev szigora, amely különben a kriminalitás egyéb terén fennáll. Ezenkívül a közigazgatási hatóságok rendőri büntető hatásköre alatt maradnak azok a kihágások, amelyeket a kiskorú elkövet és amelyek különben is a törvény szerint oda tartoznak, kivéve mégis azokat a csavargási és koldulási cselekményeket, amelyeket czélszerüségi szempontból az egyes bíró elé utal a törvény. Egész sorozat rendkívüli intézkedése van a törvénynek, amely arról is gondoskodik, hogy pénzbüntetést is ki lehessen szabni és összhangzásba hozza a törvényt a büntető novella némely intézkedéseivel. Az elévülésre nézve is enyhébb intézkedéseket rendel és a ministert felhatalmazza, hogy a tapasztalatok szerint e törvényes intézkedéseket kiegészíthesse az eljárás terén. Ha t. i. hiányokat tapasztalna, ez esetben ne kelljen a törvényhozást igénybe venni, hanem kiegészítő intézkedéseket tehessen maga a minister is. Természetesen arra nincs joga, hogy a törvény intézkedéseit meg is változtathassa. íme, t. ház, ezek a javaslat lényeges intézkedései. Amint méltóztatnak látni, itt a törvényhozás és az ország jelentékeny lépést tesz előre az emberiesség és a társadalmiasság terén. Amig a fiatalkorúak bűnözése terén ezek az intézkedések nem voltak életbe léptetve, igen magas volt a deliktumok szaporodása. Igen sokan ezektől az intézkedésektől azt várják, hogy a szaporodás helyett apadás fog beállani; de ha nem állana is be apadás, ha pusztán csak a szaporodást tudjuk feltartóztatni, a törvény akkor is a jövőben leselkedő számos katasztrófákat előzhet meg és ezzel kétségkívül köszönetre és hálára érdemes intézkedéseket igtat törvényeink közé. Az igazságügyi bizottság a törvény alapintézkedéseit lényegükben nem érintette, mindazonáltal a részletekre nézve változtatásokat hozott be, amelyek czélszerüeknek mutatkoztak és amelyek a képviselő urak kezében levő javaslatba fel vannak véve. Ezekkel a változtatásokkal mind általánosságban, mind részleteiben elfogadásra ajánlom a törvényjavaslatot. (Elénk helyeslés.) Elnök : Az igazságügyminister ur kíván nyilatkozni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. ház! (Halljuk ! Halljuk !) Az ujabbkori művelődés legnagyobb problémái, a szocziális kérdés részletei éreztetik hatásukat a törvényhozás és az igazságszolgáltatás minden ágában. Ugyanennek a hatásnak következménye, hogy ma világszerte különös előszeretettel és nagy alapossággal foglalkoznak a fiatalkorúak büntetőjogának, a rájuk vonatkozó igazságügyi szervezetnek és per jognak reformkérdéseivel is és ezen a téren is egyrészről némely társadalmi igazságtalanságok megszüntetésére, másrészről pedig arra törekszenek, hogy a társadalomnak a jelenlegi jogszabályoknál hathatósabb védelmet nyújtsanak. Sok igazság van abban a szállóigében, amely korunkat a gyermek századának nevezi, és amely megjelölés, felfogásom szerint, minden időben bizonyos gloriolával, bizonyos dicsfénynyel fogja ezt a kort övezni, amennyiben jelét fogja adni annak, hogy a patria potestas tanára vonatkozó zord jogszabályokkal szemben ma épen az elhanyagolt, veszedelemben lévő fiatalság védelmére a törvényhozások, az államhatalom, annak hatóságai és a társadalom minden téren buzgó tevékenységet fejtettek ki. Magyarországon ennek a munkának még csak a legelején vagyunk. Es amikor erre a javaslatra és a javaslat végrehajtására vonatkozó terveimnek mintegy hátterét vázolni bátorkodom, teszem ezt abból a czélból, hogy módot adjak a t. ház minden tagjának, és ezen a réven a nyilvánosságnak is, hogy ezt a munkaprogrammot, amelyet e téren felállítottam, megbírálhassák és annak tökéletesítésére közrehathassanak. (Halljuk !) A régi és az uj jogszabályok szembeállításával a következő kép tárul elénk. Korábban 1910-ig, a fiatalkorúak anyagi büntetőjogára, igazságügyi szervezetére és per jogára nézve ugyanazon jogszabályok voltak hatályban, mint a felnőttekre, azzal a változtatással, hogy az enyhítés alkalmazásában a fiatalkorúak ügyei, mondhatnám, az állami repressziónak minimumával szoktak elintéztetni. Magam is figyelvén ezen törvénykezési tárgyalásokat, konstatálom, hogy legtöbb olyan ügyben, amely a büntetőbíróság elé került — legalább az 1908. és 1909-ik esztendőkben, amikor százszámra hallgattam bírósági tárgyalásokat, — a biróság rendszerint néhány korona pénzbüntetést, vagy azt helyettesítő néhány napi elzárást, a legsúlyosabb esetekben pe-