Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.
Ülésnapok - 1910-437
£37. országos ülés 1913 ft jelölhet a minister a járásbíróságokterületénis egyes ldválasztofct birákat, akik szintén a fiatalkorúak fölött való törvénykezésre lesznek rendelve. A minister különben egyazon törvényszék területén belül két vagy több járásbíróságot is egyesíthet egy és ugyanazon fiatalkorú bíróság hatásköre alatt. Kiegészíti ezeket az intézkedéseket a törvénynek az a rendelkezése, hogy az arravaló királyi ügyészek közül a minister kijelöli a fiatalkorúak ügyészeit is, akik ezzel a törvénykezéssel fognak foglalkozni. (Az ehiöM széket Szász Károly alelnök foglalja él. Elénk éljenzés és taps.) A fiatalkorúak bírósága mellé a minister egy vagy több pártfogó tisztviselőt fog kinevezni. Ezek ebben a hatáskörükben, ép ugy, mint a patronázsok pártfogói, hatósági személyeknek fognak tekintetni. Ide tartozik még a védelem, amely a szükséghez képest fog érvényesülni és a második fokon, valahányszor fogház vagy államfogház kiszabásáról lesz szó, kötelező leszen. A fiatalkorúak bűnügyeiben a királyi törvényszékeknél háromtagú tanács alakittatik a felebbezési ügyek ellátása végett. A vádtanács csak egyetlenegy esetben fog hatáskörrel birni, olyankor, amikor fiatalkorú kerül vád alá felnőttel, vagyis a fiatalkorú hatásköre találkozik egy felnőtt rendes bírósági hatáskörével. Ilyenkor a vádtanácsnak joga lesz megszüntetni rövid utón a fiatalkorura nézve az eljárást, még pedig azért, hogy a nyilvános meghurczolástól megmentse. Ez az a szervezet, amelyet a törvény létesít, amihez még csak azt kell hozzátennem, hogy a semmiségi panaszok, amelyek igen szűk körre vannak szorítva, a királyi tábla által fognak elintéztetni, mely ez esetben az utolsó fórum. A főés pótmagánvádnak szintén megmarad a szerepe, mert itt sértett jogok érvényesítéséről van szó. A magán vád joga azonban a seminiségi panaszra már nem fog kiterjeszkedni, mivel ez az eljárást hosszabbitaná és a kiskorúnak erkölcsnevelési érdekeit sértené. A hatásköröknek elkülönítése részben a rendes hatáskörökkel szemben, részben a fiatalkorúak bíróságai között a következőképen történik : A fiatalkorúak bírái, vagyis az egyes birák hatáskörrel fognak bírni mindazon bűntettek, vétségek és kihágások eseteiben, melyeket az 1897. évi életbeléptetési törvény a királyi bíróságok hatáskörébe utal, kivéve azokat, amelyekről mindjárt lesz szó, amelyek megmaradnak a rendes bíróságok hatáskörében. A fiatalkorúak bíráinak hatáskörébe tartoznak másodszor a kihágások közül a királyi bíróságok elé tartozó kihágások általában ; a közigazgatási bíróságok elé tartozó kihágási ügyek közül pedig a csavargás, koldulás, továbbá a tiltott visszatérésre vonatkozó esetek, melyek épen a rosszul nevelt fiatalkorúaknál gyakran fordulnak elő. Azonban itt a törvény bevonja az egyes bírák hatásbruár 27-én, csütörtökön. 35 körébe a szülőknek és gondviselőknek azon kihágásait is, melyek azáltal állanak elő, hogy a gondjukra bizott fiatalok felett a felügyeletet elhanyagolják, vagy csavargásra és koldulásra szoktatják. Bliután ezek mint felnőtt emberek kerülnek a biróság elé, természetesen a rendes fórumok alá tartoznának, azonban a kohéziónál fogva helyes, hogy felettüli itt Ítéljenek. Azonkívül van egy nagyon érdekes hatáskörük is a fiatalkorúak bíráinak, amikor a bíró tulaj donképen lelép az ő bírói székéről és az állami és társadalmi gondviselés megbízott embere gyanánt szerepel; amikor megfenyíthető dehktum tulaj donképen nincs is. Ha a tizenkét esztendő aluli kiskorú, akit a büntető fogalmak szerint gyermeknek hivnak, valamely büntetendő cselekményt követ el, és a biróság előtt megfordul, avagy pedig 18 éven aluli fiatalkorú, nem követ el ugyan büntetendő cselekményt, mindazonáltal oly környezetben van, hogy a züllés vagy erkölcsi romlás veszélyének van kitéve : akkor a biró mégis beavatkozhatik ezeknek dolgába és, mint az államnak egy jótevő megbízottja, elrendelheti ezekre a gyermekekre nézve egész sorát a nevelő intézkedéseknek. A fiatalkorúak gyámjával rendelkezhetik, parancsokat adhat neki, pártfogóra bizhatja a fiatalkorút, külön helyen vagy intézetben helyezheti el, szóval, oly intézkedéseket tehet, melyek a kiskorú erkölcsi megmentésére alkalmasoknak mutatkoznak. Az illetékesség egyszerűen van szabályozva, amennyiben az elkövetés helye egyenlővé van téve a kiskorúak tartózkodási helyével, mert a legtöbb esetben az a biróság fog eljárni, amelyik a kiskorú tartózkodási helyén van. Ami már most az eljárást illeti, ebben a direktivum az, hogy az lehetőleg gyors, egyszerű, minden felesleges komplikáczió nélkül való legyen. A vád rendesen a kir. ügyészre van bizva, a fiatalkorúak ügyészére, azonban ha ez elejtené a vádat, amelynek törvényes okai megvannak a törvényben, akkor a biróság beavatkozhatik vád nélkül is a bűnügybe, valamint a fő- és a pótmagánvádlók jogköre is megmarad. Mégis a kir. ügyésznek tulaj donképen mindig ott kell lennie a tárgyaláson. Az előzetes eljárás nem formaszerü nyomozási és vizsgálati cselekményekből áll. Mindezek az eljárási cselekmények egyesülnek a fiatalkorúak birájában, aki az adatokat összegyűjti, meghallgatja a patronázs egyesületeket, talán a gyermekvédő egyesületeket, a felügyelő hatóságot is, továbbá a szülőket, gyámokat stb., szóval tág köre van neki az adatok összegyűjtésében, még pedig nem annyira a kriminalitás szempontjából, mint inkább abból a szempontból, hogy a kiskorúak erkölcsi és szellemi javítása, nevelése, valamint elhelyezése tekintetében milyen intézkedések szükségesek ? Ezek az u. n. környezet-tanulmányok. A vizsgálatnál szerepelhet orvosszakértő is, mert gyakran fordul elő eset, hogy a fiatalkorú tulaj donképen beteg, talán idegbaj, vagy elmekórság hatása 5*
