Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-437

34 457. országos ülés 1913 február 27-én, csütörtökön. nevelésben részesülve, mint egészséges, meggyógyult lények adassanak vissza a társadalomnak, és igy kezdhessék meg a nagy életküzdelmet már fölszerelve a szükséges szocziális fékekkel. Ez a mozgalom Amerikából indult és nálunk először, amint méltóztatnak tudni, épen a jelen igazságügy minister ur jeles fáradozása következtében (Éljenzés.) az 1908 : XXXVI. t.-czikkben érvényesült, amely a büntető kódex novellája, és a fiatal komákra nézve nevezetes uj intézkedéseket tartalmaz. Kiterjesztette nevezetesen e törvény a fiatalkorúak évhatárát a 18. esztendeig, továbbá a büntetőkódexekben még nem ismert intézkedéseknek egész sorát léptette életbe, amilyen a dorgálás, azután a próbára bocsátás intézménye, a javitó nevelési intézmény, — természetesen fentartván- a fogház és az államfogházbüntetést is, amelyek enyhe voltuk következtében alkalmasak a fiatalkoruakra is, ha azok nagyobb deliktumot követtek el. Mindezen intézkedések nemcsak a büntetőkódexre, hanem az eljárási törvények tekintetében is fontos következtetéseket hoztak magukkal. Lehetetlen az, hogy a büntető perrendtartásnak merev és szigorú formái szerinti, gyakran hosszadalmas, sőt amint tudjuk, nagyon is hosszadalmas processzuális eljárását meghagyhassuk a fiatalkoruakra nézve is, ahol tulaj donképen gyorsan kell cselekedni. Ezeket az intézkedéseket törvény hiján, — mert az akkori viszonyok közt erre nézve törvényt alkotni nem lehetett — az igazságügyminister rendeletekkel pótolta, ugy, hogy a mostani jogállapotban elég fogyatékosan ministeri rendeletek hidalják át a különbséget és az ellenmondást, amely a büntetőnovella és a büntető perrendtartás közt van. Ez természetesen igy nem maradhatott, részben azért, mert ennek végleges megoldása a törvényhozás hatáskörébe tartozik, részben pedig azért, mert időközben oly tapasztalatok is merültek fel, amelyek uj intézkedéseknek, uj anyagi természetű intézkedéseknek inaugurálását szükségessé tették. T. ház! Magyarországon az 1901-ben hozott két gyermekvédelmi törvény, továbbá az 1908. évben a fiatalkoruakra nézve hozott büntetőnovella, ezenkivül jjedig az állami javítóintézetek fokozatos fejlesztése és a társadalmi tevékenység örvendetes közreműködése folytán igen kedvező állapot állt elő a fiatalkorúak mentése és pótnevelési intézkedései körül, ugy hogy e tekintetben Magyarországnak nemcsak hogy nem lehet magát elmaradottnak tekinteni, hanem igen örvendetesen még a külföld figyelme is felénk fordult és intézményeinket tanulmány, sőt utánzás tárgyává tette. Hogy csak néhány adatot mondjak el, épen a kriminalitás köréből, Magyarországon jelenleg a fokozatos fejlesztés következtében 8 állami javítóintézet van működésben, melyek mai áUapotukban ez évre számítva 3005 fiatalkorú javitó nevelésével foglalkoznak, amihez járul 12 társadalmi patronázs javítóintézete. Ezek is 598 fiatalkorút javitanak, ugy hogy 1913-ban már 3603 fiatalkorúnak javitó neveléséről lehet állandóan és pedig oly kedvező körülmények közt gondoskodni, hogy a javitó nevelés átlag egyegy fiatalkorura nézve 3% esztendőre rúghat, ami már olyan idő, mely alatt úgyszólván még beteg fiatalkorú individuumokat is meg lehet gyógyitani. Ehhez örvendetesen fog csatlakozni ez esztendőben még 5 uj patronázs-intézet, egy Gyulán, egy Kassán, kettő Makón és egy Znióváralján. Ezenkivül vannak a patronázsoknak átmeneti intézeteik is, ahol a felekezetek is igen szép harmonikus közreműködést tanusitanak. Egyébiránt az állami gyermekmenedékhelyek is körülbelül 50.000 gyermeket tartanak gondjaik alatt. Ezek a más téren örvendetes állapotok indokolják azt is, hogy egy ujabb lépést tegyen előre a törvényhozás a fiatalkorúak kriminalitásának meggyógyítása terén, hogy továbbá fejleszsze azt az intézményt, mely 1908-ban tulajdonképen félbenmaradt, és megcsinálja az áthidalást is a büntetőnovella és a büntető eljárási törvény közt. Az erre vonatkozó törvényjavaslat fekszik most a t. ház előtt tárgyalás végett, amely három irányban iparkodik javitani és előbbre vinni a megkezdett intézkedéseket : először bizonyos ujabb szervezet létrehozása utján, másodszor egy megfelelő törvényhozási eljárás inaugurálásával, harmadszor pedig — amit már emiitettem — bizonyos ujabb intézkedések beékelése által, melyek ezen alkalommal nagyon czélszerüen illeszthetők be a jogrendszerbe. Ezek az alapelvek határozzák meg az előttünk fekvő törvényjavaslat főbb intézkedéseit, melyeket, hogy a részleteknél ne kelljen a t, házat hosszasabban foglalkoztatnom, rövid vázlatban leszek bátor előterjeszteni. (Halljuk ! Halljuk I) A törvényjavaslat generális szabálya, amely a 8. §-ban van lefektetve, hogy minden olyan esetben, amikor a jelen törvény nem intézkedik, a büntető perrendtartásnak általános intézkedéseit kell a birónak alkalmaznia, vagy hogy helyesebben mondjam, mindig a jelen törvény szabályait kell alkalmazni, de ahol nem intézkedik, vissza kell nyúlni a büntető perrendtartáshoz, annak is azokba az intézkedéseibe, amelyek az egyes birósági vagy járási birósági eljárásra vonatkoznak. A szervezet tekintetében a törvényjavaslat sarkpontja a fiatalkorúak bíróságai. Ezek az uj biróságok nem lesznek külön szervezett királyi biróságok, hanem amint jogi nyelven szokás mondani, ügybiróságok lesznek, vagyis a már meglévő elsőbiróságok keretéből lesznek hatáskörileg elválasztva anélkül, hogy azok szervezetét megbolygatnák. A fiatalkorúak birái egyes birák lesznek, még pedig minden törvényszéknél egy vagy több egyes biró, akiket a minister három évenként fog kijelölni, különös tekintettel kiválóságukra, hajlandóságukra és tapasztalataikra. Ezeken a törvényszéki egyes birákon kivül ki-