Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-437

4-37. országos ülés Í913 fel (írom. 607, 696) hozott képviselőházi határozatokhoz a főrendiház hozzájárult. Ennélfogva a két ház egyetértésével hozott határozatokat országos határozatoknak jelentem M. Bemutatom a t. háznak Fejérvármegye közönségének feliratát a községi jegyzők és segédjegyzők fizetésének rendezése tárgyában. Zilah város választópolgárainak és a zilahi választókerülethez tartozó krasznai járás választópolgárainak Lengyel Zoltán képviselő ur által beadott kérvényét, a választói jog reformja iránt. A felirat és a kérvények a házszabályok 242. §-a alapján előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A választójogi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság előadójának van előterjeszteni valója. Németh Károly : T. ház ! Van szerencsém a külön bizottságnak jelentését az országgyűlési képviselők választásáról szó jó törvényjavaslat tárgyában (ír. 727, 742) tisztelettel benyújtani. Egyben kérem, méltóztassék annak kinyomatását, a ház tagjai közt való szétosztását és az osztályok mellőzésével a ház napirendjére leendő kitűzését elrendelni. (Helyeslés.) Elnök: A benyújtott jelentés ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatik és annak az osztályok mellőzésével való közvetlen tárgyalása iránt a ház később fog határozni. Következik a napirend első tárgya, az alelnök megválasztása. A választás alkalmával a névsort Rudnyánszky György jegyző ur fogja olvasni, a távollevőket Szojka Kálmán jegyző ur jegyzi. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a névsort.) Elnök : Következik a távol voltak névsorának felolvasása. Szojka Kálmán jegyző (olvassa a névsort). Elnök: A szavazás befejeztetvén, a házszabályok 17. §-a értelmében a jegyző urak nyilt ülésben fogják összeszámlálni a szavazatokat. (Megtörténik.) T. ház ! A szavazatok összeszámláltatván, jelentem, hogy összesen 131 szavazat adatott be, amely valamennyi Szász Károly képviselőre szól. (Hosszantartó éljenzés.) Eszerint Szász Károly képviselő urat a ház megválasztott alelnökének jelentem ki. (Hosszantartó éljenzés.) Következik a napirend következő tárgya: a fiatalkorúak biróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról szóló igazságügyministeri törvényjavaslat, illetőleg az igazságügyi bizottság erre vonatkozó jelentésének (írom. 732, 733) tárgyalása. Először az általános vita. Az első szó az előadó urat illeti. (Halljuk! Halljuk !) Kenedi Géza előadó : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A jogtudományban több mint tiz esztendő óta egy nagy reformirány érvényesül, melynek a czélja az, hogy az eddigi kódexekben levő felelősségi és a büntetési rendszert gyökeresen KÉPYH. NAPLÓ 1910 —1915. XVIII. KÖTET. briiár 27-én, csütörtökön. 33 átalakitsa. Álláspontja szerint a mostam kódexekben még túlságosan érvényesül az az avitikus boszuállási irány, amely a bűntetteseket súlyos fenyítékekkel illeti és ezzel a társadalom többi részére elijesztő hatást is iparkodik gyakorolni. Ez a nagy reformirány, melyet talán helyesen nevezünk szocziális iránynak, — a tudományban kriminológiának mondják — ez a nagy reformirány ennek következtében a büntetési rendszert és a felelősségi rendszert oly módon akarja átalakítani, hogy a bűntettest czélszerü intézkedésekkel mintegy átgyúrva, megjavítva, egészségesen adja vissza a társadalomnak, másrészről pedig iparkodjék megelőző intézkedésekkel a bűncselekményeket megfogyasztani, amit már Beccaria ugy fejezett ki, hogy a büntetőjognak végső és igazi czélja, hogy bűntetteket lehetőleg ne is kövessenek el. E kriminológiai irány tulajdonképeni czélja az, hogy a társadalom az állandó kriminalitás eUen megfelelő védelemben részesüljön, részben megelőző intézkedések utján, még pedig komplikált megelőző intézkedések utján, részben pedig a most leirt javitó és átalakító intézkedések utján. Nagyon természetes, hogy ez az irány elsősorban is azoknál a fiatalkorú bűntetteseknél érvényesül, akik serdülő korból kilépve, még nem érték el azt az életkort, amikor az akaratot a megfontolásnak és az erkölcsi tudásnak és tapasztalatnak fékjei korlátozzák és így a beszámithatóságot teljessé teszik. E fiatalkorú bűntettesek nagy része, különösen az alsó rétegekben, oly környezetben él, ahol a milieu hatása is igen kedvez az eltévelyedésnek, sokszor az elzüllésnek vagy a végleges erkölcsi romlásnak, amit a jelenlegi igazságügyminister ur, amikor ez iránynak előharczosa gyanánt lépett fel, helyesen fejezett ki egy tanulmányában a következőképen : (Halljuk ! Halljuk !) »A veszélyeztető környezetben élő gyermekek közül ezren vannak, akik egyszerűen utánozzák a gonosz környezetnek — amelybe sokszor nem hibáik, csak kedvezőtlen sorsuk juttatta őket — rontó példáját, vagy jogosultnak ismerik el azokat az önző szempontokat, illetőleg azt az élvezethaj hászást, amelyek környezetükben uralkodnak, és nem szükséges, hogy épen az alsóbb rétegeknél legyen ez, mert a müveit rétegeknél is előfordul.<< Továbbá : »Az emberek nagy többsége, kivált nagyvárosokban, bizonyos szórakozásoktól való visszavonulást, bizonyos élvezetekről való lemondást, nem érti meg, vagy épen kigúnyolja. Mihelyt a fiatalkorúak azt az iszákoskodást, dorbézolást, amit a felnőttek féktelenül űzhetnek, maguk is megcselekedhetik, akkor cselekményük erkölcstelen vagy büntetendő voltának felismerésére egyáltalában nem lehet számítani.» íme ezek azok a fiatalkorúak, akikkel szemben elsősorban érvényesült a kriminológiai irányzat, még pedig azért, hogy ezek az inkább szánalomra, mint büntetésre méltó egyének megjavító pót5