Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-434

10 h3'i-. országos ülés 1913 január 23-án, csütörtökön. méltóztassék javaslatomat elfogadni. (Elénk he­lyeslés.) Eiílök: Az előadó ur kivan szólni. B. Pap Géza előadó: T. ház! Az állam­titkár ur által beadott javaslatot az általa el­mondott indokok alapján a magam részéről is elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a harmadik szakaszt az államtitkár ur által java­solt módosítással elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor azt az államtitkár ur módosításá­val elfogadottnak jelentem ki. Következik a negyedik szakasz. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a 4—12. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, annak har­madszori olvasása a holnapi ülésre tűzetik Id. Következik a napirend harmadik pontja: a Bega-csatornának a temes—begavölgyi viz­szabályozó társulat ármentesitése érdekében is szükséges rendezéséről szóló 1902 : XXII. t.-czikk módosítása tárgyában a pénzügyminister törvény­javaslata (írom. 686, 695). Az előadó urat illeti a szó. B. Pap Géza előadó ." T. képviselőház ! Az 1902. évi XXII. t.-czikk 3. §-ának rendelkezéséhez ké­pest a temes—begavölgyi társulat vízszabályozási társulatnak munkálatai végrehajtásának és meg­valósításának lehetősége czéljából három millió korona kamatmentes állami előleg folyósittatott azzal a kötelességgel, hogy a társulat ezen kamat­mentes állami előleget 1913 január 1-én köteles visszafizetni az államkincstárnak. Hogy a társulat ezen fizetési kötelezettségének eleget is tegyen, ugyancsak ezen törvényjavaslatban megállapit­tatott, hogy, amennyiben pedig ezen kötelezett­ségének nem tenne eleget a társulat, köteles a vissza­fizetési időponttól kezdve négy százalékos kamatot fizetni és mindaddig nem részesül adóvisszatérités­ben. amig kölcsönvisszafizetési kötelezettségének eleget nem tesz. A társulat 1912 április hó folyamán tartott közgyűlésében ezen állami kölcsön visszafizetésére egy közönséges annuitásos kölcsön felvételét hatá­rozta el és igy igyekezett eleget tenni az 1902. évi törvényben reá rótt kötelezettségnek. Az időköz­ben beállott nehéz pénzviszonyok azonban lehe­tetlenné tették, hogy ezen kölcsönt felvegye. Méltányolva a társulatnak azt a szándékát, hogy ezen kötelezettségének a maga részéről eleget akart tenni és méltányolva azt, hogy nem saját mulasztása következtében, hanem a nehéz pén£­viszonyok miatt nem teljesítheti, a jelen törvénj^­ben a törvényhozástól felhatalmazás kéretik arra, hogy a társulat ezen kölcsön visszafizetése nélkül is adó visszatérítésben részesüljön, köteles azonban a négy százalékos kamatot utólagos részletekben az államkincstárnak megfizetni. Tekintettel arra, hogy a társulat önhibáján kivül jutott abba a helyzetbe, hogy a törvény által előirt kötelezettségének eleget nem tehet, azt hiszem, méltányos annak a szempontnak figye­lembe vétele, hogy ebből kifolyólag a társulat anyagi károsodást ne szenvedjen és az adóvissza­térités előnyeiben részesüljön. Annál inkább méltá­nyolható a törvénynek ez a rendelkezése, mert az 1913 január elsején beálló négy százalékos kamat­fizetési kötelezettségtől eltekintve a pénzügy­ministernek biztosíttatik az a jog, hogy felszó­lítsa a társulatot arra, hogy egy éven belül az előleget is visszatérítse. Amennyiben ennek a felhívásnak a társulat nem jenné eleget, felhatal­maztatik a pénzügyminister, hogy ezt a kölcsönt mint annuitásos kölcsönt felvehesse és az annui­táshoz szükséges törlesztési összeget a társulati érdekeltségre vethesse ki. A pénzügyi bizottság, tekintetbe véve az érdekeltekkel szemben fennálló méltányossági szem­pontokat, másrészről kellően biztosítottnak látva az állani pénzügyi érdekeit is, ajánlja a t. képviselő-" háznak, hogy ezt a törvényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (He­lyeslés.) Elnök." Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezett­nek nyilvánitom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—3. %%-ait, amelyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak). Ezzel a javaslat részleteiben is letárgyaltat­ván, (Élénk felkiáltások a jobboldalon : Éljen az előadó!) annak harmadszori olvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Napirend szerint következik a nyiregyháza­vidéki kis vasutak részvénytársaság engedély­okiratainak egyesítéséről a kereskedelemügyi mi­nister törvényjavaslata (írom. 579, 698). Az előadó ur kivan szólni. Szabó János előadó : T. képviselőház ! A keres­kedelemügyi minister ur törvényjavaslatot terjeszt be az országgyűléshez a nyiregyháza-vidéki kis vasutak részvénytársaság engedélyokiratainak egyesítése tárgyában. A kereskedelemügyi minister ur e törvényja­vaslatban meghatalmazást kér arra, hogy a nyíregyháza—dombrádi helyiérdekű vasút és a buj—balsai szárnyvonal építésére és üzletére vo­natkozó határozmányokat egy uj, egységes, az említett részvénytársaság egész vasúthálózatára kiterjedő egyetlen egy engedélyokiratba foglalhassa. Felhatalmazást kér arra is, hogy a kiadandó egységes engedélyokiratba oly határozmány vétes­sék fel, melynek értelmében a buj—balsai szárny­vonalra vonatkozó engedélyokirati függelék kel­tétől : 1911. év február hó 26-ától számított 15 év tartamára a társaság részére előjog biztosittassék minden olyan körforgalmú vasútra, mely a tár­saság vasutvonalát a magyar királyi államvasutak

Next

/
Thumbnails
Contents