Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-402

u h-02. országos ülés 1912 június 22-én, szombaton. — már az általam előbb is jelzett elvi álláspontnál fogva. (Helyeslés.) Még egy módosításom van a 30. §-hoz, nevezetesen az, hogy negyedik, illetőleg most már ötödik bekezdésül iktattassák a következő szöveg (olvassa): »Annál a tisztviselőnél, aki olyan állásból, amelyre nézve ez a törvény a magasabb fizetési osztályba való előléptetést, vagy a magasabb fizetési osztálynak megfelelő szolgálati pótlékban való részesítést megengedi, a magasabb fizetési osztályba sorozott valamely állásra már e törvény hatálybalépte előtt bejutott, a fizetési fokozatokba való besorozás szem-, pontjából a korábbi állásban eltöltött azt az időt, amely a jelenlegi állásának megfelelő fizetési osztályba való előléptethetésre vagy ily szolgálati pótlékban való részesitbetésre az e törvény által megkívánt időtartamot meghaladta, ugy kell számítani, mintha az a jelenlegi állásában telt volna el.« (Helyeslés.) Az utolsó módosítást indokolni óhajtanám. (Halljuk!) Méltóztassék figyelembe venni e sok pótlás, illetőleg módosítás indokául a következőket. (Halljuk!) A 30. §. első bekezdésének rendelkezése szerint bizonyos esetekben kedvezőtlenebb fizetéshez juthat az olyan tisztviselő, aki a törvény életbeléptetése előtt magasabb fizetési osztályú állásba lépett elő, mint az, aki régi állásában megmaradt. Ezt a visszásságot orvosolni kellett, és ennélfogva a kormány a pénzügyi bizottság tárgyalása során honorálta a két bizottság aggályát és pedig akként, hogy ezt a módosítást, illetőleg pótlást terjesztette elő. Ajánlom azokat elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senkisem kíván szólni, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Gondolom, méltóztatik a ház beleegyezni, hogy a szövegre mindjárt az előterjesztett módosításokkal együtt, vagyis az előadó ur által a bizottság nevében javasolt módosított szövegre tegyem fel a kérdést. (Helyeslés,) Méltóztatnak beleegyezni ? (Igen!) Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e a bizottság által javasolt módosított szövegben a 30. §-t, igen vagy nem ? (Igen!) A 30. §. módosított szövegében elfogadtatott. Következik a 31. §. Szojka Kálmán jegyző (olvassa a 31. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Haydin Imre előadó: T. ház! (Halljuk!) A 31. §. 2. bekezdésének világosabb szövegezése végett a »vagy szolgálati pótlékban részesítés kérdésében* szavak helyett »vagy első szolgálati pótlékban részesítés kérdésében* szavak lennének teendők. Ajánlom módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senkisem kíván szólni, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Gondolom, méltóztatnak ismét beleegyezni, hogy közvetlenül a módosított szövegre tegyem fel a kérdést. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a 31. §-t az előadó ur által a bizottság nevében ajánlott módosított szövegben? (Igen!) Elfogadtatik. Következik a 32. §. Szojka Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 32—42. §-aü, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, harmadszori olvasása és megszavazása a hétfői ülés napirendjére fog kitüzetni. (Éljenzés.) Következik a napirend második pontja: törvényjavaslat a városok fejlesztéséről (írom. 523, 566) és pedig elsősorban az általános vita. Az előadó ur kivan szólni. Haydin Imre előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) Országunk kulturális és anyagi fejlődése talán sehol sem nyer olyan pregnáns, feltűnő és egyúttal jellegzetes kifejezést, mint épen városainknak az előhaladásában, melyek épen azért már messze elhagyták azokat a kereteket, melyeket valaha az 1886 : XXI. és XXII. törvényczikkek számukra megadtak. Városaink adminisztratív helyzete úgyszólván kirí már ezen keretekből és sürgős reformot követel és ha ezen reformot ma még a maga egészéhen keresztülvinni nem lehet, ugy ez főleg arra vezethető vissza, hogy a reformnak egyik tengelyét képező önkormányzati berendezést mindaddig nem lehet keresztülvinni, mig a választójogi reform dűlőre nem. jut, a melylyel az szoros összefüggésben áll. Minthogy azonban a viszonyokon okvetlenül segíteni kellett, a kormánynak úgyszólván kötelessége volt, hogy az adott viszonyok között és a szerzett tapasztalatok alapján oly javaslatot állítson öss,ze és terjeszszen a törvényhozás elé, mely számol az eddigi viszonyokkal, számol azokkal az átalakulásokkal és mintegy kaput nyit a városoknak arra, hogy az elkövetkezendő nagy városi reform helyesen, czélszerüen és okszerűen bevezethető és intendálható legyen. A belügyminister tehát az előterjesztett törvényjavaslatban kénytelen volt megelégedni azzal, hogy a létező bajokon az adott viszonyok közt segítsen és a szükségleteket a sürgősség határai közt kielégítse, kifejezvén egyúttal abbeli készségét, hogy a reformot mielőbb kiépítse és az erre szükséges előfeltételeket megteremtse. Sőt e részben a törvényjavaslatban fix határidő is állapíttatott meg, amennyiben méltóztatik tudni, hogy a törvényjavaslat 30. §-ában el van rendelve, hogy a városok szervezete, közigazgatása, háztartása és rendőrsége a törvényjavaslat törvényerőre emelkedésétől számítandó két éven belül korszerű reform alá vétessék. A jelen törvényjavaslat tehát nem egyéb, mint a városi