Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-424

406 ÍM, országos ülés 1912 deczember 11-én, szerdán. diumba jutott, időközben az épület létesítésére kiirt pályázat is lejárt. A muzeumok, műemlékek, közművelődési czélok 3,956.000 K-val vannak dotálva, az emelkedés 325.000 K. Az ország három nagy fővárosi múzeumánál fokozatos fejlődés mutatkozik. Sajnos, a Nemzeti Múzeumnál erősen érezhető helyszűkének megszüntetése még mindig nem sikerült, örvendetes haladást lehet konstatálni vidéki muzeális intézeteinknél, amelyeket az állam hathatósan támogat, és amely intézmények a vidéki életbe a kultúrának eléggé meg nem becsülhető uj elemeit viszik bele. Ez idő szerint Sepsiszentgyörgyön és Kecskeméten vannak nagyobbszabásu építkezések. A tudományos és irodalmi czélok támogatásánál 70.000 K a többlet. A tétel felemelése szükségessé vált, hogy a tudományos társulatok, tudományos kutatások, tudományos irodalmi vállalkozások megfelelőbb támogatást nyerhessenek. A szeizmikus intézet például, amely a földgázkutatások körül jelentős uj szerepet nyert, 10.000 K többletet kapott. Uj tétel a közigazgatási és igazságügyi tisztviselők továbbképző tanfolyamának szervezésére fordított összeg, amelynek alapján 1913-ban a tanfolyam fog tartatni. Átveszi az állam a Fraknói püspök ur által nagy áldozatkészséggel alapított római magyar történeti intézetet, amelynél két nagyobb ösztöndijat létesít s adminisztráczionális czéljaira is bizonyos összeget fordit, a két czélra együttesen 20.000 koronát. Ha még felemlítem, hogy a nyugdijak összege 2,685.000 korona és az emelkedés 180.000 korona, gondolom, a közoktatásügyi tárcza eme részének ismertetését befejeztem, ha felemlítem, hogy a központi adminisztráczió költségei, amelykre részletesebben kiterjeszkedni nem kívánok, 285.000 korona emelkedést mutatnak. Áttérek most már a tárcza vallásügyi részének ismertetésére. Itt mindenekelőtt ki akarom emelni azt a nagy sikert, amelyet a minister ur azáltal ért el, hogy egy uj görög katholikus püspökséget, annjd hivő lélek sóvárgását, szervezhetett és állithat fel s a költségeket biztosíthatta. Egyébként a költségvetés eme részének két tétele van. Az egyik az egyházak segélyezésére fordított 7,892.000 korona, melynél az emelkedés 978.000 korona. Részesedik az összegben és emelkedésben az erdélyi római katholikus státus, a görög katholikus egyház, az ágostai, a református, a görög keleti román és szerb, az unitárius egyház az izraelita felekezet; a magyarországi református és evangélikus egyházak segélyezésére az 1878 : XX. t.-czikk alapján fordított összeg 4,000.000 helyett az 1913. évben 4,400.000 korona, A második tétel a költségvetés e részében a lelkészi jövedelem kiegészítése az 1908 : XIV. t.-czikk és az 1909 : XIII. t,-czikk alapján, E tétel 4.160,000 koronáról 4,250.000 koronára emelkedik, vagyis a szaporodás 90.000 korona. Végül — és ez nagyon fontos — a minister ur beiktatott költségvetésébe egy harmadik tételt, amely most először szerepel s amely egy régi kezdeményezés és régi óhaj betetőzése, t. i. a lelkészi illetményeknek korpótlék utján való kiegészítésére 3,690.000 K uj tételt vett fel költségei közé Ez ügyben is a minister ur külön törvényjavaslattal fog a ház elé járulni, amely ezen rég megoldásra váró kérdést, reméljük, közmegelégedésre meg fogja oldani és nagyfontosságú és a messze jövőbe kiható kezdeményezés. Ezzel talán felemlítettem a legfontosabb dolgokat. Vannak még bizonyos újítások, amelyekei érintés nélkül hagyni nem akarok. Ilyen pl. egy országos gyorsírói tanácsnak szervezése. A gyorsírás intenzivebb oktatása — amint azt a gazdasági élet mutatja — tényleg nagyon fontos, nagy jelentőséggel bír (ügy van !) és a gyorsirászat terén egyesületek, egyesek igazán olyan önzetlen, olya;i kitartó munkát folytatnak, hogy ezt tovább is figyelembe nem venni csakugyan nem lehet Kezdeményező lépést tesz a minister ur az intenzivebb és egységesei;b rajzoktatás ügyében, (Helyeslés.) és nagyobb összeget fordit az analfabéták oktatására. Ezekben per summos apicer ismertettem talán a költségvetés sokfelé ágazó szövevényes tételeit és e rövid ismertetéssel ki tudtam talán tűnhetni, hogy mily szeretettel ápolja a minister ur nagyfontosságú tárczája minden részletét és hogy a fokozatos fejlődés biztosítására sikerült is beállítania és megszereznie ezen költségvetésben a szükséges anyagi eszközöket. (Élénk helyeslés.) Ugyanazért tisztelettel ajánlom a t. háznak, hogy a költségvetést ugy általánosságban mint részleteiben elfogadni kegyeskedjék. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : Ki következik ? Szojka Kálmán jegyző: Giesswein Sándor! Giesswein Sándor: T. képviselőház! Teljes elismeréssel vagyok a t. előadó urnak imént hallott előadása iránt, amely bár főkép statisztika volt, mégsem száraz számokat adott nekünk ; azok a számok tényleg sokat beszélnek. Mindenesetre eüsmeréssel kell adóznunk azért, hogy az 1913. évi költségvetés a közoktatásügy terén mintegy 24 millió, azaz 24%-os többletet mutat fel, a múlt évi költségvetéssel szemben. Én ezzel szemben csak azokra a nagy, rengeteg feladatokra akarok rámutatni, amelyeket nekünk ezen a téren teljesítenünk kell és amelyekhez arányosítva én mindezt a dicséretes haladást magában véve még sem tarthatom elegendőnek. A kultúra a nemzet életében az, ami a növény életében a virág. A növény abból a sárga vagy fekete földből szívja ki azokat az anyagokat, amelyek csodálatos anyagcsere folytán hol bíborszínben tündökölnek, hol a nefelejtsnek és az ibolyának szép szende színében. És mégis az a virág azért nemcsak poézis, hanem az élet leg-