Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-421

332 Vil. országos ülés 1912 deczember 7-én, szombaton. esetre, ha az erőhatalom csak magára a váltóbirtokos személyére vagy annak megbízottjára, tehát pl. az óvás felvételével megbízott egyénre vonatkozik. A törvényjavaslat visszaható erővel is bir, annyiban, hogyha az erőhatalom 1912. szeptember 20-ika után állt be, a javaslat a váltójogok fentartása tekintetében érvényes. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben annál inkább elfogadni, mert a jelenlegi helyzet a magyar közgazdaság komoly érdekei tekintetbevételével ezt sürgősen szükségessé teszi, és mert különben is a hágai nemzetközi egyezmény az egységes váltójog dolgában teljesen hasonló megegyezést hozott létre. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául, igen vagy nem ? (Igen I) A ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadván, következik a részletes tárgyalás. Erre nézve megjegyzem, hogy a dolog természeténél fogva az igazságügyi bizottság által elfogadott szöveg képezi a tárgyalás alapját, s a törvényjavaslat szövege az igazságügyi bizottság jelentésében látható módosítással fog felolvastatni és tárgyalás alá vétetni. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. %.-t). Nagy Ferencz ! Nagy Ferencz: T. ház ! A szakasz első bekezdése helyett a következő szöveget vagyok bátor elfogadásra ajánlani: »Ha a váltó bemutatása vagy az óvás felvétele a megszabott határidőkben elhárithatlan akadályba ütközik (erőhatalom esete), ezek a határidők meghosszabbíttatnak*. Az a körülmény indit engem ezen módosítás beterjesztésére, hogy a szöveg, ugy a hogy az eredeti törvényjavaslatban és az igazságügyi bizottság szövegezésében jyroponáltatott, túlságosan abszolút módon beszél arról, hogy a váltót bemutatni és az óvást felvenni nem lehet, holott a hágai nemzetközi egyezménynek megfelelő 53. §-a csak az akadályról, mint ilyenről beszél, nevezetesen a franczia eredeti szöveg ezt mondja : »est empeché par un obstacle insurmontable«, ami kevésbbé jelent egy abszolút lehetetlenséget, mint ahogy a törvényjavaslatban kifejezésre jutott. Miután mégis lényegileg a hágai nemzetközi egyezmény megfelelő szabályát kívánjuk beczikkelyezni, habár nem is, mint olyant, mert az egy későbbi dolog, de nehogy később divergenczia legyen, ezért vagyok bátor egy olyan szöveget proponálni, mely a hágai nemzetközi egyezmény szakaszának hívebben felel meg. Ez az, ami benn van a propozicziómban, hogy t. i. elháríthatatlan akadályba ütközik, ami nem. olyan abszolút lehetetlenség, mint ami az eredeti javaslatban foglaltatik. Ezen alapon kérem a módosítás elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha senki nem kivan szólni, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Miután az előterjesztett módosítás a javaslat szövegével ellentétben áll, ugy fogom a kérdést feltenni, hogy az eredeti és a módosított szöveget egymással szembeállítom. Abban az esetben, ha a ház az eredeti szöveget fogadná el, a módosítás esik el, abban az esetben pedig, ha a ház az eredetit mellőzi, a szakaszt módosított szövegében fogom elfogadottnak kijelenteni. (Helyeslés.) Méltóztatnak a kérdésnek ily módon való feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem tehát a kérdést, méltóztatik-e a törvényjavaslat 1-ik §-át változatlanul, szemben az előterjesztett módosítással elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A ház az eredeti szöveget mellőzi és ennek folytán az 1. §-t Nagy Ferencz képviselő ur módosításával fogadta el. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. és 3. §§-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A tör vén yj avaslat ekként részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása és megszavazása a ház legközelebbi ülésének napirendjére fog ki tűzetni. Következik a napirend harmadik pontja : a bérlő és a haszonbérlő által elvállalt adófizetési kötelezettség teljesítéséről az uj egyenesadótörvények életbelépte után, az igazságügyminister ur törvényjavaslata (írom. 604, 660). Itt ismét a törvényjavaslat eredeti szövege az igazságügyi bizottság által javasolt pótlással fog a tárgyalás alapjául szolgálni. Következik a törvényjavaslat általános vitája. Az előadó urat iUeti a szó. Várady Zsigmond előadó : T. ház ! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot a jövedelmi adóról szóló törvénynek 1913. január 1-én való életbeléptetése tette szükségessé. Az általános jövedelmi pótadó a bérlőt és a haszonbérlőt terhelte mindazon esetekben, amelyekben a bérlő, illetve a haszonbérlő magát az összes állami egyenesadók viselésére kötelezte. A mondott határidőben a régi általános jövedelmi pótadó a személyi adót képező jövedelmiadóvá lesz és ennélfogva szükségessé vált annak megállapítása, hogy a bérlőt, illetve a haszonbérlőt e tekintetben minő kötelezettség terheli. A törvényjavaslat az igazságügyi bizottsággal egyetértésben azt az álláspontot foglalja el, hogy a bérlő vagy haszonbérlő ugyanazt a jogi és gazdasági helyzetet tartsa meg, mint amelylyel birt a régi általános jövedelmi pótadó érvénybenléte alatt, ha csak ellenkező megállapodás a felek között nem létesült. Ennélfogva a javaslat azt az elvet állítja fel, hogy a bérlő, illetve haszonbérlő annyit és oly összegben tartozik a jövedelmiadó érvénybenléte alatt a bérbeadónak, illetve haszonbérbeadónak