Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-419

286 kí9. országos ülés 1912 deczember 5-én, csütörtökön. tetésében az a körülmény, hogy az 1902. év folyamán igen lényeges beruházásokat tudtunk végrehajtani. Szándékosan használom, t. ház, e kifejezést, hogy végrehajtottuk. Mert nézetem szerint a vasúti forgalmi akadályok megszüntetésére nem elég, hogy mi tételeket állítunk be a költségvetésbe ; azokat csak akkor fogjuk megszüntetni, ha a beállitott tételeket igyekezünk tényleg végre is hajtani. (Igaz ! ügy van !) Ebben a tekintetben az 1912. évre vonatkozólag lényeges javulásról számolhatok be a t. háznak. Az 1911. év végén a képviselőház által beruházásokra megszavazott, fel nem használt hitel, 75 millió korona volt. 1912-re megszavaztatott 114 millió korona. Kerek számokban beszélek, hogy ne untassam a t. házat. Ez tehát összesen 189 millió. Ebből már pénztárilag felhasználtatik az év végén 127 millió. Vagyis mig a múlt évben a megszavazott összegből 75 millió maradt hátra, most az összes megszavazott 114 milliót felhasználhatjuk és emellett még körülbelül 13 millió lesz az, amivel többet használtunk fel, mint a mennyi megszavaztatott. E felhasználás keretén belül már most az állomási vágányok szaporodnak 320-szal, a raktár szaporodik 18.000 négy-szögméter területtel, a rakodók 20.000 négyszögméterrel, a nyilt rakodó pedig 200.000 négyszögméterrel. Méltóztatik tehát látni, hogy mind épen olyan vasúti intézmények fejlesztetnek, amelyeknek hiányai eddig a torlódások főokozói voltak. (Helyeslés.) A felszerelések tekintetében a szaporodás 140 személykocsi, 141 kalauzkocsi, a teherszállító kocsik pedig 2620 darabbal szaporodnak. Tapasztalva azt a kedvező előnyt, amely ebből az összeállításból a forgalom lebonyolítására várható, az 1913. évi költségvetést is ugy igyekeztem összeállítani, hogy azokat a befektetéseket vettem elsősorban, amelyek az egyes állomások és magának a vasútnak szolgáltató képességét emelik, (Helyeslés.) s a fősúlyt nem tisztán a járművek szaporítására fordítottam. (Helyeslés.) Ennek illusztrálásakép utalok arra, hogy a forgalmi eszközök szaporítására csak 49,722.000 korona szerepel a költségvetésben ; míg építkezésekre, vagyis a vasutak szolgáltató képességének fokozására 87,790.000 korona van felvéve. (Helyeslés.) A vasutak kapcsán legyen szabad ez idő szerint még két kérdésről megemlékeznem. Az egyik a fővárosi központi pályaház rendezésének ügye, (Halljuk! Halljuk!) amely tekintetben szabad legyen a t. háznak tudomására hoznom, hogy nekem már ismételten és ismételten volt alkalmam ez óv folyamán ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ma gamra nézve a főszempontok iránt megegyezésre jutottam. Most a további teendő az lesz, hogy miután a pályaházak rendezése a legszorosabb összefüggésben van magával a főváros rendezésével, még mielőtt a megállapított tervezettel az érdekeltek elé lépek, a főváros vezető férfiaival akarom megbeszélni a dolgot, nehogy az ő igényeik a legutolsó perczben merüljenek fel. (Helyeslés.) Amint ez megtörtént, egy nagyobbszabásu értekezletet fogok összehívni, ahol megbeszéljük a kérdést, és igy a kérdés eldöntése azt hiszem, rövid idő alatt várható. (Helyeslés.) Már pedig az eldöntés itt is lényeges fontosságú, mert amint méltóztatik tudni, a főváros fejlődése ennek a kérdésnek mikénti eldöntésével a legszorosabban összefügg. (Igaz ! Ugy van !) A fő szempontokra vonatkozólag, melyekre nézve ez irányban magamban megállapodtam, legyen szabad kiemelnem, hogy nézetem szerint a fővárosi indóházak kérdése nem a jelenlegi állomások, hanem átfutó állomások rendszerével oldható meg helyesen, mert hiszen nekünk a fővárosban a vasutak szolgáltatóképességét kell fokoznunk, már pedig az ilyen rendszerrel épült vasúti állomások jóval több szolgáltatást képesek teljesíteni, mint a mostaniak. Ennek következtében nem maradhatnak meg maguk az állomások mai helyükön. Hogy hova fognak kimenni, még nincsen eldöntve és nem akarok e tekintetben már csak azért sem nyilatkozni, nehogy — ha ezen nyilatkozatom esetleg nem válnék be — ez bizonyos telekspeku láczióra vezessen. (Élénk helyeslés.) A másik kérdés mely szintén talán érdekelni fogja a t. házat, a vasutakkal kapcsolatban, a tarifaemelés hatása. (Halljuk! Halljuk!) Erre vonatkozólag örömmel konstatálhatom, hogy amilyen idegenkedéssel és mondhatni félelemmel fogadta a nagyközönség a tarifaemelést, — ahogy az életbelépett, bizonyos megcsendesedés állt be. Én reméltem és hittem, hogy sokkal veszedelmesebbnek látja a nagyközönség, mint amilyen lesz a valóságban. Ha fordultak is elő egyes kirívó hátrányok, igyekeztem fentartani a tarifarendszerben a kedvezmények rendszerét és ezen kedvezmények rendszerének több-kevesebb kiterjesztésével sikerült igen sok esetben a felmerült elégületlenséget megszüntetni. A tarifaemelés pénzügyi eredményéről röviden csak azt jelzem, hogy ez az árudijszabásnál 5 hó alatt hét millió, tehát havonkint 1,400.000, a személy díj szabásnál 3 hó alatt 1.500.000, vagyis havonkint 500.000 korona többletet eredményezett, ugy, hogy ezen tarifaemelés végrehajtása alapján az az eredmény, melyet számításba vettünk, minden valószínűség szerint be fog következni. (Élénk helyeslés.) Mielőtt a vasutakkal végeznék, méltóztassék megengedni, hogy ón is rátérjek t. barátom az előadó ur beszédének azon részére, melyben a vasút és a posta igazgatásával foglalkozik. (Halljuk! Halljuk !) Idevonatkozó fejtegetéseimet két részre kívánom osztani: először jelezni kívánom ezzel szemben álláspontomat és másodszor néhány felvilágosítást óhajtanék adni. Álláspontom e kérdésben az, hogy én magam is tudom, hogy mind a vasútnál, mind a postánál vannak dolgok, amelyek fejlesztést, továbbszervezést, sőt mondjuk ki nyíltan: javítást