Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-418

252 ltl8. országos ülés 1012 fegyverzet, erődítési munkálatok stb. ; kiterjednek azután szállító-eszközökre, amennyiben tudva­levő, hogy az operáló hadsereget függetlenítenünk kell. ennek következtében az általam előbb emii­tett javakat a hadseregnek utána kell szállítani és az operáczió alatt közelében kell tartani. Hogy némi fogalmunk legyen arról, hogy tulaj donkép mennyit használ, nyü és koptat el a hadsereg, legyen szabad néhány konkrét adatot felsorolnom. (Halljuk ! Halíjuk !) A hadsereg állo­mányát két millió főre téve és tekintetbevéve, hogy a napi élelemanyag egészen másfél millióig terjed, naponként 30.000 métermázsa élelemre van szük­ség. Ez havonként már 900.000 métermázsa, és egy három hónapos háborút feltételezve, 2,700.000 métermázsa. Amennyiben a hadsereg kötelékében 500.000 ló van és a napi lótáp átlag 8 kilóban van megállapítva, naponkint 40.000 métermázsa ló­tápra van szükségünk, ami, három hónapos há­borút feltételezve, 3,200.000 métermázsát tesz ki. A tábori szükségletek — bár ezek bizonyos tekintetben alárendelt értékkel bírhatnak sokak szemében — naponkint 80.000 métermázsát tesz­nek ki. Ezek közé számítom a fekszalmát, az alom­szalmát és a tűzifát. Ruházat tekintetében pedig legyen szabad megjegyeznem, hogy amennyiben a hadsereg folytonosan mozog, esőben, sárban, ködben, szóval minden elképzelhető időszakban s a legtöbb esetben táborozik, ennek következté­ben a ruházat is hihetetlenül romlik, ugy hogy nem túlzok, ha azt mondom, hogy az 1,500.000 főből álló készletet, amelylyel jelenleg rendelke­zünk, három hónap alatt újból pótolni kell. Lőszer tekintetében legyen szabad megjegyeznem, hogy ha egy hosszabb háborút feltételezek, amelyben puskánkint ezer lövést számitok, akkor egy milliárd töltényre van szükségünk. Hasonlóképen sok százezer számra megy az ágyuk töltényszük­séglete is. Már most, tekintettel arra, hogy a hadsereget operáczió közben kötelességünk önállósítani, füg­getleníteni s ennek következtében az általam emiitett javakkal, eszközökkel úgyszólván ellátni, méltóztassanak erre való figyelemmel elhinni, hogy ezek szállítása szempontjából nekünk az összes vasutakat bizonyos időn át igénybe kell vennünk, de különösen az országos fuvarokat, amelyekről hasonlókép mondhatom, hogy nem túlzok, ha azt állítom, hogy körülbelül kétszázezer ilyen országos fuvarra lenne szükségünk : négyszázezer lóra és kétszázezer kocsira. Természetes dolog, hogy ezenkívül még szükségünk van arra is, hogy üzem­ben tartassanak olyan intézmények, amelyek a hadsereg szolgálatában állanak, mint pl. a vasút és gondoskodnunk kell arról, hogy ugy ezek, mint a bizonyos katonai szükségleteket előállító inté­zetek üzemben tartása szempontjából ezek kellő szénkészlettel rendelkezzenek. Mivel az én felfogásom szerint a hadvezető­ség szabad egyezkedés alapján abszolúte nem képes ezeket a szükségleteket megszerezni, be­szerezni, előállítani, más oldalról pedig tisztán deczember k-én, szerdán. áll előttünk, hogy ezen czikkek megszerzése, be­szerzése, előállítása nélkül a hadsereg akcióképes­nek nem mondható, amit legjobban bizonyít a most lefolyt Balkánháboru, amelyben, mondhatom a törökök vereségei jórészt annak tulaj donithatók hogy éheztek, fáztak és az utánszállított czikkeket nem kapták meg idejekorán, — mondom, ennek következtében a kormánynak kötelessége volt oly törvényjavaslattal előállani, amely a lakosságot a jus eminens alapján arra kötelezi, hogy személyes és tárgyi szolgáltatásokat ár- és kártérítés mellett teljesítsen. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház ! A történelemben azt olvas­suk, hogy egykori felséges uralkodónk, Mária Terézia, hadba szólitván a magyarokat, a magyar urak azt mondták : Vitám et sanguinem ! A le­genda szerint azt is hozzátették : Sed avenam non. Az avena tulaj donképen hadszolgáltatásokat je­lentett átvitt értelemben. Ezeknek a hadszolgáltatásoknak az akkori időben nem volt oly jelentőségük, mint 'ma, ami­dőn a modern hadviselésnek szüksége van a harczba menő millió egyénen kivül arra, hogy a nemzet a maga egész szellemi, erkölcsi és anyagi erejét is áldozza fel erre a czélra. (Igaz I ügy van I) Ha tehát mi mindannyian az állam honmentő és honfentartó munkájában a háború révén is része­sedni akarunk ; ha mi azt akarjuk, hogy a hábo­rúban sikert arassunk : nekünk más jelszavunk nem lehet, mint vitám et sanguinem, azután: pecuniam et laborem pro rege et patria. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : Kivan még valaki szólam ? Ha senki szólam nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólani. Következik a szavazás. Kérdem a t. háztól, elfogadja-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes vita alapjául, igen vagy nem ? (Elfogadjuk !) A törvényjavaslat általánosságban egyhangúlag elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Szinnyei-Merse Félix jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czimét, valamint 1—36. %-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat általános­ságban és részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasását a ház a legközelebbi ülés napirendjére tűzi ki. (Helyeslés.) Következik a napirend második tárgya, a lovak és járművek szolgáltatásáról szóló törvény­javaslat tárgyalása (írom. 630, 655) és pedig elő­ször az általános tárgyalás. Az előadó ur kivan szólni. Simon Elemér, a véderäbizottsácj előadója: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a lovak és járművek szolgáltatásáról szóló törvény­javaslatot a véderőbizottság megbízásából bátor vagyok a t. ház ele terjeszteni, csak röviden vagyok bátor utalni arra, hogy ezen törvényjavaslatnak szükségessége ugyanazokban az okokban rejlik, amelyeket az előbbi törvényjavaslattal kapcso-

Next

/
Thumbnails
Contents