Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-417

240 híl. országos ülés 1912 deczember 3-án, kedden. Nem szándékozom t. ház ezen itt felsorolt tételek indokolásánál hosszasabban időzni, (Halljuk ! Halljuk !) miután az emelkedés normális keretekben mozog. Az ipari és kereskedelmi ozéloknál iparfejlesztésre a kereskedelmi minister ur által felvett összeg azt hiszem, elegendő lesz a valóban reális szükségletek kielégítésére. Arra természetesen, hogy mesterséges utón irreális szükségleteket dotáljunk, melyekből a hazai iparnak valójában semmi haszna nincs, ez a 9 milliónyi hitel nem nyújt fedezetet, (Igaz ! ügy van !) de azt hiszem, hogy az ország iparfejlesztési szükségletének lassú lépésekben, de biztosan haladva elegendő támaszt nyújt. (Igaz ! ügy van !) Azon tételek szükséglete, melyekkel kissé hosszabban szándékozom a házat foglalkoztatni, először a közutak szükséglete, mely rendes rendkívüli kiadásokban, valamint beruházásokban 7,074.060 koronával emelkedik ; azután a postatávirda és távbeszélő szükséglete, mely a rendes kiadásoknál 10.246.000 koronával, a beruházásoknál 2.000.000 K-val és végül a m. kir. államvasutak szükséglete, mely a rendes kiadásoknál 35,465.000 K-val, a beruházásoknál 59,399.000 K-val melkedik. Ez a három tétel az, amelylyel behatóbban kivánok foglalkozni, a ház figyelmét kérve ezen igazgatási czimekre. Az egyik fénypontja a költségvetésnek, a másik két tétel az ellenkezője. Fénypontját képezi a költségvetésnek a közúti szükségletnek előirányzata. (Igaz ! TJgy van !) A közutakra felvett összegek három czimnél vannak előirányozva. A rendes kiadások között 18,385.000 K-val, ami a f. évhez képest 3,974.000 K többletet képvisel ; az átmeneti kiadások 3,080.000 K-val vannak előirányozva, ami a folyó évhez kéj>est 3 millió korona többletet és a beruházások 2,275.000 K-val, ami a folyó évhez képest 100.000 K többletet jelent. A közutakra előirányzott összes kiadás tehát 24,240.500 K, szemben a folyó évre engedélyezett 17,166.440 K-val; tehát a közutakra felvett kiadások emelkednek a felyó évről a jövő évre 7,074.000 K-val. (Éljenzés.) A t. ház minden tagja saját tapasztalatából tudja, hogy a közutak fejlesztését téves felfogások és téves közgazdasági irányok következtében mennyire elhanyagoltuk a múltban. (Igaz f ügy van !) Nem vettük figyelembe azt, hogy daczára a vasutak kiépítésének, Magyarország, amely agrár ország, most is és az is fog maradni még nagyon hosszú ideig, elsősorban a közúti közlekedésre van utalva, (ügy van ! ügy van !) Nem szólok arról, hogy a községi közlekedési utak mennyire el vannak hanyagolva, hogy azokon közlekedni rossz időben alig lehet. Ez nem tartozik az állani feladatai közé, erről gondoskodni legalább egyelőre a törvényhozás mai állása szerint a község és a törvénvhatóság hivatása volna. De mi elhanyagoltuk nemcsak a községi közlekedési utakat, hanem elhanyagoltuk a .törvényhatósági, sőt az állami utakat is. Fordulat ebben a tekintetben az 1900-as évek elején állott be, amikor az akkori kereskedelemügyi minister, Láng Lajos képviselőtársunk kezdeményezésére a SzéUféle első beruházási törvény előterjesztésekor a kormány nagyobb összeget irányzott elő a törvényhatósági utak kiépitésére. Ebből a törvényjavaslatból, amint méltóztatnak tudni, törvény nem lett, és Tisza István kormánya volt az, amely az 1904 : XIV. t.-czikkel törvénybe iktatott javaslatában 43 millió koronát irányzott elő a törvényhatósági közutak kiépitésére. Ez a kezdeményezés egy nagy tettet jelent, amelynek áldásos következményeit most már országszerte érzik, (ügy van ! ügy van 1) Az ezen törvényben biztosított 43 millió koronából 3456 km törvényhatósági közút épült ki. E nagy kezdeményezés, melynek végrehajtása lefoglalta 1904től egészen 1911-ig a törvényhatóságok és az államépitészeti hivatalok tevékenységét, folytatást eddig nem nyert. A pénzügyi bizottságban, de a házban is az 1911. évi költségvetés tárgyalásakor minden oldalról sürgették és sürgettük annak az akciónak a folytatását, amely 1904-ben kezdeményeztetett. Most, a folyó évi költségvetési előirányzatban, látjuk ezen akció folytatásának első jeleit, a törvényhatósági közutak kiépítésre első részletként felvett három millió koronában. (Élénk helyeslés.) Visszatérve magára a költségvetési előirányzatra, a rendes kiadásoknál előirányzott többletből, amely 3,974.060 K-t tesz, az állami közutakra 1,779.060 K. a törvényhatósági utak segélyezésére 2,200.000 K esik. Az állami utakra felvett többletből esik személyi járandóságokra 542.000 K, dologi kiadásokra 1,256.000 K. Méltóztatik tudni, hogy a kereskedelmi minister urnak is gondoskodnia kellett az állami utaknál alkalmazott személyzet családi pótlékáról. Ez az 542.000 K majdnem egészében ezen családi pótlékokra esik. A személyi kiadásokat tehát, amelyekre később terjedelmesebben fogok rátérni, itt a kereskedelmi minister ur a legszűkebb határok között irányozta elő. Semmiféle személyzeti szaporodásból eredő többlet itt nem fordul elő. Ellenben a dologi kiadások tetemes összegekkel vannak dotálva. így, hogy csak egy tételt említsek, fedőanyagokra egy millió koronával többet irányzott elő a kereskedelmi minister ur, mint amennyi engedébyezve volt a folyó évre. (Halljuk! Halljuk !) Elnök: (csenget.) Csendet kérek! Heltai Ferencz előadó: T. képviselőtársaim méltóztatnak épen olyan jól tudni, mint én, hogy az állami közutak fentartása, csak enyhén szólva is, nem felel meg a követelményeknek. (Igaz! ügy van !) A fentartási szükséglet az állami közutaknál oly mértékű volna, hogy annak a normális kiadások keretében nem lehet megfelelni. Ezért nagyon helyes, hogy az egész szaporulatot a kereskedelmi minister ur a fedőanyagok előállítására kívánja fordítani.