Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-417

224 íl7. országos ülés 1912 deczember 3-án, kedden. Es ez az állapot nem hogy javulna, de évrőlévre súlyosbodik, évről-évre több és több törvény aikottatik. a belkormányzati törvények végrehajtása pedig mind a jegyzők vállaira nehezedik. Akinek fogalma van a közigazgatásról, az be fogja látni, hogy alig van törvény, amelynek végrehajtása súlyos felelősséggel ne terhelné a j egyzők vállait. Ha megengedi a t. ház, röviden elmondanám, hogy például az 1913. évben az adótörvények életbeléptetése mily óriási munkahalmazt hárit a jegyzők vállaira. (Halljuk ! Halljuk !) Az 1913. év január 1-én életbe lépő adótörvények végrehajtására kiadott utasítások rendelkezései szerint a háztulajdonos kötelezettségévé van téve, hogy január 1-től 15-éig minden, a telkén levő lakójáról összeirási jegyzéket készítsen, ebben felsorolja az egyes adózókat, s hogy a bejelentőivet a községi elöljáróságnak adja át. Ugy a háztulajdonosnak, mint az egyes adózóknak könnyítésére el van rendelve, hogy kérelmükre az elöljáróság tartozik ezeket a munkálatokat helyettük díjtalanul elvégezni. Most már, tekintve az uj törvény komplikált voltát, ugy a városokban, mint különösen a községekben mindegyik fél az elöljáróságot, illetve a jegyzőt fogja igénybe venni. Az általános kereseti adó és a jövedelmi adó végrehajtási utasitása szerint minden községben összeíró küldöttség alakítandó, mely az elöljáróságtól a fent ismertetett bejelentéseket átveszi, a községtől megkapja az előző évi adózás összes könyveit, lajstromait és adatait, és ezekből január 15-től február 1-éig összeállítja az adótartozási munkálatokat, kiválogatja az adózókat és különböző próbák, tények és körülmények figyelembe vétele mellett javaslatszerüleg megállapítja a jövedelmet és az adózási alapot. Tényleg, a bizottság működésén alapszik és fordul meg az adózás helyessége és jósága. E bizottság elnökét az állami, megyei és községi alkalmazottak közül és erre alkalmas községi lakosokból a pénzügyigazgatóság nevezi ki, két rendes és két póttagot az elöljáróság nevez meg. Az egész országban a pénzügyigazgatóságok elnökökké a községi jegyzőket fogják kinevezni, már azért is, mert máskép ez a kérdés meg nem oldható. Ezzel a kinevezéssel azonban a kivetést előkészítő egész munkálatnak minden terhe és ódiuma a. jegyzőkre van hárítva. Ugy a tőkekámatadónál, mint az általános kereseti adónál és a jövedelmi adónál kötelező jövedelmi bevallásokat illetőleg kimondatott, hogy a feleknek ebben segédkezni az elöljáróság díjtalanul tartozik. Eszerint ismét a felek összes teendője a jegyzőkre van hárítva, akik ezenfelül a kivetés során az adókivető bizottságoknak, a pénzügyi hatóságoknak az adatbeszerzés szempontjából mindenkor rendelkezésre állani tartoznak. Vagyis, tényleg az uj adó kivetésének sikere ugy a pénzügyi érdek, mint az adózók helyzetének mérlegelése szempontjából a községi jegyzőkön fordul meg. Ezenkívül az adók nyilvántartása, könyvelése, beszedése és beszállítása épugy terheli a jegyzőt, mint eddig. Amint méltóztattak hallani, ezért a nagy munkálatért a jegyzőnek semmiféle külön díjazás nem jár, és hogyha ez a rendkívüli nehézkes és komplikált adókivetés sikerülni fog, az tényleg a jegyzők szorgalmának és rátermettségének lesz köszönhető. (Igaz ! ügy van !) Sokan azt mondhatják, hogy én talán kissé zord színben festem a jegyzők helyzetét; hiszen ott vannak a magánmunkálatok, ezek után a jegyzőnek megvan a kellő jövedelme. Megengedem, vannak jegyzőségek, például a Bácskában, Torontálban, Dél-Magyarországon, ahol annak a jegyzőnek jövedelme 5—6000 írt. ; az sem a főszolgabíróval, sem az alispánnal nem cserél. De méltóztassék a felvidéki jegyzőket nézni. (Ugy van!) Tapasztalatból mondhatom, hogy a magánmunkálatok után szedhető dijak egyes kisebb jegyzőknél mindössze 200—250 koronát tesznek ki. Ennyit mutat az idevonatkozó sorkönyv az év végén. Ezeknek a magánmunkálatok után szedhető dijakat vármegyei szabályrendeletek állapították meg, és talán sehol a világon nincs olyan anomália, hogy egy ugyanazonos közokiratnak kiállításáért pl. az a bácskai jegyző épen háromszoros dijat szedhet, mint valamely felvidéki jegyző. Ez lehetetlen állapot. Azonkívül hiányzik — amint tegnap az előadó ur is kijelentette — a nyugdíj jogosultságra vonatkozó recziproczitás ugy a vármegyék és a jegyzők között, valamint egyes vármegyék között is, ugy hogy ha annak a jegyzőnek talán alkalma nyílnék helyzetén javítani és talán a vármegyénél vállalhatna szolgálatot, nem teheti, mert a nyugdíj szempontjából elveszti azokat az éveket, amelyek alatt mint jegyző szolgált. Hasonlókép ha talán más" vármegyébe mehetne át, oda se megy, mert nem ismerik el előbbi szolgálata alatt szerzett nyugdíj igényét. Méltóztassék elhinni, hogy nálunk a Felvidéken a szegény jegyzőknél e tekintetben nagy a panasz. Ezért az a fiatalember, aki érettségit tett, alig jelentkezik ma már a jegyzői pályára, (ügy van !) ugy hogy nálunk a Felvidéken, méltóztassék elhinni, máris nagy hiányt szenvedünk segédjegyzőkben. (Felkiáltások : Nem is kapni !) Alig kapni segédjegyzőt. Azért a tanfolyamokra, alig van jelentkező ; ugy kell rábeszélni az illetőket, hogy jelentkezzenek a tanfolyamra. A jegyzői kongresszus foglalkozott a jegyzői fizetések megállaj>itásával és azt javasolta, hogy a jegyzők fizetés tekintetében, ugy, mint az állami tisztviselők, bizonyos fizetési fokozatokba osztassanak be. Hiszen ez a kérdés is nemsokára szőnyegre fog kerülni, mert lehetetlen soká elodázni a közigazgatás reformját, amint tegnap az előadó ur is kiemelte. Akkor ez a kérdés is okvetlenül tisztázhatni fog, és akkor, azt hiszem, a jegyzőket is beveszik majd a vármegyei tisztviselők státusába, mert az helytelen állapot, hogy az a diplomás