Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-416

212 kl6. országos ülés 19Í2 adások részletezésére, a központi igazgatásnál tényleg 231.788 K többszükséglet van, amelyből azonban itt csak 168.571 K jelentkezik, miután 63.217 K más czimekhez vitetett át. Ezen többletből személyi járandóságokra 140.908 K esik, és pedig ismét legnagyobb részben személyi és családi pótlékokra. Az újonnan felvett állások közül személyszaporitást tulajdonképen csak egy segédtitkári és szolgai állás képez, mert az osztálytanácsosi állással szemben a tatárrendőrségi országos felügyelői állás szüntettetett be, a főmérnöki állás helyébe pedig egy mérnöki állás lépett. Az uj segédtitkári, állás rendszeresítését az tette szükségessé, hogy a közegészségügyi felügyeleti intézménynek deczentralizácziója folytán, amelyre majd később még rá fogok térni, a központban megmaradó orvosi szakosztály némi kiegészítést igényel. A határrendőrségí felügyeleti főnölá állás megszüntetésével a központi igazgatásnál egy uj osztálytanácsosi állás és ezzel kapcsolatban egy uj államrendészeti főosztály szerveztetett. A belügyminister ur indokolásban ezen főosztály felállítását csak pár szóval említi, hogy t. i. ezt a városi rendőrség országos szervezésére irányuló törekvés megvalósítása és az ezzel kapcsolatos reformmunkálatok keresztülvitele teszi szükségessé, azonban ebből a pár szóból is láthatjuk és érezhetjük, hogy nagy jelentőségű, eredményeiben messze kihatni hivatott kezdeményezésről van szó, amelynek nagy súlyt és jelentőséget ad az, hogy a városok fejlesztéséről szóló törvény intézkedései következtében 4 millió áll erre a czélra rendelkezésre, amelyből az első millió már a folyó évi költségvetésbe fel is van véve. Egyike ez a belügyministeriumra váró legfontosabb, legnagyobb feladatoknak, és csak helyeselhetjük, hogy a belügyminister ur annak végrehajtására a szükséges előintézkedéseket már most megteszi. (Élénk Itelyeslés.) A három szolgai állás rendszeresítését, amint az indokolás mondja, az uj főosztály felállításán kivül az tette szükségessé, hogy a belügyministerium egyes osztályai messze fekvő helyiségekben vannak elhelyezve. Ez a körülmény is mutatja azt, hogy itt egy uj, nagy szükséglettel fogunk annak idején szemben állani, amennyiben a belügyministeriunmak régi, czélszerütlen beosztású, részben rozoga épületei már nem alkalmasak arra, hogy czéljuknak megfeleljenek és az összes osztályokat befogadják ; ezeknek mielőbbi újjá- vagy legalább is átépítéséről kell tehát gondoskodni. Erre vonatkozólag az vétetett tervbe, hogy mikor az Országos Levéltár saját épülete elkészül s az Országos Levéltár oda átköltözik, az épület az ennek czéljaira szolgáló hefyiség bevonásával alakittassék át, ugy hogy abban az összes osztályok elhelyezést nyerhessenek. A dologi kiadásoknál a többletet az emelkedő ügyforgalom és az e téren is uralkodó drágaság indokolja. Feltűnő itt csupán a távírda és távbeszélőkiadásoknak nagymérvű emelkedése. De abban az arányban, amint ezek az intézmények mind széledeczember 2-án, hétfőn. sebb és szélesebb körben terjedtek, természetesen ugy vette azokat igénybe a közigazgatás is, mert alkalmazkodnia kellett az élethez. Hisz ha van valahol jelentősége a gyors híradás és azonnali intézkedés lehetőségének, ugy bizonyára a közigazgatás az. (Igaz! Ugy van !) Az országos levéltár rovatánál mutatkozó 12.383 K' rendes és 20.000 K rendkívüli kiadás felvételét az tette szükségessé, hogy a belügyminister ur már most előzetesen kivan gondoskodni arról, hogy a levéltári anyag ugy rendeztessék és osztályoztassék, hogy az annak idején elkészülő uj levéltári épületbe fennakadás nélkül átköltöztethető legyen, ami igen czélszerü és igen helyes intézkedés, annyival is inákbb, inert az országos levéltár építkezésének ügye halad előre. Magának a szóban forgó építkezésnek költségei nem ennél a tárczánál vétettek föl, mert azok, azon 4 millió koronából fedeztetnek, amelyek a pénzügyi tárczánál a ministeriumok és más központi hivatalok elhelyezésére szükséges építkezésekre vétettek fel. Az intézkedések azonban ide tartoznak és innen kellő időben és eredménnyel meg is tétettek, és megállapodás történt az iránt, hogy az építkezés az 1912., 1913., és 1914. években történjék, s ennek megfelőlen már meg is szereztettek a szükséges telkek a Bécsi kapu-téren levő régi laktanyának és azzal szomszédos épületeknek részint vétel, részint kisajátítás utján való megszerzése által. (Helyeslés.) A szükséges tervek elkészítésével az érdekelt felügyelő hatóságokon kivül a magyar történelmi társulat a mérnök- és építész-egylet és a szépművészeti múzeum képviselőiből alakított szakbizottság bízatott meg, amely a terveket ugy készítette el, hogy az országos levéltár czéljaira emelendő monumentális épületben a modern levéltári szempontok minden tekintetben érvényesüljenek, a meglévő és folyton szaporodó anyag elhelyezésére a kellő helyiségek meglegyenek, sőt hogy az épület később minden technikai nehézség nélkül tovább bővíthető legyen. Ezen czélra 3,200.000 korona költség vétetett számításba, és már a belügyministerium egyik államtitkárjának vezetése alatt kiküldetett az építési bizottság is. Ez a részletes tervek elkészítése iránt intézkedett és azok jóváhagyása után az árlejtést is Id fogja Íratni. Ily módon tehát végrevalahára elérkeztünk odáig, hogy ezen nagy, történelmi értékkel bíró nemzeti kincsünk az ő értékének megfelelő, méltó helyiségben lesz elhelyezve. (Helyeslés.) A törvényhatóságok és a községek részére 3,241.900 K többlettel együtt ma összesen 38,235.040 korona van előirányozva, amelyből az 1912. évben hozott törvények végrehajtásából kifolyólag a vármegyei tisztviselők úgynevezett státusrendezésére 1,100.000 korona, előmeneteli viszonyaik javítására 140.000 korona és családi pótlékaikra 1,401.900 korona, összesen tehát egy évben 2,641.900 korona fordittatik, ami minden esetre arra mutat, hogy a kormány kellően méltá-