Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-415

184 íi5. országos ülés 1D12 november 30-án, szombaton. test tesz valaki, akkor a háznak a technikai munkája annyi lesz, hogy már emiatt évekig nem fog dolgozhatni, hanem el lesz foglalva az összeférhetlenségi bejelentések kezelésével és elintézésével. Azután itt vannak a mentelmi.bejelentések. A mentelmi jog megsértését a ház nyílt ülésén bármely tag bejelentheti. Igaz, hogy az minden vita nélkül a mentelmi bizottsághoz utasítandó, amelyet a ház záros határidő alatt jelentéstételre utasíthat, de méltóztassék meggondolni, ha valaki százezer számra jelent be fiktív vagy valódi mentelmi eseteket, mi történik akkor ? Vita nélkül kell a mentelmi bizottsághoz utasítani, az igaz, nem is fog felszólalni senki abban a tekintetben, hogy záros határidő tűzessék ki, nem töltik az időt semmivel, de a mentelmi bejelentések mégis megint alkalmasak arra, hogy esztendőkig egyebet se csináljon a ház, mint hogy azok elintézésével foglalkozzék. Azután minden képviselő kérvényt nyújthat be; e kérvényeknél semmiféle igazolásra vagy hitelesítésre szükség nincs, még az se szükséges, hogy igazoltassék az, hogy a képviselő sajátkezüieg irta alá. Ha már most valaki elköveti azt a tréfát, hogy milliószámra küldi be a kérvényeket, mi történik akkor ? Akkor ez a nagy épület minden helyiségével együtt nem lesz elegendő arra, hogy azokat a kérvényeket elhelyezze. (Derültség.) Hogy mi történik akkor, ha szekérszámra érkeznek a kérvények ? Meg kell szaporítani a személyzetet annyira, hogy a magyar állam összes tisztviselői sem elegendők arra, hogy a munkát elvégezzék és nem lesz elegendő nyomda, hogy mindezeket kinyomassa. Ha egy kérvényt jogomban van benyújtani, akkor benyújthatok tizet is, meg ezerét is, attól függ minden, hogy aki csinálja, mekkora irodával rendelkezik és mennyi pénze van ; mert hogyha egyszer valaki csinálja, akkor a ház ez elől csak házszabálysértéssel zárkózhatik el. Ezek után a legutolsó ponthoz jövök, t. képviselőház. Törvényjavaslatot is módomban van benyújtani, törvényjavaslatot, amelyről a 201. §. intézkedik (olvassa): »Ha az indítvány törvény alkotását czélozza, azttörvényjavaslatkéjien szerkesztve kell a bejelentéskor benyújtani. Az uj törvényjavaslat a tagok között kinyomva szétosztandó* — minden körülmények között szétosztandó — (olvassa) : »s ha a ház tárgyalni kívánja, mindenesetre osztályülési, vagy bizottsági tárgyalásra utasítandó «. Ha tehát akármennyi törvényjavaslatot is nyújtok be ; ha előveszem a magyar Corpus Jurist, agy amint van, és újra be kívánom iktattatni és mindezen létező és nem létező törvényekre nézve uj törvényjavaslatokat nyújtok be, mindez hivatalból kinyomtatandó ; ez nem függ a ház határozatától. Nekem tehát módomban van az igen tisztelt ministerelnök ur költségvetését egymagamban tönkretenni, mert ez millióra menő nyomtatási költségeket vagyok képes okozni, (Élénk derültség.) ha ezt az eszközt, a végletekig ki akarom használni. Itt van azután az indítványok és az interpellácziók kérdése. Lehetséges az előbb mondottaknál fogva, hogy egy képviselő annyi indítványt és annyi interpelláeziót jegyez vagy jegyeztet be, hogy az egész ülés nem elegendő azok felolvasására, a következő ülés pedig nem elegendő ezen felolvasott indítvány- és interj^ellácziós-könyvekből folyó terjedelemben megszerkesztett jegyzőkönyvnek a felolvasására és a két ülés közti idő nem elegendő arra, hogy a jegyzőkönyv megszerkesztessék és leirassék. (Derültség.) Azt hiszem, t. ház, hogy eléggé bemutattam azt, hogy tisztán csak az irományokkal, az indítványokkal való obstrukcziónak a lehetősége is oly széleskörű, hogy egyáltalán kár volt itt ezt a nagy munkát végezni és kár volt t. ellenzéki társaimnak azért magukat esofirozniok; (Ugy van!) elegendő lett volna egyszerűbb módszerekkel dolgozni és nem kellett volna mindenféle egyébhez hozzá folyamodniuk, (ügy van!) Még csak egyet, t. képviselőház. A mai házszabály szerint lehetséges az, hogy egy pontra nézve névszerinti szavazás rendeltetik el. Erre a névszerinti szavazásra nézve kérdést tesz fel az elnök. A kérdés feltevése kérdésében vita van, határozat is van, arra pedig már elég sok preczedens van, hogy a kérdés feltevésének kérdésére nézve külön névszerinti szavazás lehetséges, a kérdés kérdésének kérdésében jjedig lehetséges a harmadik névszerinti szavazás. (Élénk derültség.) így lehet halmozni százával ugyanazon egy pont kérdése kérdésére, nézve a szavazásokat és mindezt át lehet tenni a következő ülés napirendjére, amelyen a t. Justh-pártnak házszabálymagyarázata szerint ez megelőzi mindig a napirendet. Ennélfogva nem szükséges szabadságkéréseket és más egyebeket felhasználni, hanem elég egyetlenegy pontot felhozni arra nézve, hogy három hónapra való szavazás rendeltessék el és a kéjrviselőház összes tagjainak feje belegabajodik abba, ha tudni akarja, mire szavaztat; hogy a kérdésre, a kérdés kérdésére, a kérdés kérdésének kérdésére, vagy a kérdés kérdése kérdésének a kérdésére rendelte-e el a szavazást. (Élénk derültség.) T. ház! Ez a házszabály volt érvényben 1910-ben, mikor a munkapárt mint többség ide bejött. Az eseményeket előre lehetett tudni; előre lehetett látni. Aid nem látta, az, bocsánatot kérek, politikai mulasztást követett el azért, mert amit látnia kellett volna, azt nem tudta, nem vette észre, aki pedig előre látta, annál inkább tudatosan követett el mulasztást, mert hiszen kétségtelen dolog, hogy ahol ezen házszabály összes hézagai így vannak elvileg és gyakorlatilag mindenki előtt ismeretesen odaáUitva, így vannak évek hosszú során át kipróbálva, ott mindig akadni fog ember, aki ezekkel él vagy ezekkel visszaél s a maga czéljait fogja szolgálni az ország czéljai helyett. (Igaz! Ugy van !) Az első pont tehát, a melylyel én annakidején sem értettem egyet, amelynek következményeivel sem értek egyet a t. túloldallal, az ebből következik.