Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-415

184 íi5. országos ülés 1D12 november 30-án, szombaton. test tesz valaki, akkor a háznak a technikai mun­kája annyi lesz, hogy már emiatt évekig nem fog dolgozhatni, hanem el lesz foglalva az össze­férhetlenségi bejelentések kezelésével és elintézé­sével. Azután itt vannak a mentelmi.bejelentések. A mentelmi jog megsértését a ház nyílt ülésén bármely tag bejelentheti. Igaz, hogy az minden vita nélkül a mentelmi bizottsághoz utasítandó, amelyet a ház záros határidő alatt jelentéstételre utasíthat, de méltóztassék meggondolni, ha valaki százezer számra jelent be fiktív vagy valódi men­telmi eseteket, mi történik akkor ? Vita nélkül kell a mentelmi bizottsághoz utasítani, az igaz, nem is fog felszólalni senki abban a tekintetben, hogy záros határidő tűzessék ki, nem töltik az időt semmivel, de a mentelmi bejelentések mégis megint alkalmasak arra, hogy esztendőkig egyebet se csináljon a ház, mint hogy azok elintézésével foglalkozzék. Azután minden képviselő kérvényt nyújthat be; e kérvényeknél semmiféle igazolásra vagy hitelesítésre szükség nincs, még az se szükséges, hogy igazoltassék az, hogy a képviselő sajátkezüieg irta alá. Ha már most valaki elköveti azt a tréfát, hogy milliószámra küldi be a kérvényeket, mi tör­ténik akkor ? Akkor ez a nagy épület minden helyiségével együtt nem lesz elegendő arra, hogy azokat a kérvényeket elhelyezze. (Derültség.) Hogy mi történik akkor, ha szekérszámra ér­keznek a kérvények ? Meg kell szaporítani a sze­mélyzetet annyira, hogy a magyar állam összes tisztviselői sem elegendők arra, hogy a munkát elvégezzék és nem lesz elegendő nyomda, hogy mindezeket kinyomassa. Ha egy kérvényt jogom­ban van benyújtani, akkor benyújthatok tizet is, meg ezerét is, attól függ minden, hogy aki csinálja, mekkora irodával rendelkezik és mennyi pénze van ; mert hogyha egyszer valaki csinálja, akkor a ház ez elől csak házszabálysértéssel zárkózhatik el. Ezek után a legutolsó ponthoz jövök, t. kép­viselőház. Törvényjavaslatot is módomban van benyújtani, törvényjavaslatot, amelyről a 201. §. intézkedik (olvassa): »Ha az indítvány törvény alkotását czélozza, azttörvényjavaslatkéjien szer­kesztve kell a bejelentéskor benyújtani. Az uj tör­vényjavaslat a tagok között kinyomva szétosz­tandó* — minden körülmények között szétosztandó — (olvassa) : »s ha a ház tárgyalni kívánja, minden­esetre osztályülési, vagy bizottsági tárgyalásra utasítandó «. Ha tehát akármennyi törvényjavaslatot is nyújtok be ; ha előveszem a magyar Corpus Jurist, agy amint van, és újra be kívánom iktattatni és mindezen létező és nem létező törvényekre nézve uj törvényjavaslatokat nyújtok be, mindez hivatal­ból kinyomtatandó ; ez nem függ a ház határo­zatától. Nekem tehát módomban van az igen tisz­telt ministerelnök ur költségvetését egymagam­ban tönkretenni, mert ez millióra menő nyomtatási költségeket vagyok képes okozni, (Élénk derültség.) ha ezt az eszközt, a végletekig ki akarom használni. Itt van azután az indítványok és az interpellá­cziók kérdése. Lehetséges az előbb mondottaknál fogva, hogy egy képviselő annyi indítványt és annyi interpelláeziót jegyez vagy jegyeztet be, hogy az egész ülés nem elegendő azok felolvasására, a követ­kező ülés pedig nem elegendő ezen felolvasott indít­vány- és interj^ellácziós-könyvekből folyó terjede­lemben megszerkesztett jegyzőkönyvnek a fel­olvasására és a két ülés közti idő nem elegendő arra, hogy a jegyzőkönyv megszerkesztessék és leirassék. (Derültség.) Azt hiszem, t. ház, hogy eléggé bemutattam azt, hogy tisztán csak az irományokkal, az indítvá­nyokkal való obstrukcziónak a lehetősége is oly széleskörű, hogy egyáltalán kár volt itt ezt a nagy munkát végezni és kár volt t. ellenzéki társaim­nak azért magukat esofirozniok; (Ugy van!) elegendő lett volna egyszerűbb módszerekkel dol­gozni és nem kellett volna mindenféle egyébhez hozzá folyamodniuk, (ügy van!) Még csak egyet, t. képviselőház. A mai ház­szabály szerint lehetséges az, hogy egy pontra nézve névszerinti szavazás rendeltetik el. Erre a név­szerinti szavazásra nézve kérdést tesz fel az elnök. A kérdés feltevése kérdésében vita van, határozat is van, arra pedig már elég sok preczedens van, hogy a kérdés feltevésének kérdésére nézve külön névszerinti szavazás lehetséges, a kérdés kérdésé­nek kérdésében jjedig lehetséges a harmadik név­szerinti szavazás. (Élénk derültség.) így lehet hal­mozni százával ugyanazon egy pont kérdése kér­désére, nézve a szavazásokat és mindezt át lehet tenni a következő ülés napirendjére, amelyen a t. Justh-pártnak házszabálymagyarázata szerint ez megelőzi mindig a napirendet. Ennélfogva nem szükséges szabadságkéréseket és más egyebeket felhasználni, hanem elég egyetlenegy pontot fel­hozni arra nézve, hogy három hónapra való szava­zás rendeltessék el és a kéjrviselőház összes tagjai­nak feje belegabajodik abba, ha tudni akarja, mire szavaztat; hogy a kérdésre, a kérdés kérdé­sére, a kérdés kérdésének kérdésére, vagy a kérdés kérdése kérdésének a kérdésére rendelte-e el a szavazást. (Élénk derültség.) T. ház! Ez a házszabály volt érvényben 1910-ben, mikor a munkapárt mint többség ide bejött. Az eseményeket előre lehetett tudni; előre lehetett látni. Aid nem látta, az, bocsánatot kérek, politikai mulasztást követett el azért, mert amit látnia kellett volna, azt nem tudta, nem vette észre, aki pedig előre látta, annál inkább tudatosan követett el mulasztást, mert hiszen kétségtelen dolog, hogy ahol ezen házszabály összes hézagai így vannak elvileg és gyakorlatilag mindenki előtt ismeretesen odaáUitva, így vannak évek hosszú során át kipróbálva, ott mindig akadni fog ember, aki ezekkel él vagy ezekkel visszaél s a maga czél­jait fogja szolgálni az ország czéljai helyett. (Igaz! Ugy van !) Az első pont tehát, a melylyel én annak­idején sem értettem egyet, amelynek következ­ményeivel sem értek egyet a t. túloldallal, az ebből következik.

Next

/
Thumbnails
Contents