Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-363
363. országos ülés 1912 április 3-án, szerdán. 63 Ugy van ! a jobboldalon.) hogy ezek a felszólalások lecsúsztak arról a terrénumról, a melyen a vezérek felszólalásai mozogtak, mert azt tartom, hogy ennek hatása nem annyira itt bent az országban, mint kifelé az országon kivül nem lehet kedvező a nemzetre nézve. (Ugy van ! ügy van! a jobboldalon.) A mi az egyes felszólalásokat ületi, először is Kossuth Ferencz t. képviselőtársam és barátom felszólalására csak annyit jegyzek meg, hogy hiszen egészen világosan kifejtettem, hogy ezen megoldás, illetőleg a válságnak ilyetén befejezése alkalmával én nem változtattam meg és nem változtattuk meg azt a jogi felfogást, a melyet vallottunk; ez azonban semmiképen nincs útjában annak, hogy igenis vállaljam azon kéziratnak is ellenjegyzését, a melyet itt a ház előtt is képviselek. Jogi felfogások egyáltalában nincsenek semmiféle rendelkezéseknek alávetve, nem lehetnek azoknak alávetve, azok mindenkinek saját tulajdonai, de politikailag lehetnek esetek, a mikor igenis e felfogások érvényesítése nincs helyén és ilyen eset forgott fenn ezúttal is. (Elénk helyeslés jobbfelől.) T. barátom azután ugy állította fel a kérdést, mint hogy ha ebben az esetben nem a kormány fedezné a királyt, hanem ellenkezőleg, a király fedezné a kormányt. Ez pedig nem igy van, mert épen ellenkezőleg mi vállalkoztunk és a mint a túloldalról hallottam, talán nagyon nehéz körülmények között vállalkoztunk annak fedezésére, a mit a király kéziratában mondott. (Ugy van ! ügy van ! jobbfelől.) Ez a vállalkozás, mely a mi felfogásunk szerint szükséges és helyes volt, nem volt épen nagyon könnyű és kellemes, de a királyi kézirat fedezését igenis vállaljuk és vállaljuk a történtekért a felelősséget mindenképen. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Holló t. képviselőtársamnak felszólalása szerintem inkább egy programmbeszéd volt és pedig az ő saját programmjának. előadása, mint kritikája az én felszólalásomnak és állásfoglalásomnak. Még is bevezetőképen ugy tüntette fel a dolgot, mint hogyha én a választási reform dolgában hozandó határozatot olyan feltételekhez kötöttem volna, a melyekről az én tudomásom szerint soha szó nem volt. Mi e határozatot a választói reformnak meghozatala érdekében egészen objektíve fogalmaztuk volt meg, vagy terveztük és ily alakban fogja az esetleg még a háznak határozatát is képezni, de semmiféle más körülményekhez nem kötöttük és kivált semmiesetre kapcsolatba nem hoztuk a véderővel magával, mint ahogy ezt sohasem is akartuk azzal kapcsolatba hozni. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Úgyszintén nem helyesen fogta fel talán t. képviselőtársam azt az indokolást, a melyet én a rezoluczióhoz való hozzájárulásomhoz fűztem. En nyíltan adtam itt kifejezést ennek a házban és azt hiszem, nincs arra semmi szükség, hogy a ház más gondolatok, inszinuácziók által félrevezettessék, mert a mi a házban történt, nyíltan történt, leplezetlenül történt, minden hátsó gondolat nélkül. (Elénk helyeslés jobbfelől.) T. képviselőtársam azt mondja a királyi kéziratról, hogy az tulaj donképen nem is annak jellemezhető, hanem inkább egy királyi rendeletnek, hogy pátensszerű ize van ; pedig azt hiszem, hogy alig jelent meg az utóbbi időben királyi nyilatkozat, a mely olyan messzemenő alkotmányos érzületnek adott volna kifejezést, (Ugy van ! Ügy van! jobbfelől.) mint ez a királyi kézirat. (Elénk helyeslés jobbfelől.) A t. képviselő ur azt mondja, hogy azzal, a mit mi itt most képviselünk, mi az alkotmányos romboláshoz járultunk volna hozzá. Én nem tudom; lehet, hogy az ő felfogása szerint ez igy volna, de szerintünk szó sem lehet arról, hogy mi ehhez legkevésbbó is hozzájárultunk volna, vagy hozzá akartunk volna járulni. Mindenesetre igen sajnosán tapasztalom, hogy a mi alkotmányunk nem tud ugy érvényesülni, mint a hogy annak érvényesülnie kellene. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Bizony! Ugy van !) De én nem ott keresem az okot, a hol t. képviselőtársam, hanem, sajnos, a parlamentnek az utolsó évtizedben folytatott működése az, ' ügy van ! ügy van ! a jobb- és a baloldalon. Taps balfelöl. Mozgás a szélsőbaloldalon.) a mi a parlamentarizmusnak és az alkotmánynak is csak kárára szolgálhat. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Khuen- Héderváry Károly ministerelnök: Az alkotmány legnagyobb ereje akkor nyilvánul meg, midőn a törvényhozás alkot és felfogásom szerint ezt kellene megkönnyiteniök azoknak is, a kik nincsenek ugyan pozitív alkotásra hivatva, hanem csak arra, hogy a pozitív alkotást ellenőrizzék, de semmiesetre sem arra, hogy azt meggátolják. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Egy- hang (a szélsőbaloldalon) : Mit gátoltunk meg a véderőn kivül ? (Elénk felkiáltások jobbfelől : Mindent! Minden meg van akasztva !) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Abban egyetértek t. képviselőtársammal, hogy igen is ki kell küszöbölni azt, a mi parlamenti életünkben egészségtelen és én bizom is abban, hogy a nemzet akaratából ez tényleg meg is fog történni. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a széisőbaioldalon.) Mert a nemzet dolgozni akar, alkotni akar. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Helyeslés a bal és szélsőbaloldalon. Taps jobbfelől.) Sümegi Vilmos : Gyerünk a nemzet elé ! De tiszta választásokkal ! Csuha István: Csináljunk választást! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gróf Khuen-Héderváry Károly ministerelnök : ... és a mint már eddig is kifejezést adott annak, (Halljuk ! Halljuk !) hogy azokat kívánja támogatni, a kik tényleg akarnak alkotni és a kik arra mindenképen el vannak tökélve, hogy az alkotmányos élet körében, a nemzeti élet megnyilvánu-