Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-363
64 363, országos ülés 1912 április 3-án r szerdán. lásának minden terén tényleges alkotásokkal gazdagítsák a nemzet kincseit, ugy biztos vagyok abban is, Hogy ez a törekvése a jövőben még inkább fog érvényesülni, midőn látja a nemzet, hogy megint elmúlt egy esztendő pozitív alkotás nélkül és pedig nem azoknak a hibájából, a kik hivatva vannak az ország ügyeit vezetni és nem azon többség hibájából, a mely azon alkotásokat kivánja, . . . űr. Batthyány Tivadar: A rezolueziót ? Gr, Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: . . . hanem azoknak a hibájából, a kik az alkotást meggátolni ismerik első hivatásuknak. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsóbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. képviselőtársam azután megint rátért az ő kedvencz témájára, (Halljuk! Halljuk !) hogy a választójogi reformnak elsőbbséget kellene adni minden előtt és igy a véderőtörvényj avaslat elfogadása előtt is. En el tudom képzelni olyan eset bekövetkezését, a midőn szükséges volna, hogy a választási reformnak előnyt adjunk, ez azonban csak akkor következhetnék be, ha eddigi politikai állásfoglalásunktól eltérve, újra a nemzetre apellálnánk . . . (Hosszantartó helyeslés és taps a szélsőbaloldalon és balfelől. Helyeslés a jobboldalon. Zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. ház ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: ... és a választások alapján egy megváltozott programmal állanánk a t. ház elé és mi erre is készek vagyunk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon és jobbfelől.) Gr. Batthyány Tivadar: Nem ijedünk meg, ministerelnök ur ! (Fölkiáltások jobb felöl: Majd meglátjuk ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Egy kérdés felemlitését azonban nélkülöztem ez alkalommal t. képviselőtársam programmjában és ez a katonai provizórium kérdése. Nem tehetek róla, de nekem az a benyomásom, hogy elfelejtette, a mióta Bécsben sem kell. (Élénk derültség a jobboldalon és a középen, Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: En felemiitettem a provizóriumot! Bécsre is hivatkoztam! (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Egyben azonban igenis eleget tehetünk képviselőtársam óhajának, s ez az, hogy a véderőn bivül, különösen a választói jog körül — mert ez érdekli leginkább képviselőtársamat — az egygondolkozásuak csoportosuljanak. Ezt azonban t. képviselőtársam elvtársaival együtt leginkább azáltal könynyitené meg, ha mentől előbb elintéznők a véderőt. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Akkor igenis lehetségesnek és talán óhaj tandónak is tartom azt, hogy a pártoknak egy olyan, átalakulása, illetőleg csoportosulása következzék be, a, mely tényleg az egygondolkozásuakat hozza össze. De ez csak igy történhetik meg, ezen az utón és ez uj ok arra, hogy a magam részéről is javasoljam, hogy mentől előbb következzék be ez a momentum; és mivel a túloldalról is ez az óhaj nyilvánul, méltóztassék ehhez módot nyújtani. (Élénk helyeslés jobbfelől. Za] a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Khuen-Héderváry Károly minÉsterelnök: Egry Béla t. képviselőtársam azt kifogásolta, hogy a válság megoldásánál a külügyminister és az osztrák ministerelnök játszottak volna valami szerepet és a magyar kormány azoknak segitségével élt. Először is annyit jegyzek meg, hogy a külügyministerrel igenis tárgyaltam, de nem erről a kérdésről, hanem másokról. Hiszen vannak folytonos tárgyalásaim vele, a melyek internaczionális kérdések rendezésére vonatkoznak ; igy az utóbbi időkben — a mint méltóztatik tudni — vonatkoztak azok a Bulgáriával kötött szerződésre, a czukoregyezményre és más ilyenféle kérdésekre, azonban semmi esetre sem volt neki alkalma arra, hogy a válság elintézésébe befolyást nyerjen. (Helyeslés jobbfelől.) Az osztrák ministerelnökkel egyszer tárgyaltam a krizis alatt és ezt is csak annak érdekében tettem, hogy talán a válságot meg lehetett volna oldani egy olyan törvény módositása utján, a mely a két államban egyforma elveken alapuló törvény, a melynek tehát Ausztriában egybehangzónak kell lennie a magyar törvénynyel. Ennek a chance-ait akartam az osztrák ministerelnökkel megbeszélni, hogy e téren is keressek módot a válság megoldására; csak ennek a lehetőségnek megvitatása végett beszéltem az osztrák ministerelnökkel — segítségére hála Istennek nem szorultam. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Kifogásolja azután t. képviselőtársam azon lapközleményeket, a melyek, sajnos, nemcsak nálunk, de Bécsben is megjelentek, mindenféle híresztelésekkel kapcsolatosan. Én magam csak igen fájlalhatom, hogy ezek megjelentek, de minden hozzájárulásom nélkül. A krízisnek egész utolsó fázisában csak három hivatalos közleményt adtam ki, a melyek egészen színtelenek voltak és a melyek a tényeknek megfelelő, rövid kis jelentéseket tartalmaztak, melyekkel tartoztam a közönségnek. (Helyeslés jobbfelől.) Hogy azután a sajtó egy része a maga fantáziájával ezeket széles alapon kifejtette, arról én nem tehetek. (Helyeslés jobbfelől.) Egy esetben és pedig a bécsi sajtóval szemben egy czáfolatot is adtam ki épen annak kijelentésére, hogy azoknak a híreszteléseknek semmi hitel nem adandó. (Helyeslés jobbfelől.) Gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam azt kifogásolta, hogy a királyi kéziratért mi tulaj donképen nem váüalhatunk felelősséget, mert kijelentéseim nincsenek összhangban azzal, a mi a kéziratban van. Erre vonatkozólag csak annyi a megjegyzésem, hogy a kéziratban semmiféle magya-