Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-383
356 383. országos ütés 1912 Áttérve a hároméves katonai szolgálat kérdésére, ismétlem azt, amit egyik kijelentésemben már emiitettem, hogy a hároméves katonai szolgálat legjobban a magyar fajt fogja sújtani és pedig a következő okokból. (Halljuk ! Halljuk!) Látjuk, hogy a hároméves katonai szolgálatra épen azok a magyar ifjak fognak bevonatni, alak a lovassági szolgálatra a legalkalmasabbak, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Farkas Pál: A tüzérségnél is ! Ábrahám Dezső: Igenis, a tüzérségnél is. Többször szóvátették és én is szóvátettem már, hogy amint a múltban örökösen az volt a nizus Ausztriában, hogy a magyar haderő védje meg az osztrák érdekeket, ugy fájdalom, ezen törvény provideálása folytán a jelenben is az fog bekövetkezni, hogy megint magyar vér fogja megvédeni az osztrák érdekeket. Méltóztassanak csak azokba a nyomorult galicziai községekbe elmenni, ahol igazán pár tojást sem lehet kapni, ha arra jár az ember és megéhezik ; — fájdalom, a fegyvergyakorlatok idejéből ismerem ezeket — méltóztassék megnézni, milyen nyomorúságos állapotban tengődnek az ott állomásozó huszárezredek. Egy hang (jóbbfélől): Ott ulánusok vannak ! Ábrahám Dezső : Legnagyobb részük ulánus, de hiszen az ulánusok közt is vannak magyar ezredek, bár nem annyi, amennjd az osztrák ezredek száma, de, fájdalom, épen a magyar ezredek túlnyomó többsége is Galicziában állomásozik. (Mozgás jobbjelöl.) Farkas Pál: Csak két huszárezred van! Ábrahám Dezső." Nagyon röviden kívánok foglalkozni azzal a kérdéssel, mennyiben áll meg a véderőbizottság jelentésének indokolásában az a rész, amely azt mondja, hogy az ujonczlétszám emelése elméletileg 50%-ban van előirányozva. Ez nem áll meg egészen, mert ha méltóztatnak ezen indokolás második lapját megtekinteni, azt látják, hogy a közös haderő ujonczlétszáma jelenleg 103.100 fő ; ezzel szemben az uj javaslat szerint a közös haderő ujonczlétszáma az átmeneti idő lejártával, tehát már tökéletes beállítással 159.500 fő. Igaz, hogy a különbség nem olyan nagy, de itt az emelkedés az 50%-osnál jóval nagyobb. Azt mondják, t. képviselőház, hogy pl. a honvédségnél, ahol eddig volt 12.500 fő, ezután lesz 25.000 fő. Ebben tehát megegyezik az indokolás, amennyiben nem is 50 perczentes, hanem 100 perczentes lesz a honvédségnél az emelkedés. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel kapcsolatosan, ha már az ujonczlétszám emelésével foglalkozom, igen röviden kimutathassam azt, hogy tényleges hasznunk van-e a kétéves szolgálatból, vagy pedig tényleges kárunk. Nem tagadom, el kell ismerni, hogy a törvény ezen intézkedésének rendkívül nagy szocziális jelentősége van. Elvégr 1 . az egyes polgárok terheit lehetőleg egyöntetűen kell elosztani. Igazságtalanság pl. az, hogy az emberek ezrei mennek pótta~talékba s esetleg még azt a nyolcz heti szolgálatot sem köájus 30-án, csütörtökön. telesek elvégezni, bár nagyobb részben leszolgálják és viszont szászezrek mennek helyettük jogtalanul hároméves katonai szolgálatra. De eltekintve ezen szocziális vívmánytól, — mert én annak tartom és azt vélem, hogy ez a kétéves katonai szolgálat ennek a véderőjavaslatnak egyik fénypontja, amelyet elvitatni nem lehet és nem szabad, — mérlegeljük gazdasági szempontból a dolgot, hogy az ujoncztöbblet nyereséget, vagy veszteséget jelent-e. Pár rövid számadattal leszek bátor szolgálni. Az ujoneztöbbletnek, a felemelt véradónak óriási hátránya akkor tűnik fel különösen a nagyközönség előtt, ha kiszámítjuk azt a gazdasági veszteséget, amely az államot az ujonczlétszámemelés következtében éri. És itt a munkanapokat veszem alapul. Eddig pl. az összes közös haderőnek munkanapjai hároméves katonai szolgálat mellett kitettek egy évben három milliót; a honvédségnél lekötött gazdasági erőknek elveszett munkanapjai kitettek egy esztendőben hét milliót; ez összesen 44 millió munkanap. Ez volt a mostam állapot. A kontemplált kétesztendei szolgálat mellett hogy áll a helyzet ? Most pl. kontemplálva van ugyebár 49.287 fő, ennek 27 millió munkanapja van, két évet számítva. A jelenlegi törvényjavaslat szerint vannak három évig szolgáló ujonczok is és ezek 16.400 főt fognak kitenni. Ezeknek elveszett munkanapja egy év alatt 14 millió. Az előttünk fekvő véderőj avaslat szerint azonban lesznek még négy évre ujonczok is besorozva a haditengerészetnél; ezen négy évig szolgáló ujonczoknak, akik 2500 főt tesznek ki, az elveszett munkanapja egy esztendőben 2 millióra tehető. A honvédség az ujabb véderőj avaslat szerint épen kétszeresre emelkedik, 12.500 főről 25.000 főre ; ennek az elveszett munkanapja az eddigi 7 millióval szemben most már 17 milliót tesz ki. Tehát 13 millió munkanappal többet fogunk áldozni ezután a kétévesnek nevezett szolgálat mellett, mint áldoztunk a hároméves szolgálat mellett. (Igaz ! Ugy van! balfelől.) Ha már most csak három koronájával veszszük — ez egy átlagos számítás, amelyet alapul lehet venni — minden munkanap értékét, akkor gazdasági szempontból mit jelent ez a három korona ? Azt; hogy ezen 13 millió munkanap tizenháromszor három, vagyis 39 mülió korona évi veszteséget jelent gazdasági szempontból. Zalán Gyula: Egyesek szempontjából nyereség ! Ábrahám Dezső: Nem vitatom, t. képviselő ur ; most is azon az állásponton vagyok, hogy ennek daczára meg kell csinálni a kétéves szolgálatot, mert hiszen én szocziális és méltányos szempontból korrektnek és helyesnek tartom, de gazdasági szempontból ime ki van mutatva, gazdasági munkanapok és gazdasági veszteség tekintetében, még igy is ráfizetünk ; Nem tekintve az effektív kiadásokat, elveszített haszon tekintetében 39 milliót ráfizetünk évenként a véderőre.
