Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-382

314 382. országos ülés 1912 május 29-én, szerdán. képviselő urat két ízben rendreutasította, har­madízben pedig a ház határozatát kérte ki az iránt, hogy a házszabályok 255. §-a alapján a mentelmi bizottság tegyen javaslatot az ügyben. A mentelmi bizottság megállapította ezeket a ténykörülményeket, nevezetesen j^edig azt, hogy Kovács Gyula képviselő ur két izben történt rendreutasitás után is zavarta a rendet (Fel­kiáltások balfelől: Borzasztó!) s az elnök csak harmadízben kérte a ház határozatát. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) A ház­szabályok 255. §-ára támaszkodva, a mentelmi­bizottság Kovács Gyula képviselő ur ezen ismé­telt rendzavarását súlyosabb természetűnek te­kinti, (Mozgás.) azért, mert ugyanabban az idő­ben történt, a mikor reá nézve a t. ház a 30 napi lázáratást kimondta. Sümegi Vilmos : Örök szégyen marad ! (Ellen­mondás a jobboldalon.) Kenedi Géza előadó : Tekintettel volt azon­ban a bizottság arra is, hogy a halmazatos ki­szabás súlyosabb a rendesnél, ennek következté­ben indítványozza a t. háznak, hogy Kovács Gyulát méltóztassék ujabb három napra ki­zárni az ülésekből, (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) még pedig olyképen, hogy a ma kezdődő harmincz napi kizárás le­jártát közvetlenül követő további három nap alatt maradjon kizárva az ülésekből. Ajánlom a t. háznak ennek elfogadását. Kisebbségi vélemény nincs. Eínök : Ezek szerint, t. ház, további fel­szólalásnak helye nem lévén, a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a mentelmi bizott­ság véleményét ? (Igen ! Nem !) Akik elfogadják, méltóztassanak íeláÜani. (Megtörténik. Többség.) A t. ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. Következik napirend szerint a véderőj avaslat tárgyalása. Következik ? Beszkid Antal jegyző : Thaly Ferencz ! Thaly Ferencz: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk ! Zaj. Elnök csenget.) Midőn a t. ház a véderőjavas­lat tárgyalását újból megkezdi, engedje meg nekem a t. képviselőház, hogy ezt biztató jelnek tekintsem arra vonatkozólag, hogy a, gondolom, minden igaz magyar ember által kivánt békéje e nemzetnek végre-valahára létrejön. (Igaz !, TJgy van ! Tapsok a jobboldalon.) En, aki nem tartozom a pártkörök kö­telékébe, forrón kérem e ház minden egyes pártját, hogy emlékezzenek arra a nagy felelősségre, amely e történelmi időkben a ház minden pártját terheli. Sohase feledkezzenek meg arról, hogy Magyarorszá­got minden oldalról ellenségek környékezik ! (Igaz ! ügy van !) Akkor a ház minden pártjának köteles­sége a nemzet számára a békét létrehozni (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) és bizom abban, hogy e béke létre is jön. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, t. ház, hogy egészen természetes­nek fogják találni azt a kijelentésemet, hogy a véderővitában uj dolgokat, uj igazságokat a t. ház elé tárni nem fogok. Hisz az előttünk fekvő javaslat vitája is elég régen tart már. Ez a vita is felszínre hozta már mindazon sérelmeit a nem­zetnek, amelyeket az 1889-iki és az 1903-iki nagy katonai, illetőleg véderőviták (Zaj. Elnök csenget.) teljes egészükben, egész nagyságukban tárták fel az ország előtt. Erre a javaslatra is szerintem el lehet mondani a német költővel, hogy régi tör­ténet, amely azonban, ugy látszik szintén örökké uj marad, mert hisz e javaslatnak jeligéje is az, ami a többié volt: Mindent a nemzettől és semmit a nemzetnek ! Csak a tarlózás jut tehát számomra, t. ház és ha mindezek daczára mégis felszólalok, teszem ezt azért, mert e javaslatot annyira fontosnak, a nemzet sorsára messze kihatónak és oly vesze­delmes hatásúnak tartom, hogy pusztán erkölcsi kötelességemet teljesítem akkor, amikor igény­telen szavamat én is felemelem e veszedelemmel szemben. Mert ez a javaslat, szerintem, határozot­tan ellenkezik a nemzet jól felfogott pénzügyi és közgazdasági érdekével, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Oly óriási vér- és pénzáldozatot követel a nemzettől, amely félő, hogy megbénítja egész jövendő haladását, szocziális és kulturális fejlő­dését s amidőn meg akarja adni a császári hatalom­nak tíz év óta visszautasított minden követelését kamatok kamatjával együtt, (Igaz J Ugy van! balfelől.) ugyanakkor hallgatagon siklik el a nemzet forró vágyai, kívánalmai mellett, törvényes, ki­rályi esküvel szentesitett jogainknak nem nyújt megvalósítást, (Igaz! TJgy van! balfelől.) sőt igenis, t. igazságügyminister ur, tetézi a sérel­meket, mert hiszen ugy ebben a véderőj avaslat­ban, mint különösen a katonai büntető perrend­tartásban határozott törvényellenes támadások foglaltatnak állami önállóságunkkal és a magyar államnyelvvel szemben. (Igaz I Ugy van ! a bal­oldalon.) T. ház ! Midőn a javaslatnak politikai és köz­jogi részére rátérek, előre is bejelentem a t. háznak, hogy foglalkozni óhajtok az obstrukczió és a magyar parlamentarizmus kérdésével is. Szerintem ehhez nekem jogom van nemcsak a quod uni justum alteri aequum elvénél fogva, mert hiszen ezen kérdésekkel pro és contra a ház minden pártjából felszólalók foglalkoztak, hanem különösen jogom van azért, mert hiszen nemcsak a véderőreform van ma tárgyalás alatt, hanem ezzel kapcsolatban tárgyaltatik a kérvényeknek egész serege, melyek, mint például Versecz és Baja városok közönségének feliratai, szintén az obstrukczióval foglalkoznak. (Helyeslés balfelől.) Hogy mégis kizárjak minden félreértést, kérem a t. házat, hogy miután én másfél évtizedes parla­menti működésem alatt úgyis ritkán adtam alkal­mat arra. hogy a t. ház szives türelmét igénybe vegyem, adja meg nekem a t. ház az engedélyt arra, hogy ha netalán eltérnék a tárgytóL azt megtehessem. (Helyeslés.)

Next

/
Thumbnails
Contents