Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-379
379. országos ülés 1912 májas 22-én, szerdán. 269 hogy ha egyszer a ház elhatározta az ülés idejét, azon túl még a háznak sincsen joga azt másként meghosszabbitani, csak az itt előirt módon és olyképen, hogy Írásbeli indítvány beadását megköveteli. (TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezen esetben sem hosszabbítható meg tovább, mint egy órával. A házszabályoknak apodiktikus rendelkezése szerint tehát csakis az itt leirt módon hosszabbítható meg egy órával a ház határozatával megállapított ülési idő. Tényként konstatálható az, hogy tegnap délután három óra után, tehát több mint egy órával a ház által meghatározott időn tul, az elnöklő alelnök ur gróf Apponyi Albertet felszólította, hogy beszédét mondja el. Gróf Apponyi Albert óvást emelt ezen elnöki felszólítás ellen ; reámutatott arra, hogy szólásszabadságának megsértése nélkül ő erre nem kényszeríthető, mire az elnök ur minden további határozat kimondása nélkül egyszerűen a napirend megállapítására tért át. Hozzáveendő ehhez az, hogy a táblán és a jegyző uraknál egész sora volt a szónokoknak felírva, akik mind Návay elnök urnak leveléhez, annak indokolásához kívántak hozzászólani, továbbá a Bakonyi Samu t. képviselőtársam ezen kérdésben beadott indítvány tekintetében kívánták nézetüket kifejteni. (TJgy van I a szélsőbaloldalon.) Kétségtelenül konstatálható az, hogy akármiféle jobbra-balra való magyarázattal vagy bármiféle fogásokkal bármiként óhajtják azt kimagyarázni, kétségtelen tény az, hogy ezen képviselőtársaink — ami még soha nem fordult elő ilyen formában a magyar parlamentben — szólási jogukban a legerősebb sérelmet szenvedték. (Vgy van ! TJgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Ellenmondások jobbfelöl.) Nehogy bármiféle hibába essem, semmiféle részletesebb magyarázatát nem kívánom adni ezúttal a dolognak, pusztán jelzem, hogy a felszólalásom elején beadott és már jelzett óvásomat, amelyhez tudomásom szerint azon párt tisztelt tagjai, amelyhez tartozni szerencsém van, hozzájárulnak és e tekintetben velem egy véleményt fejeznek ki, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) mondom, ezen óvásunkat ezen tényekkel kívánjuk indokolni, egyben a nemzetet felhívni, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj és derültség jobbjdől.) hogy kisérje figyelemmel a törvénytelenségeknek egész sorozatát, . . . Farkas Zoltán : Persze, a Polónyiak mellé áll a nemzet! Polónyi Dezső: . . . hogy mindenki meg tudja magának alkotni azt a véleményt, milyen értékkel bírhatnak azok a határozatok, amelyek ilyen nyilt, erőszakos utón hozattak meg a házban. (ügy van ! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A 221. és 256. §. szintén kötelességet ró az elnökre. (Zaj. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Várj, mig csend lesz !) Miskolczy Imre: Csak önök lennének olyan csendben, mikor mi beszélünk. Polónyi Dezső: A 221. §. tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a szólóval szemben bizonyos represszáliákat biztosítanak az elnöknek az ő diszkréczionális jogkörében : hogy amennyiben az illető bizonyos rendzavarásokat követ el, a közerkölcsisóget, az illemet sértené : vele szemben — mondjuk — megfelelő megtorlással járhasson el. Konstatálni kívánom azt, (Folytonosan tartó zaj. Halljuk! Halljuk!) hog}^ tegnap ismételten előfordult az az eset, hogy a ház elnöklő alelnöke pl. Szmrecsányi György képviselő urat, aki nem volt szóló, ezen paragrafus alapján utasította rendre, sőt ellene más tekintetben is ezen paragrafus alapján járt el. (Igaz ! TJgy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbjelől.) Elnök (csenget) : Nem akarom a t. képviselő urat szólásszabadságában korlátozni, figyelmeztetnem kell azonban arra, hogy az elnöki rendreutasitást vita tárgyává tenni a házszabályok értelmében nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza : Ez nem az elnök eljárása volt, hanem a ház határozata. (Igaz ! TJgy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbjelől.) A jegyzőkönyvi megrovásról volt szó ! Nem az elnöki eljárásról! Gr. Batthyány Pál (közbeszól. Folytonos zaj.) Polónyi Géza (közbeszól. Zaj.) Elnök (csenget) : Polónyi Géza képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon). Gr. Batthyány Pál (ismételten közbeszól. Folytonos zaj. Elnök csenget.) Elnök (csenget): Gróf Batthyány Pál urat rendreutasítom. Gr. Batthyány Pál: Hát nem szabad közbeszólni ? (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : A házszabályokban benne van, hogy nem szabad közbeszólni. (Folytonos zaj.) Sümegi Vilmos: Ismerjük a házszabályt! (Folytonos zaj a bal- és a jobboldalon.) Nem Biharország ez i (Folytonos nagy zaj.) Kovács Gyula : Az elnök tartsa meg a házszabályt ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Kovács Gyula képviselő urat rendreutasítom. (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk !) Polónyi Dezső : Ugy vettem észre . . . (Folytonos zaj.) Elnök (többször csenget) : Csendet kérek a ház mindkét oldalán. (Halljuk ! Halljuk !) Polónyi Dezső: . . . ugy vettem észre, hogy az elnök ur azzal szakított félbe, hogy nem kívánja szólásszabadságomat korlátozni, előttem azonban némi ellentmondásnak látszik mondatának másik része, amikor viszont tényekkel az ellenkezőt kívánja dokumentálni, azért, mert azt szupponálta felőlem, hogy én egy elnöki rendreutasitást' kívánok szó tárgyává tenni. (Folytonos zaj.) A t. elnök urnak fel kellene tételezni rólunk ezidőszerint annyi belátást, hogy mi most nem kívánunk a házszabályokkal valamely téirykedést tanúsítani, ö nem tudhatja, hogy én a mondatom második részében mit kívántam mondani r* és főleg megfeledkezett arról, hogy ez az ügy tegnap
