Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-379

270 379. országos ülés 1912 május 22-én, szerdán. házhatározattal jegyzőkönyvi megrovás tárgyává tétetett. Itt tehát nem elnöki emmcziáczióról volt szó. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbalóldalon.) B. Podmaniczky Endre: Mit vitázik az elnökkel ? ! (Folytonos nagy zaj. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy a házszabályok 236. §-a értelmében semmiféle házhatározat óvás vagy ellenmondás tárgyává nem tehető. így tehát a jegyzőkönyvi megrovás sem tehető vita tárgyává. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk !) Polónyi Dezső". Én ugyan tudomásul veszem, hogy nem vagyok korlátozva szólásszabadságomban, de ezen másodszori figyelmeztetés után nem foglalkozom tovább ezen kérdéssel, kizárólag az elnöki figyelmeztetés folytán. (Folytonos zaj.) A 256. §-nak..." Mártonffy Márton : Még mennyi van ? (Folytonos zaj. Elnök többször csenget.) Polónyi Dezső: A 256. §. második bekezdése világosan ismét imperative irja elő az elnöknek azt: »Ha az ülésben folytonos rendzavaró lárma és nyugtalanság uralkodik, melyet az elnök nem képes lecsillapítani, az elnök kinyilatkoztatja, hogy az ülést fel fogja függeszteni.« Mindjárt tényként kell megállapítanom, hogy ugy a tegnapi, mint a tegnapelőtti ülésben több izben nagyobb rendzavaró lárma és nyugtalanság uralkodott. Ennek ellenére a ház naplója nem tartalmaz egyetlen egy olyan elnöki enuncziáeziót sem, amelyben kinyilatkoztatás foglaltatnék, hogy az ülést felfüggeszti. Azt mondja továbbá a házszabály: »Há a csend ezután sem áll helyre, az elnök az ülést bizonyos időre, mely egy óránál hosszabb nem lehet, felfüggeszti.« Ismét tényként lesz megállapítandó, hogy például a tegnapelőtti ülésben több fontos esemény történt, amely a legnagyobb nyugtalanságban, lármában vitetett keresztül, ugy hogy a ház legnagyobb része sem az elnöki kijelentést, sem az elnöki emelvény körül lefolyt dolgokat egyáltalában nem hallhatta, figyelemmel nem kisérhette. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Van azonban ennek a szakasznak még egy másik értelme is. Ez a szakasz tudniillik nem tesz különbséget pártok között, hanem azt egyformán kell alkalmaim a ház mindkét oldalán ülőkre, tekintet nélkül az illetők pártállására. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj.) Ha végignézzük a tegnapi ülésről felvett naplót, daczára az állandó, folytonos nagy zajnak és nyugtalanságnak, nem fogunk látni egyetlen olyan elnöki rendreutasitást sem, amely véletlenül a "t. túloldal valamelyik tagjával szemben alkalmaztatott volna. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldakm. Zaj jobbfelől.) Meggyőződésem tehát az, (Zaj. Elnök csenget.) hogy az elnökség a 256. §. rendelkezéseit nem alkalmazza helyesen, sőt egyenesen annak szelleme ellenére jár el. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbalóldalon.) Sümegi Vilmos: Bizalmatlanságot kell indítványozni az elnöknek! (Zaj.) Polónyi Dezső: Most már felmerül annak a kérdése, vájjon az elnökség részéről szándékosan történt-e ez, vagy jóhiszemű tévedés folytán. Nem kivánok most vádaskodásokkal előállani, azonban szives figyelmébe ajánlom az elnök urnak, hogy például előkelő bécsi lapok a tegnapi naplót... (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy ez már túlmegy a házszabályokon. Én a házszabályok alkalmazását ugy tartom helyesnek, ahogy azokat alkalmaztam és a t. képviselő urnak nincs joga az elnököt tanácsokkal ellátni. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula: Ki kell oktatni az elnököt! (Zaj.). Kovács Gyula (Közbeszól). Elnök: Kovács Gyula képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Zaj.) Polónyi Dezső : Távol áll tőlem, hogy az adott viszonyok között tanácsot adjak az elnöknek; még távolabb áll tőlem, hogy ily szerencsétlen pillanatban a túloldalt kapaczitálni akarjam. Én súlyos kötelességet teljesítek, mikor apodiktikus tényekre mutatok rá. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbalóldalon. Zaj és ellenmondások jobbfelől.) És méltóztassanak nekem megengedni, hogy rámutassak arra, hogy házszabályainkban — mert hiszen a házszabályok is a mi szabályaink — nekünk jogrendszerünk van. A büntetőtörvénykönyv 400. §-a például azt mondja, hogy aki szándékosan közreműködik arra, hogy valaki jogai vagy jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tények és körülmények vagy nyilatkozatok vezettessenek be a nyilvános könyvbe vagy közokiratba, az okirathamisitást követ el. . . (Nagy zaj jobbfelől. Elnök csenget.) Eitner Zsigmond : A mondat közepén nem lehet megszakítani! Hagyja legalább befejezni! (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj.) Polónyi Dezső: Nem tudják, mit kivánok mondani. (Zaj.) Elnök: Ismételten kérem a képviselő urat, méltóztassék felszólalásának keretében maradni. Polónyi Dezső: Én nem tanácsokat kivánok adni az elnökségnek, de az elnöki állás tekintélyét kívánom megvédeni akkor, (Zaj a jobboldalon.) amikor az egész osztrák közvélemény előtt ugy áll a dolog, hogy igenis Beöthy Pál alelnök ur szándékosan vállalkozott erre a szerepre, hogy a Tiszaféle elnökséget keresztül vigye. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbáloldalon. Nagy zaj a jobboldalon.) Holló Lajos: Azért kellett Berzeviczynek elmennie arról a helyről ! Elnök: Nem hallottam, mit méltóztatott mondani, kérem a képviselő urat, ismételje kijelentését. Polónyi Dezső: Azt mondtam, hogy épen az elnöki állás tekintélyét kívánom megvédeni és figyelmébe ajánlani a t. elnök urnak azt, hogy a velünk szomszédos államban, Ausztriában, az összes előkelő lapok előzetesen ugy állították oda