Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-375
238 375. országos ülés 1912 május 17-én, pénteken. jeszti a bizottságnak Rosenberg Gyula orsz, képviselő ur összeférhetlenségi ügyében f. hó 14-én hozott Ítéletét. Az ítélet, mely a házszabályok1184, §-a értelmében felolvasandó, a következőképen szól (olvassa) : »Az összeférhetlenségi itélő-bizottság 1912. évi május hó 14-én tartót ülésén Rosenberg Gyula Abrudbánya város orsz. képviselőjének, dr. Knezovits Adolf ügyvéd által bejelentett összeférhetlenségi ügyében a következőképen ítélt : Rosenberg Gyula orsz. képviselő ezen összeférhetlenségi ügyében összeférhetlenség esete fenn nem forog. Kelt Budapesten, 1912. május hó 14-én. Justh Gyula s. k., az összeférhetlenségi itélő-bizottság elnöke, Simonyi-Semadam Sándor s. k., az összeférhetlenségi itélő-bizottság jegyzője. Bemutatom Szatmár és Szeben vármegyék, valamint Pancsova város közönségének feliratait a katonai beszállásolásról szóló törvények módosítása tárgyában; Alsó-Fehér, Liptó és Szatmár vármegyék közönségének feliratait az ipartörvén ylreviziój a végett; Baranya vármegye közönségének feliratát a báttaszék—mohács — baranyavár — pélmonostori vasúti csatlakozás állami kiépítése és a vukovár— samaczi csatornának létesítése érdekében ; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségének feliratát az ipari bérszerződések érvényének hatályosabbá tétele és a munka szabadságának biztosítása iránt; Szilágy vármegye közönségének feliratát, melyben a kormány politikai magatartását helyesli ; Szeged város közönségének két rendbeli feliratát a sajtószabadságnak ujabb törvényes rendelkezéssel leendő biztosítása és a városi törvény megvalósítása tárgyában; Pécs város közönségének feliratát a korcsmák és pálinkaméréseknek vasárnapi zárvatartása végett, végül a gömörmegyei nyűg. tanítóknak Huszár Károly (sárvári) orsz. képviselő ur által ellenjegyzett és benyújtott kérvényét helyzetük javítása iránt. Elnöki előterjesztésem : a ház a bemutatott feliratokat és kérvényt a házszabályok 242. §-a alapján a kérvényi bizottságnak kiadatni rendeli. A vallás- és közoktatásügyi mi mater ur kivan szólni. Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miílister : Az országos tanítói nyugdíj- és gyámintézet ] 910. évi állapotáról szóló jelentést az 1875: XXXI. t.-czikk 46. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően van szerencsém bemutatni. Kérem a t. házat, hogy a kinyomatott jelentést a közoktatásügyi bizottságnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadni szíveskedjék. Van szerencsém továbbá bemutatni az 1894. évi XXIV. t.-czikk 14. §-ának rendelkezéséhez képest az országos tanári nyugdíj- és gyámintezet 1910. évi állapotáról szóló szintén kinyomatott j elentést is, kérvén, hogy ezt is méltóztassék a közoktatásügyi bizottság elé utalni. Elnök : A jelentések tehát előzetes tárgyalás czéljából a közoktatásügyi bizottságnak adatnak ki. Több előterjesztés nem lévén, napirend szerint következik a ház további teendői iránt való intézkedés. Erre nézve javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, azaz szombaton, május 18-ikán délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendje leszen az indítvány- és interpelláczióskönyvek felolvasása után a véderőről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. (Zaj és derültség a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon, Elnök csenget.) Hammersberg László jegyző: Gróf Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: Az elnöki előterjesztés azon része ellen, hogy a képviselőház holnap délelőtt 10 órakor tartson ülést, nincs kifogásom, azonban nem járulhatok az elnöki előterjesztés azon második részéhez, amely szerint ennek az ülésnek napirendjére a véderőjavaslat volna kitűzendő. (Helyeslés a baloldalon.) E tekintetben bátor leszek ellenindítványt benyújtani, amely azt tartalmazza, hogy a véderőj avaslat helyett egyéb, a képviselő urak kezében levő sor jegyzék szerint már tárgyalásra kész ügyek tűzessenek ki a napirendre, amit én kibővitek azzal, hogy időközben ij>arkodjanak a t. kormány és a t. ház, illetőleg ez utóbbinak bizottságai dűlőre juttatni a vármegyei és a községi tisztviselők fizetésrendezésére, továbbá a tisztviselők nyugdíj- és végellátására vonatkozó törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokat, hogy azokkal a ház mielőbb foglalkozhassék. Ez utóbbiakra nézve indítványt nem terjeszthetek elő, mert ma nem a munkarend, hanem a napirend megállapításáról van szó, ahol csak a tárgyalásra kész ügyek jöhetnek tekintetbe. Indokaimat az általános politikai helyzetből merítem és abból a hitből, hogy a véderőj avaslat tárgyalásának mostani napirendre tűzése nem áll az ország és nem áll magának annak az ügynek, t. i. a véderő fejlesztése ügyének érdekében. Azt a parlamenti helyzetet, amely ilyen következtetésre vezet és annak okait nem szükséges bőven ecsetelnem, hiszen az mindenki előtt ismeretes. A véderőről szóló javaslatnak sorsa részint magában a véderőj avaslatban bennfoglalt és azzal kapcsolatos katonai és közjogi kérdésekkel, részint a választói reform kérdésével van komplikálva. Abból a bonyodalomból, amely ezekből a komplikácziókból keletkezett, a t. kormánynak és a t. többségnek csak két kivezető útja van : vagy a megértésnek az útja, vagy az erőnek az útja. (Helyeslés jobbfelől.) Bocsánatot kérek, szántszándékosan használom ezt a kifejezést: az erőnek az útja, mert erő én nálam nem egyértelmű az erőszakkal, (Helyeslés jobbfelél.) sőt ellenkezőleg, a gyengeség az, amely néha erőszakban kivan megnyilvánulni. (Helyeslés balfelől.) Erő alatt értem én azon erkölcsi tényezőknek összességét, amelyeknek működése biztosítja a diadalt, amelyeknek
