Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-372

372. országos ülés 1912 májas 7-én, kedden. 197 módja szerint megkérdeztetett volna és konzultáltatott volna a kérdés felett. (Zaj.) Gr. Lázár István: Kár, hogy Mihálit nem kérdezték meg! (Elnök csenget.) Míhali Tivadar: T. képviselőház! Ez a kérdés, ugy tudom, még iiiggőben van, (Felkiáltások : Nincs ! Nincs !) de már is kezdenek megnyilvánulni a szenvedélyek, (Felkiáltások : Dehogy!) különösen azokban a községekben , . . Gr. Lázár István : Nem fog sikerülni az izgatás ! Miháli Tivadar: . . . amely községek lakosaira nézve tervbe van véve, hogy az uj püspökséghez osztassanak be. Higyjék meg a t. képviselő urak, hogy ezek a lakosok, semhogy görög üturgiát hallgassanak, inkább otthagyják a vallásukat, mert megszokták anyanyelvüket. (Zaj.) És az is jellemző szimptomatikus körülmény, hogy a magyar kormány és a magyar közvélemény inkább meghonosítja és törvényileg biztosit] a a holt görög nyelvet, mintsemhogy érvényben hagyjon egy itt meglévő élő nyelvet. (Helyeslés.) Én meggondoltam ezt a dolgot és határozottan állithatom, hogy ez nem lesz a magyarság előnyére, (Felkiáltások jóbbfelől: Fenyeget ?) mert ezáltal felzaklatják a szenvedélyeket, nagy elégedetlenséget okoznak a nemzetiségeknél, támadást intéznek a jó egyetértés ellen azokon a perifériákon is, ahol eddig a magyarság és a románság a legjobb társadalmi viszonyban állott. Mert ne tessék hinni, hogy mikor templomba fog menni az, aki századok óta saját anyanyelvén hallgatta a liturgiát — ne tessék hinni, hogy az most végighallgatja a görögnyelvü szertartást. (Zaj.) Ugyanigy lesz ez a ruténeknél is, akikről sokszor hallottuk, hogy azok jó hazafiak, jó magyarok. Kende Péter: Igen és magyarul is éreznek! Miháli Tivadar: Van nagyon sok község, ahol még a rutén nyelv van érvényben, még azon miséznek. Nem értem, hogy ezeket miért bántják, miért akarják a rutén nyelv, helyett a görögöt behozni. (Zaj.) Ez legalább igy van tervezve. Pedig ez a gyámoltalan nép is öntudatra fog ébredni, mert az ember tür, ameddig lehet, de amikor tűrhetetlenné lesz az állapot, akkor még a féreg is védekezik. Én tehát bátor vagyok kijelenteni, hogy ez az intézkedés a magyarságra nézve is káros. (Zaj.) Rakovszky Iván : Akkor örüljenek neki! Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. ház ! Gr. Lázár István : Krokodilkönnyek biz

1 ezek ! (Elnök csenget.) Miháli Tivadar: Én, t. ház, jóindulattal és jóakarattal mondom el ezeket, (Derültség.) mert amennyire lehet, nem szabad ok nélkül provokálni a nemzetiségeket. (Zaj.) Gueth Gyula: Nem kell minden ok nélkül izgatni! Senki sem bántja őket, csak nem kell őket izgatni! 4 Miháli Tivadar: Én nagyon sajnálom, hogy az újonnan kinevezett kormány nem jelentette ki, hogy az eddigi kormányrendszeren változtatni fog és a hazában lakó nemzetiségekkel méltányosan és igazságosan kivan bánni. Most méltóztassanak megengedni, hogy pár szóval kitérjek a horvát kérdésre is, mert ugy a t. ministerelnök ur, mint a pártok összes szónokai részletesen foglalkoztak ezzel a kérdéssel. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) T. ház ! Az igen tisztelt ministerelnök urnak azon kijelentése, hogy a horvát kérdés e házban oldandó meg, helyes, de nem helyes azon indokolása, amely szerint olybá akarja feltüntetni a mai horvát viszonyokat, mintha horvát testvéreink volnának okai az ottani helyzetnek és a Horvátországban ma uralkodó elégületlenségnek. Hiszen 1867-ben igen szépen autonomisztikus jogokat biztosítottak a horvátoknak és ezeket hosszú időn át respektálták is és mindaddig, mig e jogok respektáltattak, a legnagyobb csend, a legjobb egyetértés, sőt a legnagyobb vonzalom uralkodott a két társország között. De már a koaliczió idejében kijelentették a horvát képviselők itt a házban, hogy nem lehet tovább folytatni a magyarosító politikát Horvátországban. (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Hiszen ugyanazt a kormányrendszert, amelyet itt az országban a nem magyarajku nemzetiségekkel szemben alkalmaztak a kormányok, átplántálták a »Tengerre magyar !<< jelszava alatt Horvátországba is ; a czél az volt, hogy Horvátországot is magyarositsák meg és ha a vasúti pragmatikát nem léptették volna életbe, amely ellen t. horvát képviselőtársaim itt hónapokon keresztül protestáltak, bizonyosan nem állottak volna ott elő a jelenlegi állapotok. Nem akarok ezen kérdésekkel részletesebben foglalkozni; hiszen vannak Horvátországnak elegendő számban hivatott férfiai; van elég okos, bölcs politikusa , . . Egy hang (jobbjelöl) : Éljen Pejacsevics ! Miháli Tivadar: ... hogy Horvátország és a horvát nemzet ügyét megvédjék. Azonban én, aki a nemzetiségi párt tagja vagyok, amely nemzetiségi pártnak programmjába van felvéve, hogy egyenlőséget és törvénytiszteletet követel az országban lakó minden nemzetiséggel szemben és így Horvátországgal szemben is — ezen programmbeli kijelentésnél fogva pártom nevében ezennel tiltakozom a Horvátországban levő kivételes viszonyok ellen és kívánom és kérem a törvényes és illetőleg alkotmányos állapotok helyreállítását. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain. Mozgás jobbfelöl.) Mindezeknél fogva és tekintettel arra, hogy én . a t. ministerelnök urnak az uj kormány nevében tett programmszerü kijelentéseivel és elveivel nem értek egyet, különösen nem azért, mert az általános szavazati jogot korlátozásokhoz kívánja kötni, a nemzetiségi kérdésről pedig meg sem emlékezik ; tekintettel továbbá arra, hogy nemcsak hogy egyáltalán nem jelenti ki azt, hogy az eddigi kormányrendszerrel szakit és uj kormányzati elveket fog I érvényesíteni, hanem határozottan azt jelenti ki,