Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-368
148 368. országos ülés 1912 államnak, igen vagy nem. Én nem folytatom a disztinkcziók tekintetében a vitát, de felteszem a kérdést s feleljen nekem erre Szterényi József volt államtitkár ur. Ö azt mondja s ezt hangoztatták folyton, hogy ezek nem állami orgánumok, mert hiszen a helyi érdekű vasutak embereiről is szó van, ezek tehát ipso facto nem állami közegek. Hát állapodjunk meg benne. Akkor én tiszteletteljesen kérdem, hogy ha ez igy van, mi köze volt a magyar törvényhozásnak ehhez a kérdéshez ? Szterényi József: Hát a gazdatisztek és a földbirtokosok közötti jogviszony szabályozása ? Polónyi Géza: Mi köze van a munkaadó és a munkás közötti szerződés kérdéséhez a magyar államnak ? 1 Bakonyi Samu : Nyelvi tekintetben ! Szterényi József: Jézusom ! Hogy lehet ilyet kérdezni ? Polónyi Géza: Micsoda jogon merek én mint törvényhozó a helyi érdekű vasutak által alkalmazható embereknek munkaszerződése tekintetében bármiféle feltételt szabni ? Szterényi József: Hát az ipari alkalmazottak és a munkaadók esetében ? Polónyi Géza: Ez az exekutiva hatáskörében lehetséges, de mihelyest a legislatio körébe vonom, már ezzel magával igazolom, hogy a vasúti alkalmazottakat állami orgánumoknak tekintem. Egy hang (jobbfélöl) : Nem ugy van ! Hiába jogász! Szterényi József: Huszonöt törvényt sorolok fel a képviselő urnak, amelyek szabályozzák a jogviszonyt a munkaadó és az alkalmazott között. Polónyi Géza: Hogyne, äe nem a nyelv tekintetében ! Szterényi József: Itt nincs a nyelvről szó! Polónyi Géza: Hogyne volna. De, bocsánatot kérek, én csak arra vonatkozólag vagyok bátor a kérdést feltenni, hogy miért kellett ezt a kérdést törvényhozásilag rendezni, pláne azután, hogy a két legfelsőbb biróság állapította meg időközben az akkori sztrájkok okából, hogy büntetőjogi szempontból kétségtelenül közhivatalnok a vasutas. És erről a minőségről minek beszéljek tovább ? Hiszen aki valaha utazott, tudja, hogy minden konduktor rendőrhatóság is egyúttal, akinek bizonyos esetekben letartóztatási joga is van. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Igenis, t. képviselőház, az volt a hiba, hogy ezt a kérdést ok nélkül, szükség nélkül, ahelyett, hogy az exekutiva körében intézték volna el, a legislatio elé vitték, ugy hogy Horvátország részéről a megegyezés legalább is nem volt kellőleg tisztába hozva. Miért hozom itt elő ezeket a dolgokat ? Azért, mert ezek figyelembevételével igen is meg lesz a módja annak, hogy e kérdésben is kölcsönös egyetértéssel és egymást felvilágosítva tudjunk expedienst találni, mert meg vagyok róla győződve, hogy a horvátországi képviselők közül egy sincs, aki annak a törekvésnek jogosultságát el április 17-én, szerdán. nem ismerné, hogy a magyar vasutakon magyarul beszélhessenek. Zlinszky István: Olyan egy sincs. (Zaj.) Elnök: Figyelmeztetnem kell a t. képviselő urat. . . Polónyi Géza: Kérem, befejezem már beszédemet épen arra való tekintettel, hogy az interpellácziókra át kell térnünk, bár sajnálom, hogy nem folytathatom, mert volna még több megjegyzésem. Arra kérem azonban újból a t. többséget, legyen oly kegyes és tegye saját gondviselése tárgyává ezt a kérdést; ismertessenek meg bennünket, ismertessék meg az országot, ismertessék meg Horvátországot is álláspontjuk felől, amit annál is inkább tisztelettel szíves figyelmükbe ajánlok, mert Horvátországban a királyi biztos intézménye a sajtószabadság konfiskálásával odáig vezetett, hogy a magyar képviselőházban elmondott beszédeket konfiskálják Horvátország területén és nem engedik azokat közzétenni. (Mozgás a jobboldalon.) Sümegi Vilmos: Szégyen! Polónyi Géza: így csak a vadak közt lehet eljárni. így egymást sohasem tudjuk felvilágosítani, meggyőzni, ha a magyar képviselőházat is elzárják attól, hogy álláspontunkat és beszédeinket Horvátország területén megismerjék, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Azzal zárom felszólalásomat, hogy igenis reménységgel vagyok a tekintetben, hogy Horvátország területén alkotmányos eszközökkel és módokkal sikerülni fog a békét helyreállítani; mindenesetre sikerülni fog mentül előbb a királyi biztosi intézményt ott megszüntetni és az alkotmány diadalát és győzelmét hirdetni. Zlinszky István : Nem is szabad megszüntetni, legalább egy esztendeig ! (Élénk hdyeslés a jóbbés baloldalon. Ellenmondás a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon : Igaza van !) Elnök: Át fogunk térni az interpellácziókra. (Nagy zaj.) Méltóztassék csendben lenni. Polónyi Géza: Halljuk Kossuth Ferenczet! Tudni akarom, hogy a Kossuth-párt az abszolutizmust akarja-e ? (Mozgás és zaj.) Elnök : Mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve kívánok előterjesztést tenni. Javaslom, hogy a t. ház a legközelebbi ülését holnap, csütörtökön f. hó 18-án d. e. 10 órakor tartsa, napirendjére j^edig elsősorban gróf Zichy Aladárnak a parlamenti bizottság kiküldésére vonatkozó indítványának megindokolását, másodszor pedig a véderőjavaslatot tűzze ki. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni % (Igen ! Nem !) A többség hozzájárul. Ehhez képest mondom ki a határozatot. Ki következik ? Gr. Draskovich János jegyző: Polónyi Dezső! Polónyi Dezső: T. ház! (Zaj és mozgás. Halljuk I) Eredetileg részletesen kifejtve, hosszasabban szándékoztam előterjesztem interpellácziómat, tekintettel azonban az idő előrehaladott voltára, méltóztassék megengedni, hogy pusztán
